írta Nikodémus A három testőr: D’Artagnan (Les trois mousquetaires: D’Artagnan) – Készítsen Hollywood akárhány jó pénzel kitömött adaptációt, a franciák időről időre visszakövetelik saját hőseiket. Most Dumas örök klasszikusa került sorra, melyet frankofón sztárok részvételével, látványos külsőségek között gondolt újra… Olvass tovább →
The post A három testőr: D’Artagnan / Szeánsz Velencében / Wonka appeared first on FilmDROID.
Manapság újra fénykorát éli a murder mystery műfaj. A Poker Face kapcsán járunk utána, hogy mitől olyan népszerűek a kortárs gyilkossági történetek, illetve milyen eszközöket vetnek be a zsáner megújításának céljából. Sokan a 2010-es évek végétől datálják a murder mystery új hullámának kezdetét, melynek kifejezett célja, hogy minél szélesebb körben befogadhatóvá váljék. Egyik híres előzménye […]
The post Gyilkosságból sosem elég – Miért virágzik a kortárs murder mystery? appeared first on Filmtekercs.hu.
A titokzatos stylesi esetet 2022 nyarától havi rendszerességgel vetítették a Bem moziban, a nemzetközi közönség pedig februárban, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon találkozhatott vele – írta a magyar.film.hu. Hozzátették, több külföldi szakmai lap , például a Little White Lies és a Filmmaker Magazine is méltatta az alkotás ötletességét és a regény adaptációjának újszerűségét. A film producere Hegyesi Fanni, sound designere Kovács-Vajda Bence volt.
Az egész estés film állami támogatás nélkül, több mint száz némafilm képi anyagának felhasználásával jött létre.
A Poirot az Orfeumban című vacsoraszínházi előadásról, amely a Darázsfészekből és a Sárga íriszből áll, itt írtunk.
A Lichter Péter rendezte, Kránicz Bence forgatókönyvéből és Mácsai Pál főszereplésével készült egészestés avantgárd krimi és egyedülálló Agatha Christie-feldolgozás a belföldi és külföldi kritikusokat is lenyűgözte. A titokzatos stylesi eset mától pedig bárki számára elérhető YouTube-on és Vimeón, méghozzá ingyenesen. Az időzítése nem véletlen: a krimik királynője, Agatha Christie 133 évvel ezelőtt ezen a […]
The post Lichter Péter avantgárd Poirot-filmje mától ingyenesen elérhető appeared first on Filmtekercs.hu.
Branagh folytatja a kísérletezést a karakterrel és ezúttal szó szerint más vizekre evez. A sztoriban minden megvan, ami egy igazán jó kísértethistóriához kell, de a rendező nem él maradéktalanul a lehetőséggel. Kelly Reilly ugyanakkor zseniális, számtalan sorozat után jó út újra látni a filmvásznon.
Kenneth Branagh harmadik Poirot-filmje egy korábban sosem adaptált Agatha Christie-történettel borzongatja a belga nyomozókarakter rajongóit. A Szeánsz Velencében kísérteties horrorelemekkel igyekszik felfrissíteni a klasszikus krimiket meghatározó fordulatokat, de vajon elég-e ennyi a megkopott népszerűségű műfaj sablonjainak megújításához? Kísérteties történések zavarják meg a második világháború utáni békeidő látszólagos nyugalmát. A visszavonultan élő Hercule Poirot (Kenneth Branagh) […]
The post Híres bajusz és rettegés – Szeánsz Velencében appeared first on Filmtekercs.hu.
Pléh Csaba: Árnyak
A Tények és tanúk könyvsorozat nemrég megjelent részében Pléh Csaba vall életútjáról, családjáról és pályatársairól. A kötet alapját egy régóta tervezett portrésorozat adta, melyben a nyelvész-pszichológus elhunyt barátainak és kollégáinak szeretett volna személyes emléket állítani. A saját emlékezetére támaszkodó írások mellett helyet kapott – némi kitekintés gyanánt – családjának kalandos története is, egyfajta önfeltáró-megértő munkamódszerrel megközelítve a családfát. Az Árnyak egy pszichológus szemüvegén keresztül láttatott önéletrajz és portrékon keresztül megrajzolt kortárs tudománytörténet.
Ananyo Bhattacharya: Neumann János – Az ember a jövőből
Az Anglia déli részén található Burgh-sziget ihlette az írónő 1939-ben kiadott Tíz kicsi néger és 1941-es Nyaraló gyilkosok című krimijét.
A szigetet 15 millió fontért (6,4 milliárd forintért) kínálják a vásárlóknak. Aki megveszi, egyúttal hozzájut a szigeten található luxushotelhez, az ország egyik legrégebbi kocsmájához, és ahhoz a tengerparti házikóhoz, amit Christie-nek építetek. A nyolc hektáron elterülő sziget 250 méterre fekszik a parttól, Bigbury-on-Sea település közelében. Apálykor száraz lábbal megközelíthető, dagálykor különleges, magasított homokjáró szállítja oda a turistákat.
Fotó: Jeremy Lightfoot / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP
Megérkezett A Haunting in Venice előzetese, amely a Kenneth Branagh-féle Poirot-filmek harmadik állomása lesz. A jócskán átdolgozott Agatha Christie-adaptáció pedig egészen horrorfilmesnek ígérkezik! Közelinek tűnhet, hogy a tavalyi Halál a Níluson után már idén kapunk egy újabb Poirot darabot, azonban ne felejtsük el, hogy Kenneth Branagh második Agatha Christie-adaptációja leginkább a főszereplő Armie Hammer botránya […]
The post Horror-szerűnek ígérkezik Kenneth Branagh új Poirot-filmje – A Haunting in Venice előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.
írta Nikodémus Boston Strangler – 1968 után Hollywood úgy gondolta, újra nekivág az évszázad egyik legrejtélyesebb sorozatgyilkossági ügyének: egyedül élő nőket fojt meg perverz kegyetlenséggel egy ismeretlen tettes, ami a rendőrség mellett felkelti Loretta McLaughlin (Kiera Knightley meglepően visszafogott és… Olvass tovább →
The post Röviden: Boston Strangler / Azt mondta / Halványkék szemek / Ecc, pecc, ki lehetsz? appeared first on FilmDROID.
Lichter Péter legutóbbi kísérleti filmjében meglehetősen egyedi módon igyekszik ötvözni egymástól idegennek tűnő, anakronisztikus végleteket: narratív tömegfilmet és montázstechnikára építő…
A Hogy kerül a Pong Poirot fejébe? bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Kenneth Branagh a vállalható Gyilkosság az Orient Expresszen és a középszerű Halál a Níluson után harmadik Poirot-moziját is elkészíti. Most éppen az Agatha Christie által 1969-ben megírt Halloween és halál regényéből. A szereplőgárda (Jamie Dornan, Tina Fey, Michelle Yeoh…), megint erős lesz. Ki várja?
A külcsínben csak trailere alapján Wes Anderson érzetű Ecc, pecc, ki lehetsz? valójában nem a rendező életműve előtt emel kalapot, hanem a londoni színházi életbe és 1952-be helyezi a Volt egyszer egy… Hollywoodot, miközben Agatha Christie stílusának sablonjaival játszik könnyedén és önironikusan. Ez azért jó, mert így nem akar Tőrbe ejtve lenni, de azért rossz, mert fel sem tud érni hozzá. Viszont egyértelműen a legjobb alkotás azok közül, amik kötődtek az írónőhöz az elmúlt évekből.
Megment egy filmet a közhelyességtől az, ha folyamatosan rámutat saját közhelyességére? Ezért a válaszért nem kell annyit nyomozni, mint az Ecc, pecc, ki lehetsz? gyilkosa után. Az Ecc, pecc, ki lehetsz? (See How They Run) nyitányában egy arrogáns filmrendező arról értekezik, hogy mennyire elcsépeltek már az úgynevezett „whodunit” azaz „ki tette?” krimik, amik mindig a később […]
The post Már megint egy dilis Agatha Christie-paródia – Ecc, pecc, ki lehetsz? appeared first on Filmtekercs.hu.
„Azt hiszem, van egy közismert anekdota, mely szerint egy ifjú író, felhívandó magára az igencsak megcsömörlött szerkesztők figyelmét, elhatározta, hogy művét hatásosan és eredetien kezdi, és a következő mondattal indít: – A fenébe! – kiáltott fel a hercegnő. Meglehetősen furcsa, de az én történetem pontosan ilyen stílusban kezdődik.” Ezek a Gyilkosság a golfpályán [1] kezdősorai. Majd hosszú leírás következik Hastings kapitány tollából arról, hogy a szemben ülő piros kalapos, káromkodó nővel ellentétben hogyan képzel el egy igazi nőt. Mai szemmel nézve persze megmosolyogtató, sőt a női egyenjogúság felől nézve arcpirító a konzervatív összegzés, mégis jól szemlélteti azt a nyomokban viktoriánus elvekkel átszőtt miliőt, ami Agatha Christie történeteinek sajátja.
A társalgások – mai szemmel nézve – körülményessége sokaknak talán időpazarlásnak tűnik, számomra azonban rendkívül szórakoztató, és szimpatikus, hogy bizonyos köröket le kell futni, mielőtt a tárgyra térnénk. (Ki kellene próbálni ismerősökkel való beszélgetésekben, bizonyára azt hinnék, megbolondultam, olyan idegen ez a mai, lényegre törő kommunikációnktól. Mert nem szimpla csacsogásról, mellébeszélésről van szó, inkább hagyományos struktúrák szerint épülő dialógusokról, amikben a szereplők néha visszakérdeznek, hogy megerősítsék a már elhangzottakat vagy azok elismétlésével adjanak neki nyomatékot.)
Christie lakkcipős, peckes bajuszú, minden körülmények közt elegáns belga nyomozóját mindenki ismeri, a kis szürke agysejtek segedelmével megoldott rejtélyek pedig a legnépszerűbb kötetek közé tartoznak. (A New York Times néhány évvel ezelőtt kétmilliárdra becsülte a világszerte eladott Agatha Christie-kötetek számát.) Bár David Suchet karaktere némiképp a saját képére formálta Poirot-t, a regényben – első felbukkanásakor – egészen pontos jellemzést olvashatunk róla: „Nem lehetett magasabb százhatvan centinél, de nagyon méltóságteljesen viselkedett. Tökéletes tojásfejét kissé mindig félrebillentette. Bajusza tömött, nagyon katonás, öltözékének makulátlansága szinte hihetetlen; egy porszem bizonyára nagyobb fájdalmat okozott volna neki, mint egy revolvergolyó.” [2]
Hogyan lehet régi vágású krimivel moziba csalni a mai nézőket? Sztárparádéval! Ez volt Kenneth Branagh sikerének titka a Gyilkosság az…
A Poirot újra nyomoz, de most meggyőzőbb bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.