Általános iskolásként kezdte zenei tanulmányait, tíz évig tanult zongorázni, egy gyerekeknek kiírt Bartók-versenyt meg is nyert. Főként a Beatles hatására érdeklődése egyre inkább az akkor hatalmas erővel hódító rockzene felé fordult. Ő mindig is zenész akart lenni, de szülei ragaszkodtak hozzá, hogy legyen „tisztességes” szakmája is, így beíratták a textilipari szakközépiskola kötő-hurkoló szakára.
Lerch egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy pulóvereket fog kötni: Szakcsi Lakatos Béla tanítványaként a konzervatórium jazztanszakát is végezte. 1970-ben Hétfő néven együttest alapított diáktársaival, főként iskolai bulikon játszottak külföldi számokat, noha ő már saját dalokat is kezdett írni.
Első együtteséből alakult 1973-ban a V’73 trió: a névben a V betű a Volán klubot jelentette, ahol otthonra találtak. Az akkori progresszív zenei hullám – elsősorban az Emerson, Lake and Palmer – hatására főleg klasszikus darabok feldolgozásait játszották. Virtuóz átirataikkal – mint Csajkovszkij Patetikus szimfóniája vagy Weiner Leó Rókatánca – sikert arattak, az Omega, majd az LGT is előzenekarnak kérte fel őket. Albumot azonban csak úgy készíthettek volna, ha „felhigítják” fajsúlyos muzsikájukat, és a televízióban is csak „kedves kis banalitásokkal” jelenhettek meg, így a V’73 munkásságát csak egy kislemez és néhány rádiófelvétel őrzi.