Kenneth Branagh a vállalható Gyilkosság az Orient Expresszen és a középszerű Halál a Níluson után harmadik Poirot-moziját is elkészíti. Most éppen az Agatha Christie által 1969-ben megírt Halloween és halál regényéből. A szereplőgárda (Jamie Dornan, Tina Fey, Michelle Yeoh…), megint erős lesz. Ki várja?
Nap: 2022. október 11.
Nádas Péter-archívum nyílik a Berlini Művészeti Akadémián
A Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot az író 80. születésnapja alkalmából, az október 16-ai ünnepségen Nádas Péter is részt vesz – közölte pénteken a német főváros tekintélyes nemzetközi művésztársulása.
A Berlinben nyíló archívum egyebek közt az író, fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be.
A délelőtt 11 órakor kezdődő megnyitón Navid Kermani német író, Katharina Raabe német kiadó-szerkesztő, valamint Iris Radisch irodalmi újságíró beszélget majd Nádas Péterrel, aki ezt követően az idén megjelent Rémtörténetek című regényének első német nyelvű kiadásából olvas fel.
Richard Osman nehéz választás elé állítja a csütörtöki nyomozóklub egyik kulcsszereplőjét
Novemberben jelenik meg magyarul Richard Osman krimi-sorozatának harmadik kötete, Az eltévedt golyó, amelyben egy megoldatlan bűntény újabb és újabb fordulatokat tartogat.
Új Agatha Christie-adaptáció jön, Poirot ezúttal egy halloweeni buli miatt nyomoz
A Gyilkosság az Orient Expresszen és a Halál a Níluson után most egy kevésbé ismert Agatha Christie-krimiből készül filmes adaptáció. A Halloween és halálban (Haunting in Venice) ismét Kenneth Branagh játssza majd Poirot felügyelőt.
Villon és Shakespeare – Mészöly Dezső
Amikor 2011 októberében bekövetkezett halála előtt néhány hónappal utoljára találkoztunk budai, Nárcisz utcai lakásában, ahol a toronyszobában, takarókba bugyolálva, kilencvenhárom évesen, tar koponyája kétfelén hosszan lebegő hófehér hajával és megeresztett növésű, valaha shakespeare-ire nyírt szakállával még széleskörű irodalmi, művészeti tudásának teljes birtokában beszélgethettünk. Az öregség nem fogott a szellemén. Mindaz, amit a szegedi meg sárospataki diákként, majd a budapesti Református Teológián és kolozsvári bölcsészkaron, meg professzor és költő, műfordító apjától, Mészöly Gedeontól megtanult, még ott lobogott elméjében. Ha történetesen egy irodalom kedvelő diáklány kereste volna fel abban az időben, tekintete még jobban kifényesedett volna, felébresztve benne a nő iránti örök vonzalmát. Úriemberségének, graciőz viselkedésének aligha tudtak ellenállni.
Talán éppen az effajta természete vezette, amikor bölcsészdoktori disszertációnak Francois Villon kötészetét választotta. Szinte egész életét betöltötte a francia vagabund lírikus életművének fordítása és értelmezése. Villon Magyarországon (’42) Villon Testamentuma (’43) Villon és a többiek (’66) A teljes Villon (’80) Az igazi Villon (’83) Villon árnyékában (’83) Francois Villon versei, magyar–francia kiadás(’2001). El is nyerte a Francia Akadémia Pálmarend lovagi címét, amit 1988-ban adtak át. Párisi tanulmány útja emlékét a Francia ég alatt című, 2006-ban kiadott esszé- és fordításkötetében adta ki.
De ugyanilyen szenvedéllyel foglalkozott Shakespeare-rel. A Shakespeare új tükörben, vagy a dráma fordítások, a Shakespeare napló arról tanúskodnak, hogy nem csak egyes színházak felkérésre tette át a maga költői tehetségével az angol drámaköltő műveit, fordításaival kellő tisztelettel ugyan, de más véleménye volt a nyelvi bátorságról. Azt tartotta, hogy a dráma a színpadi megszólalásban él igazán, tehát a dialógusoknak elevenséget kell adni. Segítette ebben az a gördülékenység, amivel a versezeteket létre tudta hozni, megtartva a hűséget, ami azonban azt jelentette, hogy a színpadhoz legyen hű a dráma. Arany János szemérmes természetével szemben úgy vélte, az Erzsébet-korban szabadabban szóltak a karzat nyelvén. Egyik legsikeresebb fordítása a Lóvátett lovagok, ezt a Shakespeare-darabot musical változatban is sokszor játsszák.
Hétszer szüljön meg az apád
Alex Garland harmadik nagyjátékfilmes rendezésével létrehozott egy kvázi nő-trilógiát. Míg a pár év alatt sci-fi alapvetéssé váló Ex Machina a…
A Hétszer szüljön meg az apád bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Tíz durva sztori, ami bármelyik fiatallal megtörténhet
Tíz durva sztori, ami bármelyik fiatallal megtörténhet
Salman Rushdie-t fogják ünnepelni az írók Londonban
Két hónap telt el azóta, hogy Salman Rushdie-t megtámadták egy rendezvényen, ahol a szólásszabadságról beszélt. Az író tiszteletére most a londoni British Library-ben rendeznek ünnepséget, amelyen számos neves szerző is fellép.
Kiselejtezett könyvekből hoztak létre könyvtárat a török szemétszállítók
Ankarában nyílt egy könyvtár olyan könyvekből, amelyeket gazdáik a szemétbe dobtak.
Kutyaidők járnak Galliában, avagy Obelix kutyusa színre lép
Ideafix és a rebellisek – Latinok kíméljenek. Írta: Matthieu Choquet, Jérôme Erbin és Yves Coulon. Rajzolta: Jean Bastide és Philippe Fenech. Móra Kiadó, 2022. Fordította: Bayer Antal, 72 oldal.
Kutyavilág vár azokra a rómaiakra, akik ujjat húznak a lutetiai rebellisek kis csapatával! Asterix kutyusa, Ideafix és barátai saját képregény-sorozatot kaptak, ennek első része jelent meg most a Móra Kiadónál.
Időszámításunk előtt 52-ben járunk, Labienus a római tábornok, őfelsége Monalisa, a macskája, és harcias kutyafalkája próbál rendet tartani Lutetiában. A rebellisek maroknyi csapata azonban mindent megtesz, hogy megnehezítse a dolgukat, Ideafix, a lázadó állatok bandavezére, Turbina, a szeleburdi kutyus, Muszklix, a banda legerősebb ebe és Szurdina, a cseles macska nem hagyják magukat. A három történetben a kisállatok különböző módon igyekeznek borsot törni a római vezetőség orra alá és mindig sikerrel is járnak.
Egy szép reggelen
Sandra egyedül él nyolcéves kislányával egy kis párizsi lakásban. Miközben kórházak és idősotthonok között szaladgál, hogy a szellemileg leépülőben lévő édesapját biztonságos helyen tudhassa, váratlanul találkozik Clément-nal, rég nem látott barátjával, akivel szenvedélyes, de rendkívül bizonytalan kapcsolatba kezd.