Lehet, hogy Koltai Lajos fénnyel simogatja az emberi arcokat, de a lelkekig nem ér el. Felkerült a Netflixre, így végre megnéztük, hogy a Semmelweis lett-e az új magyar Doktor House vagy Ross, de csak Mágenheim doktort találtuk otthon a panelban, habár szép új tapéta előtt. #semmelweis #kritika
Archívum címkék: Vecsei H. Miklós
Kórházhorror az anyák megmentőjével
Semmelweis Ignácot csak az anyák megmentőjeként emlegeti az utókor, most pedig munkásságát egy drámai és feszült filmben ismerhetik meg a…
A Kórházhorror az anyák megmentőjével bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Semmelweis, a magyar szuperhős?
Semmelweis Ignác felfedezése olyan, mint Platón barlanghasonlata. Rájött egy mai szemmel bámulatosan egyszerű dologra: alaposan kezet kell mosni, mielőtt az ember a boncteremből siet a szülőszobába. Ez az egyszerű igazság hirtelen világossá tett mindent, de nem fogadták el, egész életében bolondnak nézték miatta, végül kényszerességbe menekült, és őrültekházában végezte 47 éves korában. Halála után nyert csak igazolást elmélete, és ma már mindenki tudja, „hogy ő az anyák megmentője”.
Művészekkel gyakran kapcsoljuk össze a meg nem értett zseni fogalmát. Életében nem állt készen rá az utókor, holtában már vagyont érnek az alkotásai – gyakori művészsors. Orvosok esetében viszont egészen más a helyzet: nem mindegy, hogy olyan intézményben hozok-e világra gyermeket, amelyet halálkórházként emlegetnek, vagy pedig biztonságban érzem magunkat.
Semmelweis Ignác egyáltalán nem idilli életének egyik fő kérdése, hogy meddig mehet el az ember azért, hogy az igazát bizonyítsa. A filmben azonban a tépelődést felváltja a boldogság. Láthatunk teátrális megbocsátást, nyilvános megkövetést, mind a tudományos, mind a magánéletben, hangos ujjongást frissen szült anyák tömegétől, és még a bécsi orvoskar vezetői pozícióját is felajánlják hősünknek. A nézőben viszont ott motoszkál, hogy a valóság egészen más volt, finoman szólva sem effajta happy end. Felmerül a kérdés: mi a film valódi célja? Bemutatni egy világhírű magyar orvos életét? Szépíteni a valóságot? Ha szépen végződő valóságot akar, miért nem választott egy másik, kevésbé gyötört élettörténetet?
Tompa szike – Semmelweis
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ha eddig nem hallottunk volna erről, Koltai Lajos filmjében egy kisgyermekes anya könnyes szónoklatban közli ezt. A magyar film az utolsókat rúgja. Legalábbis az a formája, amit az elmúlt hat-nyolc évben megismertünk. A pályakezdőket támogató Inkubátor Program kiszámíthatatlanná vált, a középgenerációs és idősebb rendezők nem kapnak állami támogatást, inkább csak […]
The post Tompa szike – Semmelweis appeared first on Filmtekercs.hu.
A Koltai Lajos rendezte Semmelweis megkapta hosszú előzetesét
Megérkezett a Koltai Lajos rendezte Semmelweis film hosszú(?) előzetese, november 30-tól megtekinthető a mozikban. A trailer alapján a külcsín rendben (még ha egy kicsit steril is), de ez talán el is várható egy több, mint 2,2 milliárdos produkciótól, a több meg majd kiderül.
Ezeket a magyar filmeket várjuk még idén
Mellékszereplők
Sopsits Árpád társadalmi drámája a nyáron megrendezett Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált. Személyes indíttatású filmjét egy barátja, a fiatalon elhunyt Telek Balázs fényképész ihlette. A mozi nemcsak a történeten keresztül – amelyben fontos szerepet kapnak a Telek munkamódszerében is megjelenő műtermi vallomások, gyónások – állít neki emléket, ugyanis a fotós testvére (Telek Zoltán Tibor) és kislánya (Telek Babita) is játszik az alkotásban.
A martfűi rém rendezője egymással párhuzamosan három vidéki család életét mutatja be. A börtönpapot, a gazdag üzletembert, feleségét és lányát, illetve a fényképészt és keramikus párját a film során fokozatosan kiderülő, múltbéli titkok kapcsolják össze, melyek lehetőséget nyújtanak a bűn lélektanának feltérképezésére. A rendező különleges képi világot álmodott meg, amelyben a fekete-fehér és a színes részek egymást váltják – épp, ahogy az idősíkok. Farkas Franciska, Dömök Edina és Jászberényi Gábor mellett feltűnik a filmben Sopsits Árpád is, aki a rendezői és színészi feladatok mellett a forgatókönyv megírásában szintén részt vett.
A nők a nyári világrészek – Csoóri Sándor-verset zenésített meg Csorba Lóci
Vecsei H. Miklós a Művészetek Völgye előtt kért fel 12 általa kedvelt előadót, hogy írjanak dalt Csoóri Sándor egy-egy verséhez, idézetéhez, gondolatához. Az elkészült alkotásokat aztán beszélgetések kíséretében adták elő a fesztivál 12 napján, és így született meg Lóci átirata is a Szeptemberi nők című vershez.
„Sokáig keresgéltem a versek között, és végül azért is választottam ezt, mert nagyon refrénszerűen indul. Egy lócis sort írtam csak hozzá, de szerintem szépen belesimult az is” – mondta el Lóci, aki egyedül dolgozott a dalon. „Még nem zenésítettem meg verset, és azt gondoltam, hogy így intimebb, egyszerűbb, kicsit lecsupaszított lesz. A hangszerelés is valós lett, akusztikus gitárt, guitalelét, xilofont, csörgődobot használtam – ezek mind itt vannak a családi bölcsinkben –, egyedül játszottam rajtuk, és még egy jó kis nagybőgőszerű hangot is sikerült elővarázsolnom. A keverésnél is letisztultságra törekedtünk: cél volt, hogy jól érthető legyen a szöveg, közel legyen az ének, mintha valaki csak leülne melléd és eljátszaná neked ezt a verset” – mesélte.
A kiadvány borítója Tamás Iván linóleummetszete.
Világhírű dán írónő, könyvillusztrációs workshop és zenés irodalmi performansz a PesTexten
Beszélgetés Rébecca Dautremerrel
A szerdai megnyitót megelőzően a PIM különleges vendéget fogad majd Rébecca Dautremer személyében, aki Franciaországból érkezik a fesztiválra. A gyermekkönyvekkel és -folyóiratokkal foglalkozó grafikusművész nem csak „megbízásra” dolgozik: legutóbbi szerzői könyve, a Jussváry Jakominusz gazdag órái 2021-ben magyarul is megjelent a Scolar gondozásában, Pacskovszky Zsolt fordításában. Részben ennek apropóján is beszélget majd Pacskovszky az illusztrátorként és humoros versek szerzőjeként is tevékenykedő Dautremerrel szeptember 20-án 17.30 és 18.30 között. A megnyitót követő napokban, szeptember 21. és 23. között Dautremer szakmai workshopot tart a PIM-ben, közös alkotásra hívva a résztvevőket.
Szűcs Péter beszélgetőtársa: Stacey Halls
Janne Teller, Bergsveinn Birgisson és Bridget Collins is érkezik az idei PesTextre
Az első Stranger Things-regény írója, Gwenda Bond, valamint Janne Teller, Bergsveinn Birgisson, Bridget Collins és Mathias Énard is vendége lesz az idei PesText nemzetközi fesztiválnak. A szeptember 20–30. közötti budapesti eseményen a már ismert szerzők mellett a látogatók olyan feltörekvő, ígéretes alkotókkal ismerkedhetnek meg, mint Giulia Caminito, Nicholas Binge vagy Stacey Halls.
A PesText kiemelt szerepet szán az irodalom határterületeinek, így a könyvillusztrációnak is. A zenei és színházi programokról Vecsei H. Miklós és a TÁP Színház gondoskodnak. A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál a MISZJE és a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében valósul meg.
„Amikor öt évvel ezelőtt először rendeztük meg a PesTextet, éreztük, hogy ez valami nagyon más lesz. Olyan nemzetközi fesztivált álmodtunk meg, amely a világirodalmat helyezi a fókuszba, ugyanakkor külföldön is jó hírét kelti a magyar kultúrának. Azóta minden évben kiváló szerzőket hívtunk el hazánkba, akik izgalmasabbnál izgalmasabb párbeszédeket folytattak a magyar olvasókkal – idén sem lesz ez másként. Mindazon nehézségek ellenére, amelyek mostanság jellemzik világunkat, mi továbbra is itt vagyunk, hiszünk abban, hogy az irodalom összeköt bennünket. Biztos vagyok abban, hogy a művészet, a kultúra képes hatni az arra nyitott emberekre” – fogalmazott Kollár Árpád, a PesText alapítója, a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) igazgatója.
Az értékek megőrzése a ma nyelvén ‒ jubilál az Altalena Fesztivál Telkiben
Az Altalena jubileumi fesztivál részeként, a pandémiát követően ismét megrendezik a nyári akadémiát is, ahol neves külföldi professzoroktól tanulhatnak a fiatal zenészek. Ahogy azt Balog Alexandra zongorista, programsorozat szervezője a Kultúra.hu-nak elmondta, a nyári akadémián zongoristák, csellisták, hegedűsök, fuvolisták, énekesek vesznek részt, de érkeznek kamarazenekarok is, akik többek között a londoni Royal Academy of Music professzoraitól, valamint Erika Gdsetzertől, a Fauré Quartet első hegedűsétől tanulhatnak. Újdonság, hogy lesz kurzus zeneszerzők és karmesterek számára is, amelyet Noah Max londoni karmester, zeneszerző tart.
A mesterkurzusnak ugyanolyan fontos célja a közösségépítés, mint az egyéni fejlődés. A diákok a napot közös énekléssel kezdik, de jóga és futás, táncház, mindfulness workshop és közös meditáció is várja a résztvevőket.
„Az Altalena missziója, hogy Magyarország fiatal tehetségeit összekösse egymással, és kulturális hálót hozzon létre az országon belül; külföldi fiatal zenészekkel, és neves művészekkel, professzorokkal ismertesse meg a fiatalokat, ezzel elősegítve Magyarország kulturális exportja lehetőségeinek bővítését.”
„Olyan ritka manapság az efféle makulátlan történet” – Koltai Lajos a Semmelweis-filmről
Számos film készült már Semmelweis Ignác életéről, köztük amerikai alkotás is. Miért kívánkozik filmvászonra a története, és milyen megközelítésben érdemes foglalkozni ezzel?
Semmelweis története számomra szép embermese arról, hogy valaki megtalálja a saját ösvényét, és mindenáron végigmegy azon. Ez az ember orvosnak született, mániákus eltökéltség jellemezte a sebészi pályán is. A kitartása, elszántsága egyedülálló, és engem ez érdekelt leginkább. A születés egyébként is misztikus dolog: a köldökzsinór elvágása körüli pillanatról még a filmben segédkező orvosok is azt mondták, hogy bibliai alapon lehet csak megközelíteni.
A film története egy évet ölel fel, a nagy felfedezés évét. Semmelweis a diplomája megszerzése után az Allgemeines Krankenhaus szülészeti osztályára került. A részlegnek rendkívül rossz híre volt a gyakori halálozások miatt. A film nyitójelenetében egy megesett utcalány inkább az ég alatt szülné meg a gyermekét; kézzel-lábbal tiltakozik, mikor a rendőrök erőszakkal beviszik az említett kórházba. Az ő történetét végigkísérjük a filmben. Engem személyesen is az foglalkoztat, hogy az akadályok ellenére miként járhatja végig az ember a saját útját. Semmelweis magára volt hagyva ebben a küzdelemben, a környezete és a felettesei folyamatosan bojkottálták a javaslatait. Egyedül egy osztrák bába, Emma áll mellé.
A magány többes száma: Balog Alexandra és Vecsei H. Miklós karácsonyi előadása
Az est műsorában a haza, a szerelem és az elmúlás témái feszítik egymást a magány köntösében. Az egyes alkotások a magány formáit változatosan járják körbe, megelevenítve különböző korszakok személyiségeinek magányfogalmait. A versek súlyos mondanivalóját az egykor a szalonban nyugodttá simuló hangok, Chopin művei határolják.
A „párizsi szalon” a társadalmi és művészi elit összeolvadásának helyszíneként jelentősen formálta a 19. században alkotott művek formáját és tartalmát. Ugyancsak hatással volt az előadás és a befogadás gyakorlatára. A romantikát jellemző elemek, így a szimbolizmus, vagy az érzelmektől fűtött szenvedés és a magány kifejezés alkalmas hordozói a század Nyugat-Európájának. Ennek a korszaknak, amely teret adott a koncerttermekből ma jól ismert klasszikus zenei kánon javának megalkotásához, egyik „titka” talán pont az, hogy − a naturalisztikus elemeket olykor háttérben tartva, olykor pedig előtérbe helyezve − az emberről, a lélekről és az emberi lét határainak elviselhetetlenségéről tudott szólni.
Az est fellépői, Balog Alexandra és Vecsei H. Miklós hűek a szalonkultúrához, amelynek közvetlensége segített felszámolni a határt előadás és befogadás között. (Más kérdés, hogy az arisztokratikus kisajátítás terepeként is funkcionált.) A két művész munkásságában meghatározó, hogy kifejezetten fontos számukra annak a közegnek a megteremtése, amely által az alkotások a közönség soraihoz valóságukban érhetnek el. Vecsei H. Miklós színészként egyik szerepből bújik a másikba, miközben nevéhez kötődik a sikeres Poket zsebkönyvek és a sorozatban megjelenő művek reklámozása is. A fellépések mellett Alexandra életében is meghatározó a szervezés. A könyvkiadás, a beszélgetések, a fesztiválok és a mesterkurzusok törvényszerűen zökkenthetik ki az előadókat abból a mélységből, amelyet tőlük a színpadi létezés és az arra való felkészülés követel.
„Amikor a csend a szó” – Telt házas este, meghitt pillanatok Brüsszelben Nemes Nagy Ágnessel
A produkció előtt Oszkó-Jakab Natália, az intézet igazgatója és Juhász Anna, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kiemelt Programok igazgatója megnyitották a helyszínen felállított Petőfi Popkulturális Könyvsarkot, amelynek polcaira a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában kiadott könyvek, többek között életrajzok, jeles évfordulókra írt művek, mesekönyvek, illetve POKET-kötetek kerültek fel és váltak elérhetővé az itt élőknek.
Juhász Anna Nemes Nagy Ágnes belgiumi élményeiről és az országhoz kapcsolódó írásairól, útinaplóiról emlékezett meg nyitóbeszédében, Oszkó-Jakab Natália pedig felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a költőnő évfordulóján túl a magyar–belga diplomáciai kapcsolatok centenáriumát is ünnepeljük idén.
Juhász Anna és Oszkó-Jakab Natália
Nem akarok – Telt házzal debütált a Nemes Nagy Ágnes-előadás Rómában
Október 10-én vette kezdetét az őszi háromállomásos Nemes Nagy Ágnes 100 turné, amelynek első helyszíneként Rómába utazott a Petőfi Kulturális Ügynökség csapata, hogy bemutassák a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 című, a költőnő születésének évfordulója alkalmából készült előadást. Noha az elmúlt időszakban részleteket már láthatott a közönség e különleges, koncertszínházi produkcióból a Művészetek Völgyében vagy az augusztus 20-i Művészkertben,
a teljes, kész előadás ősbemutatójára a római Szent István Házban került sor.
A zenére írt életmű rendezője és szereplője Vecsei H. Miklós színművész, zeneszerzője Tempfli Erik Artisjus-díjas zongorista, énekese a Nemes Nagy Ágnest megszemélyesítő Hegedűs Bori, narrátora és szerkesztője pedig Juhász Anna irodalmár. Őket láthatta a közönség a színpad intim, meleg fényű világításában. A régmúlt időket idéző atmoszféra azonnal utazásra hívta a nézőket.
Kitartás és szenvedély – javában forog a Semmelweis
Koltai Lajos rendezésében még egy hónapig forog a Semmelweis Ignácról, „az anyák megmentőjéről” szóló nagyszabású romantikus mozifilm. Már korábban elkezdődött, de egészen októberig forog a korábban A láthatatlan gyilkos címen futó Semmelweis-film Koltai Lajos rendezésében. történet 1847-re, a forradalmat megelőző időszakra koncentrál, amikor az ifjú Semmelweis Ignác megkezdi küzdelmét a szülő nők láthatatlan gyilkosával és […]
The post Kitartás és szenvedély – javában forog a Semmelweis appeared first on Filmtekercs.hu.
Koltai Lajos lesz a rendezője a Semmelweis-filmnek
Koltai Lajos „az anyák megmentőjéről”, Semmelweis Ignácról rendez mozifilmet. Szabó Attila pedig minden idők egyik legsikeresebb magyar labdarúgójáról, Bölöni Lászlóról forgat dokumentumfilmet a Filmintézet támogatásával. Vecsei H. Miklós és Nagy Katica főszereplésével fordulatos, romantikus történelmi filmet rendez Koltai Lajos a világhírű Semmelweis Ignácról és koráról. A láthatatlan gyilkos címmel készülő alkotás gyártására 2,26 milliárd forint […]
The post Koltai Lajos lesz a rendezője a Semmelweis-filmnek appeared first on Filmtekercs.hu.
Vecsei H. Miklós főszereplésével készül a Semmelweis-film
Vecsei H. Miklós és Nagy
Katica főszereplésével fordulatos, romantikus történelmi filmet rendez Koltai
Lajos „az anyák megmentőjéről”, a világhírű Semmelweis Ignácról és koráról. A
Zenés irodalmi esten mutatták be a 4. POKET versantológiát
A nevetlen, titkos gyökereknek raja erősebb, mélyebb földbe ás a címe a negyedik POKET versantológiának, amelynek anyagát Horváth Panna és Juhász Anna válogatta az elmúlt egy évben. A versek most is szerzők szerinti abc sorrendben vannak, így egymás mellett szerepelnek klasszikus és kortárs költemények, ez pedig izgalmas áthallásokat, összecsengéseket szül.
A bemutatón Vecsei H. Miklós elmondta, hogy a #poketközösség egyik fontos üzenete továbbra is az egymásra figyelés és a kettészakítottság megszüntetése.
„Magunkra maradtunk, kevés a megbízható példakép, akik vezetnének minket, fognák a kezünket. Azonban az íróink, a költőink olyanok, akiknek az írásaikban megbízhatunk”. A POKET ötletgazdája szerint az irodalom segít abban, hogy felemeljük a tekintetünket és elkezdjünk más tekintetekre vadászni.
„Kiszervezem a véleményemet termékenyebb dolgokká, mint a beszéd” – Vecsei H. Miklós a Poket-könyvekről
Számítottál rá, hogy négy éven át nemcsak hogy élni fog a Poket, hanem mostanra havonta tízezres nagyságrendben adtok majd el könyvet?
Számokkal nem szoktunk dobálózni, de valóban elfogy több ezer könyv, és ez arról a hatásról beszél, amit sikerült kiváltani.
Azt mondod, nem szeretsz számokról beszélni, pedig a víziód eredményességét jelzik. Sokszor elmondtátok Grecsó Krisztiánnal, hogy ebben egyedül te hittél – mégis megélt négy évet, és működik.