A koncerten a 20. század eleji pezsgő párizsi művészvilág két jeles szereplőjének, Ravelnek és Debussynek a művei hangzottak fel Klukon Edit és Ránki Dezső előadásában.
A házaspár a több mint egyhetes fesztivál nyitóestjén olyan darabokat játszott, amelyek régóta a négykezes repertoárjuk részét képezik. Elmélyült, külsőségektől mentes és szeretetteljes „zenei nyelvük” ‒ a zene és az élet iránti figyelem nyugalmából fakadó állandóság ‒ az évek során az Altalena szellemiségének irányadójává is vált. Ezen az estén Ravel két műve fogta közre Debussy alkotásait. A fesztivál klasszikus koncertjeinek többségén az Altalena Nyári Akadémián zajló mesterkurzusok tanárai és diákjai zenélnek ‒ ezek az alkalmak másképp teremtik meg azt a bensőséges légkört, amelyben a zene átadásának jut a főszerep, mint Klukon Edit és Ránki Dezső koncertje, akik mesterkurzust ugyan nem tartanak, mégis tanítják a fiatal zenészekből álló közösséget.
A pandémia előtt még Bozsoki Fesztiválnak nevezték e rendezvényt, amelynek az osztrák határ menti falu volt a fő helyszíne. Félő volt, hogy e nyugodt és gyönyörű környezetet nehéz lesz pótolni Budapest közelében. Itt nehezebb olyan világot teremteni, ahol meg lehet feledkezni a hétköznapok nyomásáról. A zene és a sport, amely egyaránt fontos a nyári akadémián, mindig segít kiszakadni a hétköznapok forgásából, s a mesterkurzusok résztvevői más „napirendet” próbálhatnak ki, amelyben egy közösség tartja meg őket. A nyitóeste műsora is az átlépés lehetőségeit tükrözte a mese és az antik kultúra világának megelevenítésével.