Best WordPress Hosting
 

Spiró György: Magyar írónak lenni azt jelenti: bármit megírhatok, mert az egész világ az enyém

Az írót, irodalomtörténészt életének és munkásságának lengyel vonatkozásairól Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár kérdezte.

A beszélgetés kezdetén Spiró György felidézte, hogyan került kapcsolatba a lengyel nyelvvel és kultúrával. Mint elmonda, gyermekként nehezen ment neki a nyelvtanulás – szülei német nyelvtanfolyamra járatták –, ezért sokáig azt gondolta, sosem fog tudni megtanulni egy idegen nyelven sem. Ám amikor édesapját a Csepel gyárból Belgrádba helyezték, hogy gazdasági együttműködéseket hozzon tető alá, viszonylag rövid idő alatt sikerült megtanulnia szerbül. Mivel magyar–orosz szakra vették fel egyetemre, fél év alatt megtanult oroszul is, emellé felvette a szerbhorvát szakot. „Nagyon nagy élmény volt nekem a jugoszláv irodalom. Az volt az első, amit idegen nyelven olvastam. Kinyílt nekem a világ” – mesélte.

Ez idő alatt az Eötvös Kollégiumban lakott – Kiss Gy. Csabával is ott ismerkedett össze –, és elkezdett a Lengyel Intézetbe járni a legendás Varsányi Istvánhoz lengyel nyelvórára, hogy még egy szláv nyelvet elsajátítson. Egyetem után évekig a Corvina Kiadó kelet-európai szerkesztőjeként dolgozott. Onnan küldték ki 1972 februárjában Krakkóba, amely aztán élete egyik legemlékezetesebb utazása lett.

Spiró György lengyel kalandjairól mesélt

Teltház előtt beszélgetett Spiró György író és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, c. egyetemi tanár a Felczak Műhely 19. rendezvényén.

Kiemelt érdeklődés mellett zajlott a Felczak Műhely 19. beszélgetése, amelyen Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, c. egyetemi tanár Spiró György írót kérdezte.

A beszélgetésen szó esett többek között az író “lengyel kalandjairól”, fordításairól, de szóba került az is, hogy hogyan tanult meg a szerb és az orosz után lengyelül, valamint, hogy milyen fogadtatása volt az Ikszek vagy például a Messiások című könyvének.