Áldozat (Obet/Victim), rendezte: Michal Blasko, szereplők: Vita Smachelyuk, Gleb Kuchuk, Igor Chmela, cseh-szlovák-német filmdráma, 91 perc, 2022., 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Élni és élni hagyni Egy lépcsőházi esetnek kerít nagy feneket a sajtó és a környéken uralkodó állapotok miatt egy jó kis cigányozásra is lehetőséget ad a helyi politikai erőknek, miközben az igazságot …
Archívum címkék: cseh
Illúziók, titkok, pogányok – 10. Cseh Filmkarnevál
2012, az első Cseh Filmkarnevál óta tudjuk, miért van évről évre a Toldi moziban a helyünk: mert számíthatunk olyan, a magyar filmtermésből fájóan hiányzó történetekre, amik számunkra is fontos problémákat feszegetnek.
A budapesti Cseh Centrum Miloš Forman 80. születésnapja tiszteletére indította a cseh filmek éves szemléjét, s a 10., jubileumi válogatás kínálata sem méltatlan a Mester filmes örökségéhez. A tavalyi kihagyás miatt két év terméséből állt össze az ötös lista, melynek még a legpublicisztikusabb témájú (rasszizmus, eutanázia, internetes zaklatás, generációs ellentétek, egyházi visszaélések) darabjai is anyanyelvi szinten alkalmazzák a filmes feszültségkeltés nézőbevonásra leginkább alkalmas dramaturgiai eszközeit.
[…] Bővebben!
A kötéltánctól a toronymászásig – Öt kedvenc filmünk Jiří Menzeltől
Jiří Menzel 1938 februárjában született. Már kiskorában nyilvánvalóvá vált, mennyire vonzódik a színházhoz – ebben valószínűleg közrejátszott, hogy édesapja dramaturgként dolgozott, így első kézből szerezhetett tapasztalatokat. Az érettségi után azonban sem a színházrendező, sem a dramaturg szakra nem vették fel. Így televíziónál kezdett dolgozni; ennek hatására legközelebb már a prágai filmakadémia, a FAMU televíziórendező képzésére jelentkezett, ezúttal sikerrel. A fiatal Menzel itt termékeny szellemi közegre talált: tanította Otakar Vávra rendező, illetve Milan Kundera, akik mindketten nagy hatással voltak rá.
Már tanulmányai során a játékfilmek felé fordult: az egyetemi évek alatt készült a Panelotthonok és – diplomamunkaként – az Eltemettük Foerster urat. Nem sokkal később pedig leforgott az első igazán jelentős darab, amely több szempontból meghatározta az alkotó egész pályáját.
Gyöngyök a mélyben (1965)
Franz Kafka, a kettős életű író
Jómódú és népes, német nyelvű prágai zsidó kereskedőcsalád szülötte volt. Életére és irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa általa mitikussá növelt alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, majd a jogi egyetemet. Itt ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett.
Az egyetem után egy biztosítótársaságnál kapott állást, de a hosszú munkaidő nem tette lehetővé, hogy az írás szenvedélyének hódolhasson, ezért 1908-ban a félig állami cseh munkás-balesetbiztosítási intézetnél helyezkedett el. Lelkiismeretes és megbízható hivatalnok volt, munkája közben jól megismerte a bürokrácia útvesztőit, abszurditásait, ekkor szerzett tapasztalatai, élményei későbbi munkásságára is hatottak.
Kafka kettős életet élt: nappal dolgozott, éjjel gyötrő fantazmagóriáit és szorongásait vetette papírra.
Kutyakereskedő, viccpártalapító és a Svejk írója – Jaroslav Hašek, az igazi cseh bohém
Prágában született 1883. április 30-án. Apját, aki középiskolai tanár és alkoholista volt, tizenhárom évesen veszítette el. Hogy családját megóvja az elszegényedéstől, fiatalon munkába állt: banktisztviselőként kereste volna kenyerét, de a munkahelyén ritkán mutatkozott, ezért elbocsátották.
Már 17 éves korától jelentek meg szatirikus írásai, publicisztikából, majd irodalomból próbált megélni, bár egy ideig kutyakereskedéssel is megpróbálkozott. Bejárta a Monarchiát, Bajorországot és a Balkán tájait, Prágába visszatérve a bohémvilág ismert alakja lett.
Újságírói ténykedése során anarchista kiadványokat is szerkesztett, volt Az Állatok Világa című lap munkatársa, ahonnan azért bocsátották el, mert több cikket írt kitalált állatokról.