Best WordPress Hosting
 

Megjelent a Sorstalanság legújabb kiadása

via kultura.hu => eredeti post link

A kötet különlegessége, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítik.

Kertész Imre volt az első magyar író, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat, éppen 20 éve, 2002. december 10-én.  A Svéd Királyi Akadémia rövid indoklása szerint „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” Kertész Imre írói életműve azt vizsgálja, hogy lehet-e még egyénként élni és gondolkodni egy olyan korszakban, amelyben az emberek egyre teljesebben alávetették magukat a totalitárius hatalomnak.

Kertész könyveiben szüntelenül visszatér auschwitzi élményeihez, ahová még gyerekként, a magyarországi náci zsidóüldözések idején hurcolták el. Első regénye, a Sorstalanság a 14 éves Köves Gyuriról szól, akit elfognak és koncentrációs táborba visznek, de ő alkalmazkodik és túléli. A könyv azt az elidegenítő fogást használja, hogy a táborok valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben – bár a feltételek hálátlanok – a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket, anélkül, hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket. Kertész üzenete az, hogy az élet alkalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben fejeződik ki.