Az esten Ákos egy-egy verset, szövegrészletet is felolvas majd a számára legfontosabb művekből. Az est háziasszonya a művész lánya. Olvass bele!
Archívum címkék: Kertész Imre Intézet
„Soha nem érdekelt, hogy dokumentáljam az életemet” – Petri György különbözése
Petri György a posztmodern irodalom egyik legnagyobb magyar költője. Így sietünk meghatározni őt – még akkor is az volt, ha tiltakozott ez ellen a behatárolás ellen. Egy költészetében és életszemléletében egyaránt modern, laza ember, feszültségmentesen innovatív.
Petri a filozófia és a politikai diskurzus lövészárkából figyelte a magyar közélet változásait, erről tanúskodik az egész életmű, amely nagyon szerteágazó. Hogy megértsük ennek a világnak a fő törvényszerűségeit, az átfogó munkák lehetnek segítségünkre. Egészen más azonban egy monográfia hangulata és más egy olyan szövegé, ami első kézből, valamiképp tőle származik.
És Petrinél igazán különleges az a hangulati szféra, ahogyan a világban – néha túlságosan is – benne van. Ha jobban meg szeretnénk ismerni ezt az egyszerre hétköznapiságon alapuló, mégis nagyon összetett gondolkodásmódot, ami verseiben is visszaképződik, hasznunkra válik elolvasni a Petri György különbözése című interjúkötetet, amely a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiadásában jelent meg.
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Petri György különbözése – ezzel a címmel jelent meg átfogó interjúkötet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kertész Imre Intézet és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A könyv a PIM archívumának mindeddig kiadatlan hanganyagának leiratát adja közre: Tasi József irodalomtörténész nagyjából két hónap alatt készített életútinterjút 1993–94-ben a költővel. Ebből egy 17 és fél órás felvétel született, eredeti leirata 274 oldal terjedelmű. Ha csak a számok bűvöletében maradunk, már azokból is kitűnik, a kötet milyen ritkaságként áll a 20. századi irodalomtörténet kutatásában.
Ugyanakkor a könyv érdeme nem pusztán egy – többek közt József Attila- és Kossuth-díjjal elismert – költő életének intim közelségből való elmesélése, történetének újra élővé tétele. A Petri György különbözése a személyes és alkotói életút restaurálásán túl korképet is nyújt a 20. század második felének politikai, közéleti, szellemi viszonyairól Magyarországon. Legalábbis ennek szánják a szerkesztők és kiadók a kötetet a június 5-én a Kertész Imre Intézetben tartott bemutató tanúsága szerint. Az eseményen Szabó Tamás programigazgató ezt a vonatkozást domborította ki köszöntőjében:
„Sok olyan leírás van a magyar kommunista rendszerben lévő ellenzéki szerepvállalásról, ami hiteles, de nem ad elég nagy felbontású képet. Ez az interjúkötet szerintem olyan felbontású kép, amiben nem látszanak a pixelek. Részben a személyes szűrő miatt, részben pedig azért, mert ez a személyes szűrő az a Petri György, akinek lényeglátása és sallangmentessége iszonyatosan nagy érzékenységgel vegyül.”
Petri György-interjúkötet jelent meg
Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró. Költészete nélkül nem írható le a 20. század utolsó harmada Magyarországon. A ’80-as, ’90-es évek egyik kultikus alakjának versei nem csupán a kommunista diktatúra mibenlétéről szóló kordokumentumok, hanem annak példái is, hogy az egyéni szabadság lehetetlennek ítélt körülmények közt is megőrizhető. Egyebek között verskéziratokat, töredékeket, naplórészleteket és naplószerű feljegyzéseket tartalmazó – hagyatékrésze 2013-ban került a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Archívumába. A hagyatékot 2017 óta a Kertész Imre Intézet gondozza.
A most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve. A beszélgetéseket Tasi József a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben most ismerheti meg.
A kilenc beszélgetés egy-egy fejezetként jelenik meg a könyvben, amelyekben először mesél Petri részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó toldys tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól.
Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala
Az új oldalt sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön. A szerzői oldalon Koestler eddig ismeretlen történeti, irodalomtörténeti és személyes szövegei, életrajzi adatai és magyarul megjelent köteteinek teljes jegyzéke is megtalálható.
Szabó Tamás, az intézet programigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Pilinszky János és Sziveri János oldala után az intézet nyilvánossá teszi Arthur Koestler szerzői oldalát is. Mint rámutatott, az intézet által képviselt szerzők mindegyikének életét és munkásságát meghatározták a 20. század történelmének borzalmai. Kertész Imréhez hasonlóan Arthur Koestler is képes volt felfedezni azt, hogy a diktatúrák egy tőről fakadnak. A 20. század mindkét nagy ideológiája kollektív identitás alapján diszkriminált: a fasizmus faji, míg a kommunizmus osztályalapon ölt meg embereket és több generáció sorsát keserítette meg.
A programigazgató szerint a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása volt az a pont, amikor az író elfordult a kommunista ideológiától, és ez a későbbiekben az egész munkásságát meghatározta. Korábban antifasiszta nézeteiről volt ismert, az 1940-1950-es évektől radikális antikommunistaként gondolunk rá – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Sötétség délben című művére, amely a Szovjetunió koncepciós pereiről rántja le a leplet.
Megjelent a Sorstalanság legújabb kiadása
A kötet különlegessége, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítik.
Kertész Imre volt az első magyar író, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat, éppen 20 éve, 2002. december 10-én. A Svéd Királyi Akadémia rövid indoklása szerint „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” Kertész Imre írói életműve azt vizsgálja, hogy lehet-e még egyénként élni és gondolkodni egy olyan korszakban, amelyben az emberek egyre teljesebben alávetették magukat a totalitárius hatalomnak.
Kertész könyveiben szüntelenül visszatér auschwitzi élményeihez, ahová még gyerekként, a magyarországi náci zsidóüldözések idején hurcolták el. Első regénye, a Sorstalanság a 14 éves Köves Gyuriról szól, akit elfognak és koncentrációs táborba visznek, de ő alkalmazkodik és túléli. A könyv azt az elidegenítő fogást használja, hogy a táborok valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben – bár a feltételek hálátlanok – a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket, anélkül, hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket. Kertész üzenete az, hogy az élet alkalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben fejeződik ki.
Időgép – Pilinszky-koncert a Magyar Zene Házában
Mitől él tovább egy költő a halála után? És mi okozza, hogy új meg új arcokat ölt? Feltehetőleg az, hogy a következő nemzedékek más- és másmilyennek látják, más-más vonásai ragadják meg őket. Hogy a költő az utókorának bizonyos értelemben ki van szolgáltatva, természetes. Ha valóban tovább él, ha tíz, húsz, negyven év múlva is sokakat megérint a mondanivalója, és ezért „divatban marad”, a saját korától való elszakadása és újraolvasása, -interpretálása szinte újra fogja szülni a verseit. Sci-fi-szerű a dolog, mivel ily módon átléphet a jövőbe, és olyasmikhez is hozzászólhat, amikhez annak idején nem volt köze. Ám ennek az átváltozási folyamatnak azért megvannak a korlátai, és nem kizárt, hogy az utóélete méltatlan lesz a költőhöz; ahhoz, aki valójában volt. Hogy az „eredeti kiadás” már senkit nem fog érdekelni, és elhal a rekonstruálására, az utólagos megértésére való törekvés.
Hogy az időgép meghibásodik, és a jövőbe teleportálás során maradandó károsodást szenved a költői profil.
Hogy címke, „matrica”, klisé, szlogen, közhely, szólam lesz belőle. Olyasféle jolly joker, mint Váci Mihálytól a „nem elég” vagy Petőfitől a „repült felém anyám”. És hogy alig marad belőle más, mint sokak számára mondjuk van Goghból a napraforgók.
„Giorgo tele volt kérdésekkel” – Exkluzív interjú a Pressburgerről szóló film rendezőjével
A Kertész Imre Intézet Pressburger György író, drámaíró, film- és színházrendező halálának ötödik évfordulója alkalmából nemrégiben filmbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket, ahol Madarász Imre irodalomtörténész a kivételesen sokoldalú alkotó életművéről tartott előadása mellett a közönség először láthatta magyar felirattal Mauro Caputo olasz filmrendező Pressburger életéről szóló dokumentumfilmjét. Mauro Caputóval beszélgettünk.
Üzenet a századnak címmel dokumentumfilmet készített Giorgio Pressburger életéről. Milyen kapcsolatban voltak?
A film elkészülte előtt is barátok voltunk, de az még közelebb hozott minket egymáshoz: az első közös munkánk volt, amelynek során mélyült a barátságunk. Az ötlet spontán jött, ahogy a megvalósítás is. Semmi sem volt előre megtervezve, ezért van az, hogy az egész filmet egyetlen fényképezőgéppel vettük fel. Őszinte alkotás született. Később még három filmen dolgoztunk együtt. A harmadik készítése idején, 2017-ben sajnos meghalt, így azt már egyedül fejeztem be.
A Kertész Imre Intézet utazó tárlata
Új, ingyenes utazótárlatot kínál kiállítóhelyeknek, kulturális centrumoknak és oktatási intézményeknek a Kertész Imre Intézet.
Ingyenesen letölthető és utaztatható formában is elérhető a Kertész Imre Intézet legújabb időszaki kiállítása, amely Nobel-díjas írónk életútját mutatja be főbb műveinek máig érvényes üzenetein keresztül.
A tizennégy roll-up-ból álló kiállítási anyag és nyomtatható tablók az Intézet honlapján, az aktuális kiállítások menüpont alatt találhatók.
Új ingyenes utazókiállítást kínál a Kertész Imre Intézet
A Kertész Imre Intézet elsőként tavaly augusztusban indított vándorkiállítást. A Pilinszky János életét és meghatározó élményeit bemutató kültéri tablókiállítás a költő születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából megrendezett Pilinszky 100 programsorozat keretében járta be az országot: a budapesti helyszínek, a Várkert Bazár, a Kertész Imre Intézet után több mint 100 vidéki közművelődési intézményben, könyvtárban láthatták az érdeklődők az elmúlt hónapokban.
A Kertész Imre munkái mellett, Arthur Koestler, Giorgio Pressburger, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezelő intézet a Múzeumok Éjszakáján újabb kültéri kiállítást nyitott meg, amelyet augusztus végétől ingyenesen igényelhetnek a budapesti és a vidéki kiállítóhelyek, kulturális centrumok.
Az intézet székházánál (Budapest, Benczúr utca 46.) június 25-től látható a Szabadságról című Kertész Imre-tablókiállítás, kéziratok és fényképek mellett, Nobel-díjas írónk szépprózai műveiből, naplófeljegyzéseiből és nyilatkozataiból válogat. A hét, egyenként kétoldalas tablóból álló tárlat olyan főbb témakörök köré rendeződik, mint a szabadság és valóság; a túlélés és önmegértés; az egyén, a sors és a történelem viszonya; a tudás és a felelősség; a remény és a szeretet. A kiállítás megidézi az auschwitzi túlélő tapasztalatait csakúgy, mint az Európa nyomasztó örökségét kíméletlenül elemző és a hazánk, kultúránk jövőjéért aggódó magyar író gondolatait is.
Sziveri János életművének eddigi legteljesebb gyűjteménye érhető el online
A fiatalon elhunyt vajdasági költő, író, szerkesztő hagyatéka 2018-ban került a Kertész Imre Intézet gondozásába. Március 25-től a kerteszintezet.hu honlap önálló, Sziveri János-oldalán ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Új Symposion egykori legendás szerkesztőjének életművével és írói pályájának fontosabb állomásaival.
Sziveri János, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotója a vajdasági Muzslyán született 1954-ben, és Budapesten 1990-ben, 36 évesen hunyt el.
A költő, drámaíró, szerkesztő a műveivel és szuggesztív egyéniségével egyaránt kitűnt kortársai közül, legendája mindmáig érezteti hatását. A Kertész Imre Intézet Nobel-díjas írónk máshol el nem helyezett hagyatéka mellett Pilinszky János, Arthur Koestler, Petri György, Pressburger György hagyatékrészeit, valamint 2018-tól Sziveri János teljes írói örökségét is gondozza. Az intézet a tulajdonába került szerzői kéziratok, fotók, kiadatlan művek, valamint a szerzőkről szóló irodalmi anyagok összegyűjtésén, feldolgozásán túl céljának tekinti az alkotók szellemi örökségének ápolását, minél szélesebb körű megismertetését és személyiségük bemutatását is.