Best WordPress Hosting
 

Íme az Oscar-jelöltek listája

Az Atlanta sorozatból, az Űrvihar, a Deadpool 2. , a Sebek, a Joker és A rosszfiúk filmekből ismert Zazie Beetz, valamint a Bakelit és A fiúk sorozatokkal, továbbá Az éhezők viadala, a Sikoly, a Pókember: A Pókverzumon át és az Oppenheimer filmekkel nevet szerzett Jack Quaid a Samuel Goldwyn Theaterben jelentették be az idén 96. alkalommal átadandó Oscar-díj esélyeseit. A szavazatok 93 országból érkeztek. Buda Flóra Anna animációs rövidfilmje, a 27 nem került tovább a rövidlistáról.

A legjobb film

American Fiction   

Van magyar az Oscar-jelöltek között

Az Atlanta sorozatból, az Űrvihar, a Deadpool 2. , a Sebek, a Joker és A rosszfiúk filmekből ismert Zazie Beetz, valamint a Bakelit és A fiúk sorozatokkal, továbbá Az éhezők viadala, a Sikoly, a Pókember: A Pókverzumon át és az Oppenheimer filmekkel nevet szerzett Jack Quaid a Samuel Goldwyn Theaterben jelentették be az idén 96. alkalommal átadandó Oscar-díj esélyeseit. A szavazatok 93 országból érkeztek.

A legjobb film

American Fiction

Oscar-protokoll

 

Az Oscar-díj az amerikai filmszakma sokszínűségét kívánja hirdetni, de a tiszteletre méltó szándék még nem ad okot az ünneplésre.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) megújult szabályozása nyomán módosul a legnagyobb presztízsű Oscar-díj megítélésének gyakorlata, de a filmipari diverzitást elősegíteni hivatott, félszívvel megfogalmazott kritériumok senkit nem fognak maradéktalanul elégedetté tenni.

Dublőr nélkül forgatott a rekorder úszóból lett sztár, a leghíresebb Tarzan

Bánáti sváb anyja Eszéken, apja Temes megyében született. Ő maga is magyar állampolgárként látta meg a napvilágot 1904. június 2-án a Temesvárhoz közeli Szabadfaluban (Freidorf). A kis Johann, avagy János szülei a következő évben kivándoroltak Amerikába, ahol végül Chicagóban telepedtek le. Csak a nyolc általánoson küzdötte át magát, annál többre vitte azonban a medencében. A vézna, beteges fiú orvosi tanácsra kezdett úszni, s azonnal kitűnt tehetségével – 17 évesen minden számot megnyert az amerikai bajnokságon, amelyikben elindult, és felállította első világcsúcsát is. Idővel 190 centi magas, 95 kilós óriássá serdült, 1922-ben ő úszta le először egy percen belül a száz métert és öt percen belül a négyszázat. Egyéni csúcsát 174 alkalommal döntötte meg; 52-szeres amerikai bajnok volt, és 67 világrekordot állított fel. Az 1924-es párizsi és az 1928-as antwerpeni olimpián öt aranyérmet szerzett, 1924-ben tagja volt a bronzérmes vízilabdacsapatnak is. Fölényére jellemző, hogy a 400 méteres gyorsúszás egyik előfutamában a cél előtt abbahagyta a tempózást, és csak lábbal „evezett” be – persze elsőként. Neve életmentőként is ismert lett: 1927-ben egy hajóbaleset után tizenegy fuldoklót mentett ki Chicagóban a Michigan-tóból.

1929-ben heti 500 dolláros reklámszerződést kötött, de ezzel elvesztette amatőr státuszát, és be kellett fejeznie a versenyzést. Rövid ideig az úszást népszerűsítő oktatófilmeket forgatott, de a film világába nehezen tudott betörni: első, néma szerepében egy fügefalevéllel takarva Ádámként domborított. 1932-ben aztán 150 jelentkező közül választották ki Tarzan szerepére, nem kis részben a Metro–Goldwyn–Mayer stúdió nyomására. Mivel Weissmüller ekkor még egy alsóneműket gyártó vállalat modellje volt, szerződésének felbontása fejében Greta Garbo készített néhány reklámfilmet a cég termékeinek népszerűsítésére.

Tarzan, a majomember hatalmas sikert aratott, Weissmüller ezután még tizennyolcszor öltötte magára bőr ágyékkötőjét, lendült ágról ágra, és hallatta híres kiáltását, amelynek titkát állítólag az édesanyjától ellesett jódlinak köszönhette. Igazi színész soha nem lett, de ezt nem is várták el tőle: szerepei inkább csak bátorságot és kitűnő fizikumot igényeltek. Ő egyikben sem szenvedett hiányt; bár dublőr nélkül dolgozott, soha még csak karcolás sem érte. Csak egyszer makacsolta meg magát: egy fogatlan, elkábított alligátorral nem szállt harcba. Amikor arról faggatták az újságok, mit tanácsolna filmbéli utódjának, azt válaszolta: lengés közben ne engedje el az indát.

Ő a legjobb színész és a legrosszabb is

Nicholas Kim Coppola néven jött a világra a kaliforniai Long Beachben, nagybátyja Francis Ford Coppola, A Keresztapa-trilógia és számos egyéb ismert film rendezője. A legjobb iskolákba járt, a családi házban korán megismerkedett a művészetekkel és a legismertebb művészekkel. Tizenkét éves volt, amikor véget ért boldog gyermekkora: szülei elváltak, anyja pedig súlyos depressziója miatt kórházba került. Egy ideig apja tiltása ellenére autóversenyzői, majd rockzenészi karrierről álmodozott, de miután a nyári szünetekben gyakran meglátogatta nagybátyját, érdeklődése a film felé fordult. Pályaválasztásához a döntő lökést a James Dean főszereplésével készült Az Édentől Keletre, valamint egy nyári színészi tanfolyam adta meg számára.

A filmvásznon először Francis Ford Coppola Rablóhal című 1983-as filmjében próbálta ki magát, még Nicholas Coppola néven. Mivel azonnal protekcióval vádolták, úgy döntött, nevet változtat: a legenda szerint sokáig fontolgatta, hogy kedvenc énekese, Elvis Presley, avagy kedvenc zeneszerzője, John Cage nevét válassza, végül utóbbinál maradt. Talán azért is, mert megrögzött képregénygyűjtő, így tisztelettel adózhatott Luke Cage képregényhősnek is. A Nicolas Cage név először 1983-ban tűnt fel a Lány a völgyből című film főcímlistáján.

Még nagybátyja adott számára szerepet a Gengszterek klubja (Cotton Club), valamint az Előre a múltba (Peggy Sue Got Married) című filmben, Kathleen Turner partnereként. Alan Parker Madárka című drámájában egy súlyosan sérült vietnami veteránt alakított, és a nagyobb hitelesség jegyében néhány fogát is kiverette. Az igazi népszerűséget a Holdkórosok című vígjáték hozta meg számára Cher oldalán (ebben jelölték először Golden Globe-díjra), és szintén sikeres volt az Arizoniai ördögfióka tolvajának szerepében, felvillantva komikusi képességeit. 1989-ben A vámpír csókja című kultuszfilmben a vámpírfilmek világába is belekóstolt, a következő évben megkapta David Lynch híres road-movie-ja, a Veszett a világ egyik főszerepét. Miután karrierje beindult, ő is beindította másét: az akkor még ismeretlen Johnny Deppet ő mutatta be egy ügynöknek, aki szerepet ajánlott neki a Rémálom az Elm utcában című horrorfilmben.

Volt Mahátma Gandhi, Salvador Dalí és Horthy Miklós is

Krishna Pandit Bhanji néven jött a világra egy északkelet-angliai faluban egy kenyai születésű, indiai származású orvos és egy angol színésznő-modell gyermekeként. A színházzal tizenévesen ismerkedett meg, pályaválasztásához a döntő lökést a Royal Shakespeare Company III. Richárd előadása adta, ekkor vette fel zanzibári fűszerkereskedő nagyapja angolos Kingsley nevét.

Színpadra először 1966-ban lépett egy darabban, amelyet Brian Epstein, a Beatles együttes menedzsere rendezett. A mű zenéjét a remekül éneklő és gitározó Kingsley szerezte, és Epstein felcsillantotta előtte a lemezszerződés lehetőségét. Kingsley mégis a színházat választotta: 1967-től volt a Royal Shakespeare Company tagja, a társulattal debütált 1971-ben a New York-i Broadwayn.

A filmvásznon már 1972-ben szerepelt, de a nagy áttörésre egy évtizedet kellett várnia. 1981-ben szinte ismeretlenül választotta ki Richard Attenborough a Mahátma Gandhi életéről szóló szuperprodukció főszerepére; Gandhit huszonhárom éves korától hetvennyolc éves koráig formálta meg. A film óriási sikert aratott, Kingsley – aki a szerep kedvéért csaknem tíz kilót fogyott, és Gandhi könyvtárnyi életművét is áttanulmányozta – megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. A bemutató óta Indiában, ahol a függetlenség napján minden évben levetítik a filmet, Kingsleyt igen nagy tisztelet övezi.

Selyemfiúból vietnami veterán

Jonathan Vincent Voight Yonkersben, New York államban született. Édesanyja német emigránsok gyermeke volt, apai nagyszülei pedig szlovák bevándorlókként érkeztek az Újvilágba. Két fivére közül Wesley, ismertebb nevén Chip Taylor énekes-zeneszerző lett, egyebek mellett ő írta a Wild Thing és az Angel of the Morning című kultikus slágereket.

Voight katolikus neveltetésben részesült és egy katolikus iskolába is járt. Itt kezdett el komolyabban érdeklődni a színészet iránt, miután eljátszotta a The Song of Norway című iskolai színdarab egyik főszerepét. Tanulmányait a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetem falai között folytatta, a diploma megszerzése után, 1960-ban színészi álmokat dédelgetve New Yorkba költözött, ahol Sanford Meisner tanította a színészmesterségre.

A Broadwayn 1961-ben debütált A muzsika hangja című musical egyik kisebb szerepében. Először 1965-ben állt a kamera elé a Fearless Frank című filmben, és már harmadik szerepével befutott. A kis költségvetéssel készült, de filmtörténeti mérföldkövet jelentő Éjféli cowboyban egy nagyvárosba utazó, selyemfiú-karrierről álmodozó vidéki fiút alakított, jutalma a legígéretesebb feltörekvő tehetségnek járó Golden Globe- és BAFTA-díj lett, és Oscar-díjra is jelölték a legjobb főszereplő kategóriában.

Taps és megvetés – Elia Kazan Oscar-díjas filmrendező 20 éve hunyt el

Elia Kazanjoglous néven 1903. szeptember 9-én született Isztambulban egy szőnyegkereskedő fiaként, görög szülei nem sokkal később New Yorkba vándoroltak ki. Kazan a Yale Egyetemen tanult drámaművészetet, majd az 1930-as évek közepén színész lett a Broadwayn, 1940-ben Molnár Ferenc Liliomjának Ficsúrját is játszotta. Hamarosan rendezni is kezdett, Thornton Wilder Hosszú út című darabjával országos hírnevet szerzett. Zajos színházi sikereket aratott Arthur Miller Édes fiaim és Az ügynök halála, valamint Tennessee Williams A vágy villamosa, Az ifjúság édes madara és a Macska a forró bádogtetőn című darabjainak színpadra állításával. Pályafutása során háromszor nyerte el a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjat. 1948-ban Lee Strasberggel és Cheryl Crawforddal megalapította a híres Actor’s Studiót, az intézményt 1962-ig személyesen vezette. Tanítványai között volt Marlon Brando és James Dean is, akik később több filmjében főszerepet kaptak.

Kazan 1937-ben állt először a kamera mögé, első rövidfilmjét Cumberland népe, első játékfilmjét Egy fa nő Brooklynban címmel forgatta.

1947-ben kapta első rendezői Oscar-díját Úri becsületszó című filmjéért, főszerepben Gregory Peckkel. A mozi az antiszemitizmusról szedte le a keresztvizet, és a legjobb filmért járó szobrocskát is elnyerte. 1951-ben készítette a Marlon Brando karrierjét elindító A vágy villamosát, amely a 12 Oscar-jelölésből négyet kapott meg. Szintén Brando volt a főszereplője a mexikói forradalmat bemutató, 1952-es Viva Zapatának. Kazan második rendezői Oscarját az 1954-ben készült, a 12 jelölésből összesen nyolc aranyszobrocskával díjazott A rakparton című filmjéért vehette át. Az irányzatot teremtő, dokumentarista hűségű alkotás a New York-i kikötő dokkjait kézben tartó maffia üzelmeit leplezte le, a főszerepet játszó Brando erkölcsi vívódásait sokan a rendező önmentegetéseként fogták fel.

Korda Sándor, a lovaggá ütött túrkevei filmmágnás

Kellner Sándor László néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón, Zoltán testvére szintén filmrendező, Vince díszlettervező lett. Apjuk halála után Kecskemétre, majd a fővárosba költöztek, Sándor középiskolai tanulmányait már itt végezte. A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró gyakornokként kezdte filmkritikáit Sursum Corda („Emeljük fel a szívünket”) álnéven jegyezni, innen ered a Korda Sándor név. 22 évesen ő alapította az első magyar filmes szaklapot, és ezzel egy időben kezdett némafilmeket rendezni.

Először Kolozsvárott dolgozott, majd 1917-ben megvette a budapesti Corvin Filmgyárat. Zuglóban Moholy-Nagy László tervei alapján korszerű filmstúdiót épített, egyik újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt. Idehaza mintegy 20 filmet készített, a legismertebb az irodalmi alapokon nyugvó Nagymama (ebben Blaha Lujza is szerepelt), a Mágnás Miska, A gólyakalifa (a forgatókönyvet Karinthy Frigyessel íratta), a Szent Péter esernyője és Az aranyember, az egyetlen magyarországi filmje, amely vetíthető formában fennmaradt.

A Tanácsköztársaság idején részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a kommün bukása után letartóztatták. Amikor felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadon bocsátották, azonnal elhagyták az országot. Utolsó itthoni munkája A 111-es című némafilm volt, Heltai Jenő műve alapján.

Hullámvölgyben botladozva – Elérkezett a képregényfilmek ezüstkora?

A mozirajongó közönség az idei bemutató-naptárat böngészve különös dologra lehetett figyelmes: Hollywood az előző éveknél sokkal szerényebben adagolja aktuális látványfilmjeit, s azok rendre meg is buknak a mozikban. Elérkezett volna a három évtizede virágzó képregényfilmek első nagy hullámvölgye? Trendek az… Olvass tovább →

The post Hullámvölgyben botladozva – Elérkezett a képregényfilmek ezüstkora? appeared first on FilmDROID.

A hollywoodi filmgyártás magyar alapítóiról készül dokumentumfilm

Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a film egyik ötletgazdája, kreatív producere és társrendezője, valamint Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a film producere és másik társrendezője évek óta dolgoznak azon, hogy felkutassák, összegyűjtsék, Magyarországra hozzák és gondozzák a hollywoodi magyarok szellemi hagyatékát.

A két szakember 2018 óta készíti elő a Fox vs. Zukor – Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilmet, amely az Amerikába kivándorolt két stúdióalapító személyes történetén és visszaemlékezésein keresztül idézi meg életüket, karrierjüket, egymással való néha nyílt, néha burkolt versengésüket, amely során letették a hollywoodi filmgyártás alapjait, elkészítették az első amerikai nagyjátékfilmeket, hangosfilmeket, valamint stúdióik elnyerték a filmtörténet első Oscar-díjait.

Kollarik Tamás és Takó Sándor küldetésükbe azzal a céllal vágtak bele, hogy könyveken, filmeken, filmzenei koncerteken keresztül ismertessék meg a magyar származású hollywoodi alkotók életét a magyar és nemzetközi közönséggel, a Magyarok Hollywoodban címmel útjára indított könyvsorozatukban pedig olyan alkotók eddig meg nem jelent életrajzait mutatják be, mint a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós, az ötszörös Emmy-díjas Csupó Gábor, az Oscar-díjas Pressburger Imre vagy a Hollywood magyar alapítóiként ismert Zukor Adolf és Fried Vilmos (William Fox).

Az iparági szakértők szerint a magyarországi filmstúdiókat nem érinti a hollywoodi sztrájk

A Variety a múlt héten kezdődött 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivállal kapcsolatos cikkjében arról számolt be, hogy a sztrájk miatt a rangos mustrára számos sztár nem tudott elutazni, de a független filmek esetében a SAG-AFTRA felmentést adhatott tagjainak a produkciók népszerűsítésének tilalma alól, köztük Jorgosz Lantimosz (A kedvenc) Budapesten forgatott Poor Things című viktoriánus drámájának is, amely pénteken debütált a Lidón.

Az ágazat szakemberei szerint a folyamatban lévő hollywoodi sztrájkok egyelőre nincsenek komoly hatással a virágzó budapesti gyártási központra.

„Érintettek vagyunk, de tovább tudunk dolgozni” – nyilatkozta Adam Goodman, a Mid Atlantic Films alapító-társtulajdonosa, akinek produkciós cége jelenleg a Lionsgate The Killer’s Game című filmjén dolgozik. A Dave Bautista és Ben Kingsley szereplésével készülő akcióvígjáték az egyike annak a sor független produkciónak – köztük az A24 amerikai műsorgyártó Death of a Unicorn című filmje és a Mads Mikkelsennel és Sigourney Weaverrel forgatott Dusty Bunny –, amelyek mentességet kaptak a SAG-AFTRÁ-tól.

Széteső gép az örvényben – A kortárs digitális effektek és Hollywood válsága

A filmet, mint művészeti/szórakoztatóipari terméket a technológiai fejlődés és az innováció kettőse hozta létre. Épp ezért nem kerülhető meg az a fejlődés sem, amit a számítógépes animáció (ismertebb rövidítésben a CGI) úttörő megjelenése hozott be az elmúlt harminc évben. Viszont az akkori lelkesedés manapság már koránt sincs jelen, lövészárkok húzódnak a digitális effektek túlhasználatát egyre […]

The post Széteső gép az örvényben – A kortárs digitális effektek és Hollywood válsága appeared first on Filmtekercs.hu.

Független produkciók és világsztárok a 80. Velencei Filmfesztiválon

Driver a Lido vörös szőnyegén Michael Mann Ferrari című autóversenyzős produkcióját népszerűsíti, amelynek ő volt a főszereplője. Landry Jones a francia rendező, Luc Besson Dogman című filmjével érkezik, Mikkelsen a dán Nikolaj Arcel The Promised Land című alkotása, Chastain pedig a mexikói Michel Franco Memory című filmje miatt vonul majd a vörös szőnyegen.

A szervezők a Sofia Coppola rendezte Priscilla két sztárját, Cailee Spaenyt és Jacob Elordit, valamint személyesen Priscilla Presleyt is várják a filmfesztiválra.

Az említett filmek mindegyike megkapta a jelenleg sztrájkoló SAG-AFTRA hollywoodi színészcéh ideiglenes felmentését, mivel független produkciókról van szó, amelyeket nem az amerikai filmes és televíziós producerek szövetsége, vagyis AMPTP-tagok készítettek.

Históriás esszék – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története

Lichter Péter ismét nagyszerűt alkotott – a honi filmrajongók és a tágabban értelmezett szakma legnagyobb örömére. Legfrissebb kötete, Az amerikai film rövid története gondolatébresztő, vitaindító, hatalmas ismeretanyagot mozgat, miközben módfelett szórakoztató is. Szerzőnk Soderbergh-monográfiájának recenzióját elragadtatásom kifejezésével zártam le: „… Lichter Péter a kedvenc filmes témájú szerzőim legszűkebb panteonjának tagja!” Nos, Az amerikai film rövid […]

The post Históriás esszék – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története appeared first on Filmtekercs.hu.

A könyörtelen figuráktól a humanista hősökön át a zsémbes öregemberekig – Robert De Niro pályája

Robert Anthony De Niro 1943-ban született New Yorkban, ahol szülei a negyvenes-ötvenes években sikeres művésznek számítottak. Ír és olasz felmenőkkel rendelkező apja expresszionista festő és szobrász, anyja szintén festő volt. De Niro alig volt kétéves, amikor szülei elváltak. A kisfiú anyjához került, Manhattan Greenwich Village és Little Italy negyedében nőtt fel, apja is a közelükben maradt.

Félénk kisfiú volt, mégis a színjátszás érdekelte. Első szerepét tízévesen kapta az Óz, a csodák csodájában. Számos iskolát váltott, sok idejét az utcán, egy olasz bandában töltötte, mielőtt eldöntötte, hogy színész lesz. Lenyűgözte a mozi, fellépéskor a félénkségét is legyőzte, így 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy a színészetet válassza hivatásul. Később így emlékezett vissza: „Színészként minden következmény nélkül eljátszhatsz olyan dolgokat, amelyekhez egyébként az életben nem lenne bátorságod.”

Beiratkozott a Sztanyiszlavszkij-módszer híveként oktató Stella Adler színistúdiójába. Adler, aki korábban Marlon Brando és Rod Steiger tanára is volt, legtehetségesebb tanítványaként emlékezett vissza rá. Egy ideig Lee Strasberg iskolájában is koptatta a padot, majd kilincselni kezdett a filmstúdióknál. Felejthető szerepeket kapott, mígnem 1968-ban Brian De Palma rábízta az Üdvözletek főszerepét.

„Csak akkor kerülöm a kísértést, ha ellen tudnék állni neki” – Mae West 130 éve született

Mary Jane West New York Brooklyn nevű városrészében jött a világra. Gyermekkorában táncolni tanult, ötévesen már revükben, zenés-táncos darabokban szerepelt, tizennégy évesen „Baby Vamp” volt a revüszínpadokon. Formális színészképzésben soha nem részesült, mert ahhoz túl elfoglalt volt, inkább a saját maga által írt darabokban lépett fel, amíg tehette. 1926-ban ugyanis a Szex című színjátéka miatt meggyűlt a baja a hatóságokkal, és obszcenitás miatt tíz nap elzárásra ítélték. Két évvel később a Diamond Lil viszont már igazi Broadway-siker lett, ennek címszerepében Londonban is bemutatkozott 1928-ban.

Filmezni 1932-ben, 38 évesen kezdett, ami egy szexszimbólum esetén meglepően későnek tűnik, igaz, valódi életkorát gondosan titkolta. Első szerepét a Night After Night című filmdrámában George Raft oldalán alakította. Nem volt főszerep, de szabadszájú humorát megcsillogtathatta, a mozik jegypénztárait pedig ostromolták a nézők, a bevétel rekordokat döntött. Mary Jane befutott, nevét Mae-re változtatta, és ezzel megszületett az 1930-as évek amerikai nőideálja, korának egyik – egyáltalán nem karcsú – szexbombája, aki alig volt másfél méter magas, platinaszőke hajához világítókék szem és fátyolos mély hang párosult.

A producerek főleg vígjátékokhoz és kalandfilmekhez szerződtették, de a saját színdarabjából 1933-ban készült A nő okozta vesztét (She Done Him Wrong) Oscar-díjra jelölték, és a főszereplő Cary Grantet ez a film tette sztárrá. Harmadik filmjét, a Nem vagyok angyalt még abban az évben bemutatták, és ez volt az a pillanat, amikor a producerek a konzervatív közvélemény nyomására úgy érzeték, közbe kell lépniük. 1934-ben életbe léptették az öncenzúrán alapuló, úgynevezett Hays-kódexet, amely a nézők és a jóerkölcs védelmére hivatkozva tételesen meghatározta, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani, illetve mutatni a filmvásznon. Mae-n nem fogtak ki, kialakította saját módszerét: a továbbiakban nem szabadszájúan, hanem kétértelműen beszélt, és mindenki érthette, ahogy akarta.

Az állampolgárságért állt katonának, kommandósból lett színész – Jean Reno 75 éves

Juan Moreno y Herrera-Jiménez néven született Casablancában, andalúziai spanyol szülei a Franco-rezsim elől menekültek Marokkóba. A spanyol az anyanyelve, arabul és franciául az utcán, barátaitól tanult meg. Anyját tizenkét évesen veszítette el, a család öt évvel később Franciaországba költözött. A színészet iránt már gyerekkorában élénken érdeklődő fiú a középiskola elvégzése után katonának állt, hogy megszerezze a francia állampolgárságot. Szolgálatát Németországban töltötte, ahol kommandós kiképzésben részesült és egy különleges alakulat tagja volt. Leszerelése után visszatért Párizsba és beiratkozott René Simon drámaiskolájába.

Kezdetben színházi fellépéseket vállalt, vándorszínészettel is próbálkozott, majd tévéjátékokban és sorozatokban szerepelt. Nevét ekkor változtatta Juanról Jeanra, Moreno vezetéknevét pedig Renóra rövidítette.

Első filmszerepét Costa-Gavras Női fény című filmjében kapta 1979-ben. Luc Bessonnal 1981-ben a L’Avant dernier című film forgatásán dolgoztak először együtt, ettől kezdve szoros baráti és szakmai kapcsolat fűzte össze őket. Besson 1983-ban egy harcos szerepét osztotta rá Élethalálharc című fekete-fehér, szöveg nélküli, kis költségvetésű sci-fijében. Az elsivatagosodott Földön a túlélésért küzdő emberek drámai története több neves európai filmfesztiválon aratott sikert, a kritikusok különösen Reno alakítását dicsérték. Következő közös filmjük, a Metró 1985-ben került a mozikba Christopher Lambert főszereplésével. Ezt követte 1988-ban A nagy kékség – Renót a hallgatag mélytengeri búvár, Enzo Molinari megformálásáért César-díjra jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriában. 1990-ben újra Besson instruálta a Nikita című akciófilmben.

A Dűne 2. bemutatója a jövő évre tolódhat

A színészsztrájk miatt azt fontolgatja a Warner Bros., hogy 2024-re halasztja a Dűne második részének bemutatóját, ugyanígy a The Color Purple és az Aquaman 2. is késhet. Jelen állás szerint november 3-án mutatják be Dennis Villeneuve (és Timothy Chalamet és Zendaya) hatalmas és erősen várt produkcióját, a Dűne második részét. A Warner Bros. stúdió azonban […]

The post A Dűne 2. bemutatója a jövő évre tolódhat appeared first on Filmtekercs.hu.

Haumann Máté az év egyik legjobban várt hollywoodi filmjében, az Oppeheimerben

A forgatókönyvet Christopher Nolan Kai Bird és Martin J. Sherwin Amerikai Prométheus: J. Robert Oppenheimer diadala és tragédiája című Pulitzer-díjas könyvének alapján írta. Az Oppenheimer az „atombomba atyjának” tekintett Robert Oppenheimer szemszögéből meséli el az amerikai atombomba kifejlesztésének történetét. A címszerepet Cillian Murphy alakítja, feleségét, a biológus és botanikus Katherine „Kitty” Oppenheimert Emily Blunt játssza. Matt Damon alakítja Leslie Groves Jr. tábornokot, a Manhattan-terv igazgatóját, Robert Downey Jr. játssza Lewis Strausst, az Amerikai Atomenergia Bizottság alapító biztosát, a sztárparádé pedig olyan nevekkel folytatható, mint Florence Pugh, Casey Affleck, Kenneth Branagh vagy Rami Malek.

Haumann Máté Szilárd Leó szerepében látható, ő volt az első fizikus, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható.

Félelmetes lehetőségnek tartotta, hogy először esetleg a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzte Albert Einsteint, hogy írjon levelet az Egyesült Államok elnökének, Franklin D. Rooseveltnek, hogy ebben nekik kell elsőnek lenniük. Szilárd Leó tevékenyen részt vett az atomfegyver kidolgozását célzó Manhattan-tervben, de még Németország kapitulációja előtt javaslatot terjesztett elő Roosevelt elnöknek, amelyben sürgette az atombomba használatának korlátozását.