Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Nádas Péter

Lesz harmadik magyar Nobel-díj? – Krasznahorkai László az esélyesek között

Közzétette szerző

A fogadóirodák évek óta az esélyesek között tartják számon Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert. Különös, hogy utóbbi szerző idén nem szerepel az esélyesek listáján, ám sokszor olyan szerzőt díjaztak, akire nem is számítottunk – gondoljunk csak Bob Dylanre, aki 2016-ban lett irodalmi Nobel-díjas.

Több fogadóiroda is jóslatokba bocsátkozik ilyenkor, azonban az esélyesek listája folyamatosan változó. Krasznahorkai László mellett más, itthon is népszerű szerző szerepel a listán. Tavaly Salman Rushdie neve hangzott el a legtöbbször, főleg az ellene elkövetett merénylet miatt. Végül Annie Ernaux lett 2022 irodalmi Nobel-díjasa. Michel Houllebeq és Murakami Haruki neve is a lehetséges jelöltek között forog, ők nálunk is olvasott, közkedvelt szerzők.

Ugyanakkor nem minden külföldi esélyes híre jutott el Magyarországra. A kínai Can Xue a NicerOdds fogadóirodákat összesítő oldal szerint hatalmas eséllyel kaphat irodalmi Nobel-díjat. Habár Kína legismertebb írójaként tartják számon, magyarul még nem olvashattunk tőle, azonban egy ilyen elismerés általában előrelendíti a fordítások ügyét is. Viszont nem kell Kínáig mennünk: Mircea Cărtărescu román író neve sem cseng ismerősen itthon, holott sokan hazájának legnépszerűbb kortárs szerzőjének mondják.

PostPin It!

Szemmel tartanak bennünket – Kárpáti György Mór: Saját erdő

Közzétette szerző

„Ha valamilyen módon erdőhöz, erdőrészlethez jutottunk (vettük, örököltük, telepítettük stb.), akkor azzal egy kevés dolgunk is van. Az erdőnek, erdőrészletnek kell hogy legyen egy gazdája, Ő az Erdőgazdálkodó. Az Erdőgazdálkodó a felelős személy minden, az erdőben végzett vagy el nem végzett munkáért.”

Ezt a kis tájékoztatót akkor találtam, amikor a keresőbe beírtam, hogy Saját erdő. A címe: Mit kell tennem, ha erdőhöz jutottam? Az erdő működtetése. A még viccesebb hatás kedvéért meghagytam az eredeti helyesírást. Szerintem ez a szöveg bájos mese kezdete is lehetne, és a maga módján műremek. Talán az benne a legszebb, hogy az erdőgazdálkodáshoz bizonyára kiválóan értő szakíró szándéka ellenére lett ennyire lírai és sokat sejtető. Különösen is felhívnám a figyelmet az Erdőgazdálkodó alakjának mitikusságára, és arra a finom részletre, hogy még az „el nem végzett munkáért” is ő felel. Azt pedig mindenki fantáziájára bízom, hogy mik lennének az első gondolatai, ha egyszer csak erdőt örökölne: minden ezzel járó kötelezettséggel együtt Erdőgazdálkodó válna belőle.

*

PostPin It!

Rendhagyó portréfilm készült Nádas Péterről

Közzétette szerző

Nádas Péter olyan témákról beszél a mintegy egyórás alkotásban, mint az ökológiai katasztrófa, az öngyilkosság, a szerelem és a kultúra.

Az 1984 óta a Zala megyei Gombosszegen élő és dolgozó író monológját a gombosszegi táj asszociatív képei kísérik, otthonáról, kertjéről, a közeli erdőről és az élővilágról, Laurie Anderson világhírű New York-i avantgárd művész zenéjével aláfestve. A Saját erdő egyszerre természetfilm és irodalmi portré, amely egy különösen bizonytalan időszakban tárja elénk egy elmélyült gondolkodó kétségbeeséstől és agressziótól mentes, határozott üzenetét.

A film koncepcióját a koproducer Orsós László Jakab találta ki, a rendező Kárpáti György Mór, az operatőr Pálos Gergely volt. A stáb tavaly júniusban egy hetet töltött Nádas Péterrel Gombosszegen. „Egy időben zajlott a beszélgetés hangfelvétele és a környezetet feldolgozó képek forgatása. Miközben a dolgozószobában, három ülésben folytattunk beszélgetést Nádas Péterrel, a kamera körbejárta a házat, a kertet, a telek melletti erdőt. A beszélgetésre Kalmár Melinda történészt és Simonyi Balázs filmkészítőt és ultramaratonistát kértük fel, azt remélve, hogy radikálisan különböző megközelítésük inspirálni fogja Nádast” – idézte Kárpáti György Mórt és Orsós László Jakabot a produkció sajtóanyaga.

PostPin It!

A kín gyöngyei – A Petőfi múzeum Hajnóczy–Nádas-kiállításáról

Közzétette szerző

„Te: bakája a mindenségnek. / Én: kadettja valami másnak. / Odaadnám tiszti kesztyűmet / cserébe a bakaruhának.” Ezt Pilinszky írta József Attilát megszólító versében, és most eszembe jutott a Hajnóczyt és Nádast párhuzamba állító kiállításról. Esetünkben Nádas lenne Pilinszky, csakhogy ő nem adná oda azt a bizonyos kesztyűt, és nem kadét, azaz segédtiszt, hanem már évtizedek óta irodalmunk „tábornoki rangú” szereplője, ami roppant zavarba ejtővé teszi a Hajnóczyval való összevetést. Noha a kurátori szándék az, hogy egybelássuk, szinoptikusan olvassuk a két életművet, ez a konstrukció egyáltalán nem magától értetődő, sőt, kissé merésznek tűnik. A sok egyezés azonban kétségtelenül elgondolkodtató.

Hajnóczy és Nádas is 1942-es születésűek, 1979-ben Mészöly Miklós Bereményi Gézával, Esterházy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt az új magyar próza képviselőiként mutatja be őket Bécsben, mindketten (Nádas 1978-ban, Hajnóczy 1980-ban) Füst Milán-díjat kapnak, mindkettőjük gyermek- és ifjúkora traumatikus, és mindketten „a létezés megmagyarázhatatlan botrányára, tragikus alapfeladványára kerestek választ az államszocializmus keretei között, a világot uraló káosz és a vágyott rend kölcsönviszonyát ábrázolták”, írja a kiállítás vezetőszövege.

Nádas szerint ő az adminisztrátora, Hajnóczy pedig a demonstrátora volt a tudathasadásának, és Hajnóczy vele ellentétben bátor, mármint az önpusztítás radikalitását illetően. Hangfelvételről meghallgathatjuk Nádas Hajnóczyra vonatkozó emlékeit és alapos elemzését a karakteréről. Megtudjuk, hogy szép embernek látta, de rossz benyomást tett rá, mert nem beszélgetni akart, hanem monologizált és csodálatot várt el. Az életművét – mondja róla – azért nem tudta kiteljesíteni, mert a kiegyensúlyozott életkörülmények nem adattak meg számára. Nádas azért tett, hogy pozitívba fordítsa életének negatívumait, Hajnóczy viszont tehetetlennek bizonyult velük, a szeretet, a szerelem és a fény hiányával szemben.

PostPin It!

Nádas Péterről készített filmet Kárpáti György Mór

Közzétette szerző

A filmben egy fegyelmezett, reflektív ember beszél az élet néhány, mindannyiunk számára fontos jelenségéről, mint az ökológiai katasztrófa, az öngyilkosság, a szerelem és a kultúra. Monológját a gombosszegi táj asszociatív képei kísérik, otthonáról, kertjéről, a közeli erdőről és az élővilágról – Laurie Anderson New York-i avantgárd művész ihletett zenéjével. Egyszerre természetfilm és irodalmi portré, amely egy különösen bizonytalan időszakban tárja elénk egy elmélyült gondolkodó kétségbeeséstől és agressziótól mentes, határozott üzenetét.

A film alapját  egy többnapos beszélgetés képezi, amit Simonyi Balázs filmkészítő-ultramaraton-futó és Kalmár Melinda történész készített. A film operatőre Pálos Gergely volt, vágója Vághy Anna, a hang Zányi Tamás munkája. Az eredeti koncepciót Orsós László Jakab jegyzi.

Kárpáti György Mórt két nagyjátékfilm rendezőjeként ismerhették meg a nézők. A Jövő nyár (2022) egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik, és a gyászfeldolgozásról szól. A filmet a tallinni filmfesztivál elismerő oklevelével tüntették ki. A Guerilla (2019) az 1848-as szabadságharc leverése után játszódó történelmi dráma.

PostPin It!

Az Atyák tanításai, és a Tanítványok útjai

Közzétette szerző

Az Atyák tanításai, és a Tanítványok útjai

A zsidó tradíció egyik fontos műve a Pirké Avot, magyarul Az Atyák tanításai, ami már rögtön az elején hangsúlyt helyez a tudás és a tanítványi lánc fontosságára, hiszen így kezdődik: Mózes a Szinájról kapott Tant, majd átadta Józsuának, Józsua átadta a bölcseknek, a bölcsek átadták a prófétáknak, majd a próféták átadták a Nagy Gyülekezet embereinek. Kellő súlyt ad tehát a könyv a témának már rögtön az elején. Tudás és átadás, bölcsesség és hagyomány, újragondolva generációról generációra.

Nádas Péter a tanítványi láncolatról egyszer így elmélkedett:

PostPin It!

Nádas Péter: A fa nem szereti, ha hangosan beszélünk

Közzétette szerző

A gombosszegi remetének, Nádas Péternek szeretettel, tisztelettel!

Egy hosszú és remek beszélgetés zajlott a napokban a Literán a 80 éves Nádas Péter íróval, faluról, városról, életről, halálról, politikáról és körtefákról. Érdeklődéssel és lenyűgözve olvastam. Istenem, a Svéd Akadémia idén sem találta meg a telefonon a gombosszegi körzetszámot? Bár, ha jobban belegondolok, mégiscsak elfogadható, hogy a franciák modern nagy krónikását csörgették meg idén, de hátha egyszer mégiscsak eltalálnak Gombosszegre a remetéhez, és ahhoz a bizonyos körtefához. No, de amíg ide elérünk, jöjjön néhány gondolat.

A brazil őserdők mélyén egy másik remete, bizonyos Lénárd Sándor fontosnak tartotta egyszer ott a távoli völgyben a világ végén leírni a lelki életre vonatkozóan:

PostPin It!

Nádas Péter: Politikai háborúságból nem születhet élet

Közzétette szerző

„Azonos nyelvet beszélünk, és nem értjük meg egymást.“ – szemlézte Szombathy Pál a litera.hu portálon megjelent Nádas Péter-interjút, amely az író 80. születésnapja alkalmából jelent meg.

„..politikai háborúságból nem születhet élet, szerelemből és szaktudásból kell megszületnie.“

„Város és falu, se nálunk, se másutt egyszerűen nem látnak rá egymás fogalomképző rendszerére, évszázadok óta nem látnak rá.“

PostPin It!

„A munkám az otthonom” – 80 éves Nádas Péter

Közzétette szerző

A ma nyolcvanéves Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja Budapesten született 1942-ben. Édesanyja munkás, édesapja telefonszerelő volt. A második világháború időszaka, majd a „szűk levegőjű” ötvenes évek tragédiák sorát hozta a család életében: az anya 1955-ben mellrákban meghalt, ugyanebben az évben Péter agyhártyagyulladással kórházba került, 1958-ban apja, aki képtelen volt feldolgozni felesége halálát és saját meghurcoltatásait, önkezével vetett véget életének. Péter és öccse, Pál nagynénjük gyámsága alá került.

Nádas 1958-ban félbehagyta vegyipari technikumi tanulmányait és fényképész szakmunkás lett, gyakornokként a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott. Elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját, a katonaság után a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt, az esti gimnáziumot kétszer kezdte el, és mindkétszer abba is hagyta. 1967-ben megjelent első kötete, A Biblia, két évre rá a Kulcskereső játék című novelláskötete.

Nádas Péter önarcképe, 1958. Fotó: Fortepan/Nádas Péter

PostPin It!

Nádas Péter-archívum nyílik a Berlini Művészeti Akadémián

Közzétette szerző

A Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot az író 80. születésnapja alkalmából, az október 16-ai ünnepségen Nádas Péter is részt vesz – közölte pénteken a német főváros tekintélyes nemzetközi művésztársulása.

A Berlinben nyíló archívum egyebek közt az író, fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be.

A délelőtt 11 órakor kezdődő megnyitón Navid Kermani német író, Katharina Raabe német kiadó-szerkesztő, valamint Iris Radisch irodalmi újságíró beszélget majd Nádas Péterrel, aki ezt követően az idén megjelent Rémtörténetek című regényének első német nyelvű kiadásából olvas fel.

PostPin It!

A Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot

Közzétette szerző

A Berlinben nyíló archívum egyebek közt az író, fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be.

A megnyitón Navid Kermani német író, Katharina Raabe német kiadó-szerkesztő, valamint Iris Radisch irodalmi újságíró beszélget majd Nádas Péterrel, aki ezt követően az idén megjelent, Rémtörténetek című regényének első német nyelvű kiadásából olvas fel. „Nádas Péter olyan meghatározó művekkel lépett a világirodalom porondjára, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek vagy a Világló részletek című önéletrajza” – áll az akadémia közleményében. „Az elbeszélések pontosan leírt képekben, a szemünk előtt bontakoznak ki, míg (Nádas) fényképei epikus mélységekbe engednek betekintést” – írják.

A hatalmas, 240 irattartóból álló archívum tartalmazza az író könyveinek kéziratát – köztük a tizenegy éves korában íródott prózai művet –, az ezekhez tartozó vázlatokat, háttéranyagokat, feljegyzéseket, továbbá családi leveleket, személyes tárgyakat, esküvői fényképalbumot. „Nádas Péter múltjának lenyomatai nemcsak életéről mesélnek, hanem egy, a XX. század katasztrófái által sújtott zsidó család sorsát mutatják be” – írja az akadémia.

PostPin It!

Minden más, minden ugyanolyan – Nádas Péter Budapestje

Közzétette szerző

Nádas Péter elmondta: nyolc napja van Budapesten, de nyolcvan év távlatából látja. Olykor rá sem ismer, ettől függetlenül minden ugyanolyan, mint egykor. És ez teszi csodálatossá. „A nagyvárosokat, mint Berlin vagy New York, folyamatosan lebontják és újraépítik. Budapesttel is ez a helyzet. Ez a tulajdonsága az agyamra ment, de ezen nem lehet változtatni, mert dinamikai adottság. Számos jó tulajdonságát megőrizte, de a rosszakat is. Ennyi hontalan, utcán élő embert még nem láttam, akik ráadásul rossz egészségi állapotban is vannak” – fogalmazott.

Hozzáfűzte: a nagyvárosok nehezen változnak. Budapest dinamizmusát mindig az adta, hogy a Kárpát-medence gyűjtőedénye.

Egyik rezsim jön a másik után, és mindegyik tönkreteszi az előző

PostPin It!

Nádas Péter meglepő ajándékot kapott 80. születésnapjára

Közzétette szerző

Nádas Péter írót 80. születésnapja alkalmából Budapest Fővárosa megajándékozta Fajgerné Dudás Andrea Önarckép férjemmel című csodás műalkotásával.

A festménnyel Nádas Péter először a Deák Erika Galériában találkozott – írta Facebook-oldalán a Deák Erika Galéria.

Fajgerné Dudás Andrea írja magáról a honlapján:

PostPin It!

Nádas Péter: Én vagyok a mozgássérült, magát Dunába ölő nagyfiú

Közzétette szerző

Október 14-én ünnepli 80. születésnapját Nádas Péter író, fotográfus, akit az évforduló alkalmából többnapos programsorozattal köszöntenek a fővárosban. Az MTI-nek adott interjúban elmondta: az idén megjelent Rémtörténetek című regénye az eddigi legszemélyesebb műve, amelyben tulajdonképpen minden szereplő ő maga.

Az író májusban megjelent regényében visszatért a fikcióhoz. Az 1970-es években megírni tervezett műhöz készített jegyzeteit vette elő, ám az akkori szociografikus megközelítést felváltotta a fikció: egy Duna menti falu alakjaiban életre kel a múlt század történelme, egykori gazdák, cselédek, kommunista agitátorok, a faluból kitaszított, megesett lány, a plébános, a lelkész, kitelepített arisztokraták és úriasszonyok.

“Nagyon keveset használtam fel egykori jegyzeteimből. Akkoriban inkább szociográfiai-antropológiai munka lett volna belőle, de más munkák miatt mindig félretettem”

PostPin It!

Nádas Péter: az összes szereplőm én vagyok

Közzétette szerző

Az író májusban megjelent regényében visszatért a fikcióhoz. Az 1970-es években megírni tervezett műhöz készített jegyzeteit vette elő, ám az akkori szociografikus megközelítést felváltotta a fikció: egy Duna menti falu alakjaiban életre kel a múlt század történelme, egykori gazdák, cselédek, kommunista agitátorok, a faluból kitaszított, megesett lány, a plébános, a lelkész, kitelepített arisztokraták és úriasszonyok. „Nagyon keveset használtam fel egykori jegyzeteimből. Akkoriban inkább szociográfiai-antropológiai munka lett volna belőle, de más munkák miatt mindig félretettem” – emlékezett vissza Nádas Péter a mintegy 460 oldalas regény születésére. Megjegyezte, nem volt szüksége mély kutatásra, újságíróként és fotóriporterként akkoriban sokat utazott Magyarország különböző tájegységeire. „Akkoriban valószínűleg közelebb kerültem volna a naturálishoz, nem lettem volna ilyen személyes” – fogalmazott.

Kiemelte: „drámai pillanat volt a magyar történelemben”, mintha mindenhonnan Tiborc szólalt volna meg a panasz égető szólamával. „Alig voltunk túl az erőszakos kollektivizáláson, a gazdák megint elvesztették, amit egyszer már elvesztettek. Ami nem csak a földjüket és az állatjaikat jelentette, hanem a szabadságukat. Olyanok kezdtek el diktálni nekik, akiknek a párthűségük nagyobb volt szakértelmüknél, azaz a tudatlanok” – idézte fel. Megjegyezte, bár a Bánk bánt nem tartja a legkiemelkedőbb magyar drámának, de Tiborc panaszában a magyar vidék több évszázados megaláztatása szólal meg a mai napig érvényesen. Hozzátette, később testközelben együtt élt ezzel a megaláztatással, amikor először „emigrált” Budapestről.

A kötet jelentős részét meghatározó, monológszerű, sokszor trágár beszédmódról megjegyezte, hogy a riportok során sok nyelvi fordulatot feljegyzett, sokat megjegyezett. „A káromkodást megvetjük, miközben mindenki használja, még a finomlelkűek is, ha kalapáccsal ráütnek a kezükre. Holott csodálatos, fontos nyelvi jelenségek, amelyeket korábban a maguk mitikus és mágikus jelentéstartalmában módszeresen tanulmányoztam is” – tette hozzá, kiemelve, hogy íróként 60 éven át alig használta ezt a nyelvi regisztert. „Ebben a regényben először, mégpedig nagy élvezettel!” – magyarázta.

PostPin It!

Nádas Péter felolvassa Esterházy Péter halálára írt szövegét

Közzétette szerző

Számos programmal és a diákok számára ingyenes válogatáskötettel tisztelegnek a 80. születésnapját október 14-én betöltő Nádas Péter író előtt a következő hetekben.

A jeles évforduló alkalmából a Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. az író novelláiból készített, egyedi válogatáskötetet jelentet meg. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő kötetben Nádas Péter három, gyerekperspektívából elbeszélt novellája olvasható – a Hazug, csaló, a Sanyika és a Bárány című írások -, valamint a címadó Berlini szürke elbeszélés.

A tízezer példányban megjelenő kiadványt a magyar középiskolások és a felsőoktatásban tanuló diákok kaphatják meg ingyenesen csütörtöktől a készlet erejéig országszerte 55 Libri könyvesboltban és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

PostPin It!

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a fiatalok

Közzétette szerző

A Libri hagyományteremtő kezdeményezésében a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakjainak műveiből készült válogatásköteteket kaphatnak kezükbe a fiatal olvasók. A könyvkereskedő – a Jelenkor Kiadóval együttműködve – 2020-ban hívta életre programját, a sorozatban eddig Mészöly Miklós és Nemes Nagy Ágnes írásai jelentek meg.

Az idén nyolcvanéves Nádas Péter életműve egy egész generáció irodalomszemléletét meghatározta, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő kötetben az író három, gyerekperspektívából elbeszélt novelláját olvashatjuk, a Hazug, csaló, a Sanyika és a Bárány című írásokat, valamint a címadó Berlini szürke elbeszélést.

A Nagy Boglárka szerkesztésében megjelenő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő kötetet térítésmentesen bocsátják a szervezők az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező magyar középiskolások, főiskolások és egyetemisták rendelkezésére.

PostPin It!

Háromnapos összművészeti programmal ünnepli a főváros Nádas Pétert

Közzétette szerző

Nádas Péter Budapestje: szeptember 30. és október 2. között Budapest több helyszínét is bevonó programsorozattal tiszteleg Nádas Péter munkássága és életműve előtt a Budapest Brand nZrt. és a Jelenkor Kiadó.

A háromnapos fesztivál igazi összművészeti élményt kínál: az irodalmi vonatkozású események mellett zenei, színházi, képzőművészeti, sőt, gasztronómiai tematikájú programok közül is válogathatnak az érdeklődők. Nádas Péter, a magyar és a kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, a hazai szellemi élet egyik legmeghatározóbb egyénisége idén októberben lesz 80 éves. Ez alkalomból Budapest városa háromnapos programsorozatot szervez.

A rendezvény rávilágít Nádas alkotói életművének sokszínűségére, inspiráló erejére, közel hozza az embert, változatos formákon és műfajokon keresztül enged betekintést univerzumába – ezáltal a találkozás, a felfedezés örömét nyújtja a rajongóknak és a laikusoknak egyaránt.

PostPin It!

Háromnapos összművészeti programmal ünnepli a főváros Nádas Pétert

Közzétette szerző

Nádas Péter, a magyar és a kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, a hazai szellemi élet egyik legmeghatározóbb egyénisége idén októberben lesz 80 éves. Ez alkalomból háromnapos fővárosi programsorozatot szerveznek, amelyen különböző műfajokon keresztül tárul fel az író és a város kapcsolata. A rendezvény rávilágít Nádas alkotói életművének sokszínűségére, inspiráló erejére, közel hozza az embert, változatos formákban enged betekintést az univerzumába.

A Nádas Péter Budapestje program keretében újraindul Ott Anna nagy sikerű #olvassnádast sorozata, ezúttal élő közönség előtt, a szerző tavasszal megjelent regénye, a Rémtörténetek kapcsán. A fesztivál mindhárom napján tartanak egy-egy #olvassnádast eseményt, amelyeken Sárközy Bence, Tompa Andrea és Sipos Balázs lesznek Ott Anna vendégei.

Szeptember 30-án az #olvassnádast közösségi olvasókör után egy fotóművészeti és egy színházi eseményt tekinthetnek meg az érdeklődők. Előbbi Minimo. A sötétség színei címmel Nádas Péter a saját okostelefonjával készített két friss fotósorozatát mutatja be. Érdeklődésének fókuszában a digitális képkészítés hibalehetőségeinek vizsgálata, ezen belül is a fény és a sötétség kettősének tematizálása áll. A Deák Erika Galériában november 11-ig megtekinthető kiállításon Nádas Péter és Szűcs Attila tart tárlatvezetést. 

PostPin It!