Ha nem jártatok még a Káptalantóti Liliomkert piacon, akkor mindenképpen vegyétek fel az “Egyszer látni kell” listátokra ezt a Balaton-felvidéken található, nagyon egyedi hangulatot árasztó piacot, ahol mi első látogatásunk alkalmával szinte tátott szájjal sétáltunk végig. Nem is sétáltunk, lebegtünk és repkedtünk egyik sátortól a másikig, próbáltuk befogadni azt a sok szépséget és érdekességet, gyönyörű kézműves portékákat és házi finomságokat, amiket láttunk. Aztán rendszeres visszajárók lettünk. Bár 150 km-re van a lakóhelyünktől, 2-3 havonta elmegyünk és örömet okozunk magunknak ezzel az élménnyel.
És persze általában ilyenkor meg is lepjük magunkat és egymást valami szépséges és elbűvölő dologgal, amiből találunk itt bőven. Egyik nagy kedvencünk Cserépkuckó Orsi és Norbi színektől és formáktól harsogó, elvarázsoló standja, ahol legelső vásárlásunk egy nagyon bájos tányér és egy teás csésze volt. A csésze hamar elköltözött tőlünk a lányunkkal együtt, amikor elkezdte felnőtt életét, de jó néha ott, nála viszontlátni, a tányér viszont még megvan és én azt gondoltam, hogy azt magamnak vásároltam, de egyre többször vettem észre, hogy mindenki azt veszi ki elsőként magának a szekrényből, így azóta beszereztem még kettőt, de úgy érzem még néhány szín hiányzik belőle. Vannak dekorációs tárgyaink is tőlük, nagyon imádjuk őket, és mindig van valami következő, amit kinéztem és legközelebb szeretnék megvásárolni.
Amikor Kapolcson, a Művészetek Völgye Fesztiválon jártunk volt szerencsénk új otthonukban meglátogatni őket Taliándörögdön és belesni a műhelyükbe is, látni, hogyan készülnek gyönyörűséges tárgyaik, amelyeket szinte sértés tárgyaknak nevezni, mert mindegyiknek lelke és kisugárzása van.