Best WordPress Hosting
 

Már több mint egymillió forint gyűlt össze az Erdőmentőknek

Múlt csütörtöktől látható a mozikban A tölgy – Az erdő szíve című természetfilm. A hatalmas mozivásznakra álmodott film mostanra túllépte a 10.000 nézőt, és mindamellett, hogy az előző hétvége legsikeresebb friss bemutatója volt, a jegyváltással a nézők jótékony célhoz járultak hozzá: a filmet forgalmazó Mozinet ugyanis minden néző után 100 forintot adományoz az Erdőmentők Alapítványnak, hogy ezzel támogassa erdőtelepítési tevékenységüket. Eddig több mint egymillió forint gyűlt így össze.

A filmet most csütörtöktől a nagy sikerre való tekintettel még több mozi tűzi műsorára. A pontos vetítési időpontok itt találhatók.

The post Már több mint egymillió forint gyűlt össze az Erdőmentőknek appeared first on mozinet.

New York-i fesztiválon díjazták Stork Natasát

A legjobb színésznőnek járó kitüntetést a Veszélyes lehet a fagyi (16) főszereplőjének ítélték a New York-i Filmhéten. Szilágyi Fanni első egész estés filmje november közepén érkezik a hazai mozikba és egy egypetéjű ikerpár viharos kapcsolatát mutatja be, amelynek mindkét tagját Stork Natasa alakítja.

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Veszélyes lehet a fagyi című alkotást a New York-i Filmhéten láthatta először a külföldi közönség. A fesztivál évről évre olyan nemzetközi válogatással várja a közönséget, amelyben a már befutott rendezők mellett az elsőfilmes alkotók is bemutatkozhatnak.

A Stork Natasa kettős főszereplésével készült különleges alkotás a Nemzeti Filmintézet első filmeseket támogató Inkubátor Programjában készült, Szilágyi Fanni rendezésében. A történet egy egypetéjű ikertestvérpárról szól, akik a külső hasonlóságok ellenére különböznek egymástól: Éva gazdag feleségként neveli kisfiát, míg a radiológus Adél munkájába menekül a magány elől. Egy nap belép az életükbe Ákos, aki megtestesít mindent, amire a két nő vágyik.

Ingyenesen nézhetők Szilágyi Fanni korábbi kisfilmjei

Szilágyi Fanni korábban nagy sikert aratott kisfilmjeivel, és közülük kettő kapcsolódik első nagyjátékfilmjéhez, a Veszélyes lehet a fagyihoz. A Kamaszkor vége (2015) szintén egypetéjű ikerpárról szól, akiknek változást hoz az életébe egy fiú. A 2017-es A csatárnő bal lába életveszélyes című alkotásban pedig a rendezőnő már együtt dolgozott későbbi mozifilmje főszereplőjével, Stork Natasával.

A kisfilmek az alábbi linkeken érhetők el:

Kamaszkor vége

Cottbusban versenyez Bernáth Szilárd filmje, a Larry

Idén november 8. és 13. között rendezik meg a FilmFestival Cottbust, a hivatalos versenyprogramot ma hozták nyilvánosságra. A fiatal filmes versenyprogramba (U18 Youth Film Competition) nyolc alkotás került, köztük Bernáth Szilárd első rendezése, a Larry. A Vilmányi Benett és Thuróczy Szabolcs főszereplésével készült drámára a hazai nézőknek sem kell sokat várniuk, december 1-től látható országszerte a mozikban.

A németországi fesztivál immár 32. alkalommal várja a filmek szerelmeseit. Bernáth Szilárd erőteljes bemutatkozó rendezése, a Larry fiatalokat megszólító, társadalmilag érzékeny film Vilmányi Benett és Thuróczy Szabolcs döbbenetesen hiteles alakításával, ami jól rímel Cottbus idei U18 válogatásának központi témájára, a fiatalok identitáskeresésére. A magyar alkotás cseh, horvát, szlovén, lengyel, litván, bolgár és ukrán filmekkel versenyez, a zsűrit német, lengyel és cseh diákok alkotják.

A hazai mozikban december elsejétől a Mozinet forgalmazásában látható Larry a juhászként tengődő, 21 éves Ádám története, aki egy magának való, a dadogását szégyellő vidéki fiú. Feszült, mégis meghitt hidegségben él egykor erőszakos, mára a vallásban menedéket lelt és megszelídült édesapjával. Ádám egészen addig nem találja a helyét, amíg rá nem ébred, hogy a rapzene segítségével – Larry néven – kifejezheti magát, és szembe nézhet a tehetetlenségből fakadó frusztrációival. Explicit, dühtől fűtött szövegeire felfigyelnek a helyi fiatalok, majd a neten váratlan mértékű népszerűségre tesz szert. Egy országos tehetségkutató lehet számára a kitörési lehetőség, ám ehhez előbb a kezébe kell vennie a saját élete feletti irányítást.

New York-i fesztiválon látható először Szilágyi Fanni első mozifilmje

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Veszélyes lehet a fagyi tengerentúli premierje a ma kezdődő New York-i Filmhéten lesz. Az esemény ideje alatt a nagyközönség az egész Egyesült Államok területén online is megnézheti a Stork Natasa kettős főszereplésével készült különleges alkotást, melyet november közepén mutat be a Mozinet a magyar mozikban.

A New York-i Filmhét évről évre olyan nemzetközi válogatással várja a közönséget, amelyben a már befutott rendezők mellett az elsőfilmes alkotók is bemutatkozhatnak. A szervezők emellett ügyelnek a sokszínűségre, hiszen a céljuk, hogy a moziélmény minél több aspektusait bemutassák, és felhívják a figyelmet a film közösségformáló erejére. Idén két kategóriában – nagyjáték,- és rövidfilm – mindössze 13 alkotást mutatnak be, emellett a versenyen kívüli retrospektív programban máig meghatározó alkotásokat is meg lehet tekinteni.

Szilágyi Fanni a Nemzeti Filmintézet első filmeseket támogató Inkubátor Programjában készült mozifilmjében a radiológusként dolgozó Adél és jó anyagi körülmények között élő egypetéjű ikertestvére történetét dolgozza fel. A két nő a külső hasonlóságok ellenére máshogyan látják magukat és egymást és mindketten a másik életét irigylik. Konfliktusokkal terhelt kapcsolatukba Ákos színrelépése hoz váratlan fordulatot.

A Larry és a Jövő nyár is a tallinni filmfesztiválon debütál

Nyilvánosságra hozták a szervezők, hogy az ’A’ kategóriás Tallinn Black Nights Filmfesztiválon lesz a világpremierje Bernáth Szilárd Larry és Kárpáti György Mór Jövő nyár című alkotásainak, amelyek a Mozinet forgalmazásában kerülnek rövidesen a mozikba. (Továbbá meghívták Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című mozifilmjét is.) Észak-Európa élvonalbeli szemléje november 17-én kezdődik, és immár 26. alkalommal vonultatja fel a kortárs film legizgalmasabb alkotásait az észt fővárosban.

Bernáth Szilárd erőteljes bemutatkozó rendezése, a Larry fiatalokat megszólító, társadalmilag érzékeny film Vilmányi Benett és Thuróczy Szabolcs döbbenetesen hiteles alakításával. A hazai mozikban december elsejétől a Mozinet forgalmazásában látható alkotás a juhászként tengődő, 21 éves Ádám története, aki egy magának való, a dadogását szégyellő vidéki fiú. Feszült, mégis meghitt hidegségben él egykor erőszakos, mára a vallásban menedéket lelt és megszelídült édesapjával. Ádám egészen addig nem találja a helyét, amíg rá nem ébred, hogy a rapzene segítségével – Larry néven – kifejezheti magát, és szembe nézhet a tehetetlenségből fakadó frusztrációival. Explicit, dühtől fűtött szövegeire felfigyelnek a helyi fiatalok, majd a neten váratlan mértékű népszerűségre tesz szert. Egy országos tehetségkutató lehet számára a kitörési lehetőség, ám ehhez előbb a kezébe kell vennie a saját élete feletti irányítást.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Larry forgatókönyvét a rendező Bernáth Szilárd jegyzi, operatőre Hartung Dávid volt, zenéjét Sperling Andor szerezte, vágója Szabó Tomi volt. A FocusFox produkciójában készült alkotás producere Muhi András és Ferenczy Gábor volt.

Mozijegy vásárlásával hozzájárulhatsz az erdők megmentéséhez

November 3-tól lesz látható országosan a mozikban Laurent Charbonnier és Michel Seydoux hatalmas vásznakra álmodott természetfilmje: A tölgy – Az erdő szíve. A film magyarországi vetítése jótékonysági célt szolgál. A filmet forgalmazó Mozinet minden néző után 100 forintot adományoz az Erdőmentők Alapítványnak, hogy ezzel támogassa erdőtelepítési tevékenységüket, mert mára nem maradt természetes tölgyerdő Magyarországon. Az intenzív emberi használat következtében a tölgyes erdőkben csökkent a biológiai sokféleség.

A tölgyfák az európai kultúrában már több ezer éve jelentős szerepet játszanak, az istenek fájaként tisztelte és tiszteli több nép, méltóságteljes megjelenése, barázdált kérge, jellegzetes levele és lombkoronája miatt hazánkban is különleges helyet tölt be a természetszeretők szívében.

A jótékonyság célja a nyilvánosság figyelmének rávilágítása az erdők természetvédelmének fontosságára, növelve ezzel az emberek érzékenységét az erdők biológiai sokfélesége iránt, elősegítve az erdők regenerációját, valamin a mikroélőhelyek helyreállítását. Ennek eredményeként túlélhet és növekedhet a védett erdei élőlények állománya.

Irodalmi Nobel-díjat kapott Annie Ernaux, az Esemény (18) szerzője

Annie Ernaux a kortárs francia irodalom meghatározó alakja, akit idén irodalmi Nobel-díjban részesítettek. Az önéletrajzi regényéből készült, letaglózó Esemény korábban elnyerte a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál legrangosabb díját, az Arany Oroszlánt. Az alkotás már látható a hazai mozikban.

A filmet vetítő mozik listája itt található.

Az Esemény rövid ismertetője:

A CineFesten versenyez A tölgy – Az erdő szíve

A CineDocs a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál egyre nagyobb presztizsű versenyprogramja. Idén szeptember 9. és 17. között kilenc új, ízig-vérig nagyvászonra álmodott dokumentumfilmmel találkozhat a közönség. A CineDocs válogatása idén is egészen rendkívüli élettörténeteket tár fel, miközben az egyes filmek korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is felhívják a figyelmet, vagy egyenesen kutatják a megoldási lehetőségeket. A programban látható filmek olyan szögből ismertetik világunkat és a benne élőket, ahogyan azt egész biztosan sosem láttuk még.

A programba egy, a későbbiekben a Mozinet forgalmazásában országosan mozikban látható film is bekerült: a szöveg nélküli, ezáltal teljes mértékben családbarát A tölgy – Az erdő szíve. A tölgyfa méltóságteljes megjelenése, barázdált kérge, jellegzetes levele és lombkoronája miatt hazánkban különleges helyet tölt be a természetszeretők szívében. A túrázók talán nem is tudják, hogy a tölgyek mennyi állatnak biztosítanak élőhelyet. Törzse és ágai otthont nyújt mókusoknak, madaraknak és bogaraknak, gyökereinél egerek és gombák húzzák meg magukat. Termése élelmet biztosít, a körülötte lévő avar fekvőhelyet ad az arra járó vaddisznóknak, sünöknek és rókáknak. Laurent Charbonnier és Michel Seydoux természetfilmjében betekintést nyerünk egy tölgyfa mindennapjaiba, a felvételeken testközelből ismerjük meg azt a színes élővilágot, amit a turistaútról nem látunk.

The post A CineFesten versenyez A tölgy – Az erdő szíve appeared first on mozinet.

Átadták a Magyar Mozgókép díjakat

A Külön falka kapta a legjobb játékfilmnek és a legjobb elsőfilmnek járó díjat a veszprémi Petőfi Színházban tartott vasárnap esti gálán, mely a Magyar Mozgókép Fesztivál ünnepi záróeseménye volt. A legjobb rendező Enyedi Ildikó lett, míg a legjobb elsőfilmesnek járó díjat Kis Hajninak ítélte titkos szavazással a Magyar Filmakadémia tagsága. Összesen 20 kategóriában osztottak ki Magyar Mozgókép Díjakat. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál június 9-12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajlott.

Vasárnap este a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 20 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjak odaítéléséről.  A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték. A legjobb elsőfilmesnek járó díjat Kis Hajni vihette haza a Külön falka megrendezéséért. Az operatőrök közül Rév Marcellnek ítélték a díjat A feleségem története fényképezéséért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Szántó Fanni és Kis Hajni vihették haza a Külön falkáért.

A legtöbb díjat – legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb vágó, legjobb jelmez, legjobb maszk – Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása kapta.

Megérkezett a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16) végső előzetese

Megérkezett a végső mozielőzetes a Zanox – Kockázatok és mellékhatások-hoz (16). Baranyi Benő vígjátéka május 26-tól látható a mozikban.

 

The post Megérkezett a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16) végső előzetese appeared first on mozinet.

Elkészült a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16E) plakátja

Elkészült a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16) plakátja. Az időutazós vígjáték május 26-tól látható a mozikban.

A plakátfotózás néhány héttel ezelőtt a film egyik forgatási helyszínén, Dunaújvárosban zajlott, a film szereplői – köztük Bálint Előd és Erdős Lili főszereplők –, valamint Baranyi Benő rendező részvételével. A plakát a Mozinet koncepciója alapján készült, a grafikai munkát a Laboratory végezte el.

The post Elkészült a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16E) plakátja appeared first on mozinet.

Megérkezett az új magyar vígjáték teaser előzetese

Május 26-án kerül a mozikba Baranyi Benő első nagyjátékfilmje, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16E). A sci-fi, krimi és romantikus vígjáték elemeit rengeteg humorral keverő Zanoxnak végre látható a teaser előzetese, amelyben többek között egy új, még nem hallott Ricsárdgír dal részlete is felcsendül.

A Zanox – Kockázatok és mellékhatások kiindulópontja, hogy a kétes eredetű házipálinkák sok fejfájást okoznak, a Zanox nevű kísérleti szerrel viszont lehetővé teszik az időutazást. Ráadásul más piákkal ellentétben nem előre, hanem a múltba. Misivel, a főhőssel (Bálint Előd) is ez történik, akit a következő reggelen a másnaposság helyett ismét az érettségi vár. A szokatlan helyzettel élve Misi bátrabban kezdeményez Jankánál (Erdős Lili), akibe régóta szerelmes, megpróbál megakadályozni egy gyilkosságot, és a töri tételt is átnézi, amit húzni fog. Arra viszont nem gondol, hogy mennyi mindennek kell a helyén lennie ahhoz, hogy napját valóban a legjobbá alakítsa, miközben vészesen fogy az időutazás üzemanyaga, a házipálinka.

„Szerettem volna egy ízig-vérig magyar, műfaji alapokon nyugvó szórakoztató filmet készíteni. Nem akartam Amerikát másolni, hanem az itthoni adottságokat a film hasznára fordítani” – fejti ki Baranyi Benő rendező. Gajdics Dávid operatőrrel a forgatáshoz olyan iparvárosokat kerestek, ahol még állnak szocialista jellegű építmények. Mindenképp két településen akartak forgatni, hogy ne specifikusan egyetlen valós helyszínhez legyen köthető Misi lakóhelye. Így esett a választás Komlóra és Dunaújvárosra. „Minden UFO Los Angelesben zuhan le, és ugyanilyen arányban játszódnak a magyar filmek Budapesten. A helyszínek elhasználtak, pedig nagyon sok erős atmoszférájú hely van vidéken” – meséli a rendező.

Két további Oscar-esélyes alkotás márciustól a mozikban

Hatalmas sikerrel fut a hazai mozikban Joachim Trier filmje, A világ legrosszabb embere, márciusban pedig két további Oscar-esélyes alkotással jelentkezünk a mozikban. Az idei Oscar-díjátadóra március 28-án hajnalban kerül sor, mindkét új alkotást már ezt megelőzően láthatják a nézők.

A Sundance Nemzetközi Filmfesztivál zsűri nagydíjas dokumentumfilmje az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb alkotása: animációs dokumentumfilm, amely már számos filmfesztiválon elismerésben részesült, és egyenesen három, látszólag ellentmondó kategóriában jelölték Oscar-díjra: a mozikban március 10-től látható Menekülés egyaránt esélyes legjobb dokumentumfilmként, legjobb animációs filmként és a legjobb nemzetközi filmként.

A harmincas évei közepén járó Amin sikeres egyetemi kutató Dániában, éppen házasságra készül barátjával. Európába érkezésének igaz történetét azonban még senkinek sem mondta el, saját és családja tragédiáit, traumáit és titkait mélyen eltemette magában. Az Afganisztánból Dániába vezető útról nemcsak azért nem beszél senkinek, mert nincsenek szavai az eseményekre és az érzéseire, hanem mert az őszintesége akár kitoloncolással járhat. Most, a kamera előtt mégis szembenéz a múlttal, hogy aztán valóban elkezdhesse új életét a párja oldalán.

Csütörtöktől mozikban A világ legrosszabb embere (16)

Norvégia 2022-es Oscar-nevezettje, A világ legrosszabb embere a premier előtti vetítéseken már szépen szerepelt, most csütörtöktől pedig országosan látható lesz a hazai mozikban, szinkronizáltan és feliratosan egyaránt.

A világ legrosszabb emberét a premier előtti vetítéseken közel 4.000 néző látta. A teltházas vetítések közé tartozott Kovács Gellért Filmszerész filmklubja a budapesti Művész moziban, a Feldmár Filmklub a Bem moziban, ahol Heves Andrea pszichológus, Huszár Annamária biblioterapeuta, Kőszegi Mária színésznő, Krámli András, Novák Alexa pszichológus és Sas Norbert filmbarát beszélgetett a filmről, illetve az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott vetítés, amely után Dr. Almásy Kitti klinikai szakpszichológust Papp Bojána dokumentumfilmes kérdezte.

A film hősnője, Julie hétköznapi lány, hétköznapi érzésekkel, pont emiatt könnyű azonosulni vele, és felszabadító látni, amikor meg mer lépni olyan dolgokat, amelyről sokan csak álmodozunk. Dr. Almási Kitti a beszélgetés során így vélekedett a filmről: „…megjelennek olyan alapkérdések, mint a megfelelni vágyás, a rengeteg olyan elvárás, ami körülöttünk van, és ami teljesítménykényszerre sarkall, vagy pedig éppen az, hogy megengedjük-e magunknak az ösztönöket, azaz magát az életet. Ez az egyik legfontosabb ív a filmen belül, hogy milyen, amikor nem élünk, és milyen, amikor valójában élünk.”

Ulrich Gábor animációs rövidfilmje kíséri a mozikban Az örökbeadást

A korábban Oscar-díjra jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi – legjobb film jelölés) megható új filmje, Az örökbeadás (12) december 23-tól látható a hazai mozikban, méghozzá egy magyar animációs filmmel kísérve: a korábban a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában szereplő alkotás előtt Ulrich Gábor Dűne című rövidjét vetítik majd.

Ulrich Gábor 1967-ben született Balázs Béla-díjas mozgóképművész, képzőművész a ’90-es évek óta alkot aktívan. Munkáira jellemző a kísérletezés, témáiban gyakran az emberi test organikus struktúrája jelenik meg, melyet képzőművészeti oldalról vizsgál. Mielőtt című kisfilmjével 2005-ben jelölték a rangos Cartoon d’Or díjra. Ulrich szerzői kisfilmjei számos neves fesztiválon versenyeztek, mint például az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, vagy a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.

A Dűne minimalista képi világú animációs rövidfilm, amely domináns hangi világával válik egyszerre történetmesélő és absztrakt alkotássá. Karafiáth Orsolya ezt írta a filmről: „A hangok, mint tanúk. Átmosódnak emlékeken és félálmokon, eldönthetetlen, valóságosak-e. Hullámzás képzelet és valóság között. Ringatózó képek az elmében, pulzáló, sötét érzések. Egy szörnyű titok a sejtjeinkben dúló szélben.”

Sikerrel mutatkozott be Magyarországon a Vadlovak – Hortobágyi mese

A november 4-től mozikban látható Vadlovak – Hortobágyi mesét az első hétvégéig bezárólag 8.480-an nézték meg. Ezzel Török Zoltán filmje kiemelkedően jó eredménnyel, a bevételi lista 6. helyén nyitott, a premierfilmek közül pedig a 2. legjobb lett.

A lélegzetelállítóan szép Hortobágy védett területén, Pentezugban található a világ egyik legnagyobb vadló ménese. Az őshazájukban, Mongóliában a kihalás szélére került állatok fennmaradásában fontos szerepet játszik Magyarország, ahol a vadlovak háborítatlanul élhetnek a hatalmas pusztán. Ide születik meg Cseppke, a vadló csikó, aki szülei vezetésével vándorol a mocsarakkal és kis ligeterdőkkel megtört végtelen rónaságban, ahol rókákkal, sasokkal és sok más állattal élnek együtt. A körülöttük lévő lenyűgöző világ viszont távolról sem veszélytelen: a vadlovak élete folyamatos küzdelem egymással és a természeti elemekkel.

Török Zoltán előző mozifilmje, az éppen tíz évvel ezelőtt bemutatott Vad Magyarország megváltoztatta, hogy miként tekintünk a saját környezetünkre, a minket körülvevő állatokra és tájra, és bebizonyította, hogy egy magyar természetfilmnek is lehet milliós nézettsége. Török új filmje három évig készült a legfejlettebb technikákat felhasználva, a Vadlovak – Hortobágyi mese játékfilmhez hasonló történettel és látványvilággal mutatja be a vadlovak és a hortobágyi puszta izgalmas világát, úgy ahogyan azt még biztosan nem láttuk.

Martin Scorsese ismét executive producerként csatlakozott Mundruczó Kornél csapatához

Az amerikai filmgyártás megkerülhetetlen alakja az Oscar®-díjra jelölt Pieces of a Woman után a hazai mozikban november 25-től látható Evolúció című filmet is támogatja.

A Match Factory ma bejelentette, hogy Martin Scorsese, Oscar®-díjas rendező Executive Producerként csatlakozott az Evolúció filmes csapatához. A film, amely egy család sorsát követi nyomon a II. világháborútól a mai Berlinig, Scorsese második együttműködése Mundruczó Kornél rendezővel és Wéber Kata forgatókönyvíróval a Pieces of a Woman után, amelyért Vanessa Kirby Oscar®-jelölést kapott a legjobb színésznő kategóriában. Az alkotás világpremierje júliusban volt a Cannes-i Filmfesztivál Cannes Première szekciójában, ahol az angolszász kritikusok nagy elismeréssel fogadták. Az egyik főszerepet Monori Lili játssza, akinek a filmben nyújtott nagy horderejű alakítását Anthony Hopkins-hoz hasonlították. Monori Lili partnere Láng Annamária, a további főbb szerepekben Goya Rego, Padmé Hamdemir és Jule Böwe láthatók. A film producerei Viola Fügen, Michael Weber és Petrányi Viktória. Az Evolúciót november 22-én a Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál nyitó estjén (ZSIFI) lehet megtekinteni, majd november 25-től játsszák a magyar mozik a Mozinet forgalmazásában, akik ezzel a bejelentéssel együtt hozták nyilvánosságra a film magyar nyelvű plakátját is, melyen Szűcs Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész alkotása látható.

Martin Scorsese így nyilatkozott: “Mundruczó Kornél és Wéber Kata minden új filmje pozitiv értelemben vett sokként hat mind a nézőre mind pedig a filmkészítőre – soha nem adják fel a feltérképezetlen területek feltárását. Az Evolúcióval az idő mozgásának dramatizálására találnak módot, azt megmutatva, ahogy emlékezünk és ahogy felejtünk. Az Evolúció a nyugtalanító valósággal néz szemtől szembe, méghozzá új és izgalmas, sőt felszabadító módon. Valódi filmes történetmesélők munkája.