Best WordPress Hosting
 

A hollywoodi filmgyártás magyar alapítóiról készül dokumentumfilm

Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a film egyik ötletgazdája, kreatív producere és társrendezője, valamint Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a film producere és másik társrendezője évek óta dolgoznak azon, hogy felkutassák, összegyűjtsék, Magyarországra hozzák és gondozzák a hollywoodi magyarok szellemi hagyatékát.

A két szakember 2018 óta készíti elő a Fox vs. Zukor – Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilmet, amely az Amerikába kivándorolt két stúdióalapító személyes történetén és visszaemlékezésein keresztül idézi meg életüket, karrierjüket, egymással való néha nyílt, néha burkolt versengésüket, amely során letették a hollywoodi filmgyártás alapjait, elkészítették az első amerikai nagyjátékfilmeket, hangosfilmeket, valamint stúdióik elnyerték a filmtörténet első Oscar-díjait.

Kollarik Tamás és Takó Sándor küldetésükbe azzal a céllal vágtak bele, hogy könyveken, filmeken, filmzenei koncerteken keresztül ismertessék meg a magyar származású hollywoodi alkotók életét a magyar és nemzetközi közönséggel, a Magyarok Hollywoodban címmel útjára indított könyvsorozatukban pedig olyan alkotók eddig meg nem jelent életrajzait mutatják be, mint a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós, az ötszörös Emmy-díjas Csupó Gábor, az Oscar-díjas Pressburger Imre vagy a Hollywood magyar alapítóiként ismert Zukor Adolf és Fried Vilmos (William Fox).

100 éves az ikonikus Hollywood-felirat

Az ingatlanügyletekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox 1887-ben felesége javaslatára jegyeztette be birtokát Hollywood néven a Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy azon később egy stúdiókomplexum nő majd ki, s világszerte egyenlő lesz a film fogalmával. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett össze egy gazdag, idős hölggyel, aki saját, Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki. (Ilyen néven tucatnyi település létezik az Egyesült Államokban.)

A település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát, a mai Hollywood Boulevard-t, amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött – ma már metróval is el lehet jutni ide Los Angeles belvárosából. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez. Az első stúdiót 1911-ben építették, 1912-ben már 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván, az 1910-es évek végétől Hollywood lett a filmgyártás központja.

A Hollywoodland felirat 1923-ban jelent meg a Los Angelestől északra fekvő Mount Lee csúcsán.

Közép-Kelet-Európa legnagyobb virtuális filmstúdiója épül Fóton

A virtuális stúdió a globális filmgyártás jelenlegi legmodernebb és legnagyobb tempóban fejlődő szegmense, ezért a beruházás a világ legnagyobb filmes produkcióit, streamingszolgáltatóit csábíthatja majd Magyarországra – olvasható a projekt kommunikációjával megbízott ügynökség MTI-hez küldött keddi közleményében.

A virtuális stúdió lényege, hogy a jelenet hátterében nem valódi díszletet, hanem LED falak alkotta képeket használnak, és ezek a képek bármilyen környezetet képesek fotorealisztikusan, 3D-ben ábrázolni. Ezzel a megoldással nagyságrendekkel csökkenthető a produkciók utazási és szállítási költsége, valamint ökológiai lábnyoma. Emellett forgatásokon nem szükséges az időjárási körülményekhez és napszakokhoz igazodni, hiszen bármilyen környezeti hatás szimulálható a háttérben. Ez a színészeknek is megkönnyíti a munkáját, hiszen a zöld hátteres (green box) megoldásokkal ellentétben ők is végig látják a virtuális környezetet, amelyben játszanak.

Hasonló technológiával foglalkozó stúdióból Magyarországon három kisebb működik, jellemzően többéves várólistákkal, Európában pedig összesen tíz stúdióban érhető el hasonló megoldás, a legközelebbi Lengyelországban.