Best WordPress Hosting
 

Megjelent a Sorstalanság legújabb kiadása

A kötet különlegessége, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítik.

Kertész Imre volt az első magyar író, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat, éppen 20 éve, 2002. december 10-én.  A Svéd Királyi Akadémia rövid indoklása szerint „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” Kertész Imre írói életműve azt vizsgálja, hogy lehet-e még egyénként élni és gondolkodni egy olyan korszakban, amelyben az emberek egyre teljesebben alávetették magukat a totalitárius hatalomnak.

Kertész könyveiben szüntelenül visszatér auschwitzi élményeihez, ahová még gyerekként, a magyarországi náci zsidóüldözések idején hurcolták el. Első regénye, a Sorstalanság a 14 éves Köves Gyuriról szól, akit elfognak és koncentrációs táborba visznek, de ő alkalmazkodik és túléli. A könyv azt az elidegenítő fogást használja, hogy a táborok valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben – bár a feltételek hálátlanok – a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket, anélkül, hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket. Kertész üzenete az, hogy az élet alkalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben fejeződik ki.

Kertész Imre-emlékérmét bocsátott ki a jegybak 7500 és 2000 Ft névértékben

Kertész Imre tiszteletére – irodalmi Nobel-díja átvételének 20. évfordulója alkalmából – 7500 Ft névértékű ezüst és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a számos díjjal kitüntetett író, műfordító születésének évfordulóján, kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A Kertész Imre Intézet nem csupán tudományos műhely, hanem kultúrtér és művésztei találkozóhely is kíván lenni. Ebbe a szellemi ívbe illeszkedik az MNB-vel közös kezdeményezés is, hiszen az emlékérmék a művészeti ágak találkozását jelentik – mondta el az emlékérmék keddi ünnepélyes kibocsátása előtt Szabó Tamás, az intézet programigazgatója.

Ez az esemény Kertész Imre születésnapjáról, másrészt életművének és ezáltal a magyar irodalomnak arról a nemzetközi elismeréséről is megemlékezik, amelyet a Nobel-díj 20 évvel ezelőtti átadása jelentett és a mai napig jelent.

Új ingyenes utazókiállítást kínál a Kertész Imre Intézet

A Kertész Imre Intézet elsőként tavaly augusztusban indított vándorkiállítást. A Pilinszky János életét és meghatározó élményeit bemutató kültéri tablókiállítás a költő születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából megrendezett Pilinszky 100 programsorozat keretében járta be az országot: a budapesti helyszínek, a Várkert Bazár, a Kertész Imre Intézet után több mint 100 vidéki közművelődési intézményben, könyvtárban láthatták az érdeklődők az elmúlt hónapokban. 

A Kertész Imre munkái mellett, Arthur Koestler, Giorgio Pressburger, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezelő intézet a Múzeumok Éjszakáján újabb kültéri kiállítást nyitott meg, amelyet augusztus végétől ingyenesen igényelhetnek a budapesti és a vidéki kiállítóhelyek, kulturális centrumok.

Az intézet székházánál (Budapest, Benczúr utca 46.) június 25-től látható a Szabadságról című Kertész Imre-tablókiállítás, kéziratok és fényképek mellett, Nobel-díjas írónk szépprózai műveiből, naplófeljegyzéseiből és nyilatkozataiból válogat. A hét, egyenként kétoldalas tablóból álló tárlat olyan főbb témakörök köré rendeződik, mint a szabadság és valóság; a túlélés és önmegértés; az egyén, a sors és a történelem viszonya; a tudás és a felelősség; a remény és a szeretet. A kiállítás megidézi az auschwitzi túlélő tapasztalatait csakúgy, mint az Európa nyomasztó örökségét kíméletlenül elemző és a hazánk, kultúránk jövőjéért aggódó magyar író gondolatait is.