Best WordPress Hosting
 

A Vadlovak – Hortobágyi mese stábja segíteni tudta a vadlókutató csapat munkáját

A négy éven át készült Vadlovak – Hortobágyi mese a Pentezugi Vadlórezervátumban született kis vadló csikó, Cseppke életének első mozzanatait kíséri végig. A hazai mozikban országosan november 4-től látható, legmodernebb eszközökkel felvett grandiózus természetfilm bemutatja a vadlovak és a körülöttük élő állatok mindennapjait a természet olykor zord viszontagságaival együtt.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával szoros kapcsolatot ápoló stáb abba a szerencsés helyzetbe került, hogy felvételeikkel viszonozni tudták a vadlókutatók segítségét. Mivel huzamosabb időt kint töltött a lovak között Török Zoltán rendező és operatőre, Jan Henriksson, sikerült olyan eseményeket is megörökíteniük, amelyek előre mozdították az eddigi megfigyeléseket.

„A leghosszabb periódus, amit egy huzamban a terepen töltöttünk, akkor volt, amikor a vadlovak ellését filmeztük. Ez korábban még senkinek sem sikerült, és a kutatók sem látták, hogyan történik” – meséli a rendező. Ebben a májusi periódusban Török és csapata összesen 16 napon át követte egyfolytában a vadló ménest. Pentezugban töltötték az éjszakákat is, és csak addig hagyták el a helyszínt, amíg az akkumulátorokat töltötték és élelemért mentek. Kitartásuk meghozta gyümölcsét: fantasztikus módon három ellés szem- illetve kameratanúi lehettek.

További fesztiválokon debütál a Külön falka

Ahogy az várható volt, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál után a hazai mozikban már látható Külön falkát még több külföldi fesztiválra meghívták.

A Külön falkát első bemutatójakor, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség, amit nem sokkal később a miskolci CineFesten megismételt. Így egyáltalán nem meglepő, hogy további fesztiválokra is meghívták a filmet. A hétvégén mutatták be a Cinekid Festival Amsterdamon és a prágai v4 Filmszemlén, utóbbi helyszínen a két főszereplő, Dietz Gusztáv és Horváth Zorka kíséretében.

Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik a november a Külön falka számára. A tallinni Black Nights Filmfesztiválon az ifjúsági filmek válogatásába került be, ezzel párhuzamosan pedig látható lesz a lengyelországi Lublin Filmfesztivál programjában.

Számos fesztiválon díjazták Török Zoltán filmjét

Hamarosan mozikba kerül Török Zoltán új, grandiózus természetfilmje, amelyben Cseppke, a vadlócsikó felnövését kísérhetjük végig a hortobágyi vadlórezervátumában, Pentezugban. A legfejlettebb technikákkal, több mint két évig forgatott Vadlovak – Hortobágyi mese (6) a hazai mozikban november 4-től látható, de már számos nemzetközi filmfesztiválon megmérettetett, és elismerésben részesült.

A 2021-es év örömmel indult a stábnak: még januárban a magyarországi Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyen Jan Henrikkson és Török Zoltán munkáját ismerték el. A nyár folyamán a European Cinematography Awards-on Oliver Heuss a legjobb filmzene kategóriában, Mohammed Nur a legjobb filmplakát kategóriában lett díjazott, s nem utolsó sorban a filmet választották az idei év legjobb természetfilmjének. Hargittai Lászlót, a film vágóját jelölték a Magyar Mozgókép Díjra, illetve ugyanitt a film jelölt volt dokumentumfilm kategóriában.

A Vadlovak – Hortobágyi mese Németországban a Green Screen Fesztiválon megkapta a legjobb filmnek járó díjat, az észtországi Matsalu-i Nemzetközi Fesztiválon pedig a legjobb rendezőnek járó elismerést, és a közönségdíjat is bezsebelte a Vadlovak – Hortobágyi mese. A film híre a tengerentúlra is eljutott, az Amerikai Egyesült Államokban megrendezett Animal Behavior Society filmes versenyén a legjobbnak választották a Hortobágyon játszódó természetfilmet. Az esemény zsűrije és a közönsége is biológusokból, etológusokból áll, akik kimondottan szakmai szemmel nézik a világ minden tájáról beérkezett műveket.

Túlzott igazságérzet – avagy hogyan törölték el Frankot?

Túlzott igazságérzet címmel három részes dokumentumfilm sorozat, és öt részes podcastsorozat készült Papp Bojána rendezésében, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot c. filmjének történelmi hátteréről. A Túlzott igazságérzeta Kádár-kor politikai pszichiátriáját dolgozza fel, a megszólalói között találunk egykori ellenzéki politikust, pszichiátert, újságírót, igazságügyi szakértőt, emberi jogi aktivistát és történésztis. Többek között Haraszti Miklós, Pálinkás Szűts Róbert, Ef Zámbó István, Gazsó L. Ferenc, Rainer M. János is nyilatkoznak.

A politikai pszichiátria intézménye minden volt szocialista államban létezett. Az 50-es években a Szovjetunióban dolgozták ki, igazán elterjedt a 70-es, 80-as évekre lett, több százezer embert érintett. Eszerint a másként gondolkodókat, a normálistól eltérőket, azokat, akik nem a hivatalos doktrínák szerint gondolkodtak, és ezt hangosan képviselték – akárcsak egy kocsmai beszélgetésben -, sok esetben kényszergyógykezelésre ítélték. A szovjet mintát ugyan nem akkora mértékben, de itthon is átvette a párvezetés.

A Kádár-korban a pszichiátria többszörösen is átpolitizált volt. A pszichiátriai kezelések a személyiségi jogok védelme miatt eleve titkosak, s mivel a kádár-kori titkosszolgálatok idején a titkokkal való visszaélés, zsarolás, fenyegetés a hatalom egyik legfőbb eszközeként működött, ez rendkívül kiszolgáltatottá tette a pszichiátriai betegeket. Az orvosi szakma a kommunizmusban – minden más szakmához hasonlóan -, átpolitizált volt: a szakmai vezetők többsége be volt csatornázva a pártvezetéshez. Mindemellett a titkosszolgálatok használták is a pszichológia módszertanát, az ügynökök beszervezését, a tartótisztek kiképzését is ennek alapján végezték.