Igen sűrű nap tanúja lehet az, aki megnézni a Kilakoltatást. Egy nem mindennapi végrehajtói intézkedés (és végrehajtó) története bontakozik ki előttünk a vásznon: Budai Richárd (Orosz Ákos) életében először végez önállóan kilakoltatást, egy kertes ház idős lakóját, Ilonát kell kiköltöztetnie. Ilonának azonban esze ágában sincsen elhagyni otthonát, és ezt világosan Richárd tudtára is adja, akinek nem csupán ezzel kell megküzdenie, hanem a helyszínen jelenlévő aktivistáktól kezdve a hivatalos szervek egymást követő felbukkanásán át saját belső vívódásáig. Rendőrök, tűzoltók, mentők, túsztárgyalók, sintérek és állatkerti dolgozók között kapkodjuk a fejünket, miközben egyre inkább inkább kirajzolódik: senki nem egyértelműen jó vagy rossz.
Miért éppen ezt a témát dolgoztad fel?
Az ötlettel több mint tíz évvel ezelőtt találkoztam: az unokatestvérem mesélte nekem egy szürreális kilakoltatás történetét, aminek szemtanúja volt. Már akkor tudtam, hogy ezzel kezdeni szeretnék majd valamit, és ennek most jött el igazán az ideje, az Inkubátor-programmal, aminek a keretén belül ez a film készült. Nagyon megfogott benne az, hogy a teljes államapparátus felvonul, hogy egyetlen embert kirakjon az otthonából, csak azért, mert a társadalom ezeket a szabályokat hozta, amiket be kell tartani. Nagy kérdés, hogy tényleg minden áron ragaszkodnunk kell-e ehhez.