Az Akit keresnek: Jesua című regény egyszerre emelkedett és hétköznapi is, megjelennek benne a bibliai tanítások, közérthető nyelven. Olvass bele!
Archívum címkék: Véleményhorizont
Milyen az a csiga, akinek nem ártana egy kicsit lelassulnia?
A szeleburdi, figyelemzavaros csiga, Dömper, utcazenészként keresi kenyerét és minden vágya a hírnév – innen indulunk. Olvass bele!
Az első nagy szerelem Piliscsudán – A Világfa kilenc ága című regényről
A Világfa kilenc ága ismeretterjesztő és a magyar népi hiedelemvilággal képbe hozó jellege mellett sem mehetünk el dicsérőszó nélkül. Olvass bele!
Ebből a könyvből tényleg halljuk Alföldi Róbert hangját
Alföldi Róbert sokkal józanabbul, távolságot tartóan, reálisan értékeli a helyzetet, nem ül fel a sokszor már provokatívnak ható kérdéseknek. Olvass bele!
Keresd az ismeretlent! – A hónap könyve – Deák Júlia: Nyaraink M.-mel
Deák Júlia: Nyaraink M.-mel, Fekete Sas kiadó, 2022, 168 oldal, 2600 Ft helyett itt 1950 Ft
Emberi játszmák változó díszletek között. Menni vagy nem menni?
Én egy ideje leginkább képzeletben utazom, és ennek hosszan sorolható okaival nem is untatnám az olvasókat. Többek között ezért is esett nagyon jól kézbe venni Deák Júlia Nyaraink M.-mel című kötetét, és az sem elhanyagolható szempont, hogy kéznek és szemnek egyaránt kedvező kivitelezésű. Könnyű, nagyobb méretű betűkkel szedett és mondanám, hogy akár egy utazós kézitáskában is kényelmesen elfér, ha nem szólna ez az egész kötet az ismeretlen külső és belső (?) tájak felfedezéséről.
Katie Melua szerint az élet csodálatos! Higgyünk neki?
A legendárium úgy tartja, hogy valahol fent északon, Angliában a 80-as évek közepén egy helyes és kedves fiatalember, bizonyos Colin Vearncombe fájó mélabúba esett. Családi drámák történtek körülötte, gyász, válás, csőd, szóval gondok gondok hátán, aztán egy nap, amikor már kenyeret és tejet is alig tudott venni a boltban, akkor a bánat legmélyebb pontján hazament, leült, és megírt egy olyan dalt, ami világhírű lett.
Mi más is lehetne a címe, ami hűen prezentálja nemcsak egy szomorú fiatalember lelki világát, de talán magát az angol humort is: Wonderful life. A csodálatos életről szóló dal, ami aztán világkörüli útra indult és meghódította a szíveket, a reménykedő szemeket, a jövő szépségébe vetett hitet. Slágerlisták élén csendült fel újra és újra Colin Vearncombe búgó mély hangján, és bár ironikusnak szánta az egészet, valahogy más lett a kicsengése.
A dalról a nagy humorista Sándor György fontos szava jutott eszembe: “mégis.” Azaz, keserű iróniának indult a wonderful life, a tömegek ennek ellenére MÉGIS a reményt érzik meg benne. Erre rezonál az emberek szíve. Rengeteg nehézség van körülöttünk, de MÉGIS szép az élet. Sőt, talán pont ezen nehézségek fényében bontakozik ki MÉGIS, és mutatja meg magát a csoda.
Robin Dunbar megtalálta az emberiség Pí-értékét
Robin Dunbar: Barátok, Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét? Typotex kiadó, 2022, 348 oldal, fordította: Pléh Csaba, 5500 Ft helyett itt 4125 Ft
Ha elég hosszú időt élünk meg, föltűnik, hogy emberi kapcsolataink változatos pályán mozognak; van, akivel hosszú idő után is ott tudjuk folytatni a beszélgetést, ahol abbahagytuk, másokat egyszerűen hagyunk elveszni az idő homályában, megint mások a napi kapcsolatok révén egyszer csak jobban kötődnek hozzánk, mint akikhez rokoni szálak fűznek.
Robin Dunbar már évtizedek óta foglalkozik az emberi kapcsolatok természetével, törvényeivel. A világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológusnak lehetősége volt hatalmas telefonos és internetes (közösségi) adathalmazok elemzésére, és egybehangzóan azt találta, hogy a személyhez kötődő, fenntartható kapcsolatok száma szinte minden esetben a 150-hez konvergált.
A szerelem már nem visz járatlan utakra minket?
Byung-Chul Han: Erósz haldoklása, Typotex kiadó, 2022, 84 oldal, 2500 Ft helyett itt 1875 Ft – Alain Badiou előszavával
Ez a könyv annak ellenére, hogy a filozófia és művészettörténet – és csak részben a szépirodalom – tárgykörébe tartozik, olyan kijelentéseket tesz a szerelem (Erósz) világában, amelyeket simán össze tudunk vetni saját élettapasztalatainkkal, mondhatni, szerelem-tapasztalatainkkal, és képessé tesz arra, hogy első ránézésre bonyolult filozófia és művészettörténeti összefüggéseket terítsünk rá megélt élményeinkre, és értésére jussunk, mit is tartsunk Érosz élménye alatt.
A mű bevezetőjében Alain Badiou jól áttekinthetően vázolja a könyv szerkezetét, miként, milyen lépésekben kívánja a szerző, Byung-Chul Han bizonyítani, földolgozni fókusztémánkat, miszerint Erósz haldoklik. Ezt a bizonyítást olyan sziporkázó ismerettárral végzi, hogy a végén kétségeink támadhatnak, valóban haldoklik-e Erósz, vagy egy zseniális szerző képes bármilyen struktúrát létrehozni célja igazolására.
Az igazi Alan Turing élete megnyílik előttünk
Dermot Turing: Az igazi Alan Turing c. regényéről, Typotex Kiadó, 2022., 305 oldal, 5500 Ft
Ha az olvasó egy ilyen címmel találkozik, Az igazi Alan Turing, azonnal sötét titkok felfedésére számít, valami szaftos botrányra, rejtélyek megoldására, főként, ha a fülszövegből megtudja, a szerző nem csupán névrokona Alan Turingnak, hanem az unokaöccse.
A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, mindenki ismeri, ha máshonnan nem, az Enigma című amerikai romantikus filmből, habár a valódi történésekhez sokkal közelebb áll a másik mozi, a Kódjátszma világa. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. És nélküle ez az ajánló sem készülhetne el ilyen egyszerűen, ugyanis ő készítette el az első digitális számítógép, a Manchester 1, programját. Aki a Covid-járvány után ismét utazgatni kezdett, Angliában járva találkozhatott a tudós képével a 2021. június 23-án, a születésnapján kibocsátott ötven fontos bankjegyeken.
Altináj – férfias játékok a honfoglalás előtt
Kiss Attila, Altináj, Móra Kiadó, 360 oldal, 3., felújított kiadás, 3 499 Ft helyett 2 449 Ft
A Móra a Könyvfesztiválra időzítette Kiss Attila kultikus regényének, az Altinájnak új, harmadik kiadását. A kötet bizonyos szempontból kultikusnak mondható, az előző megjelenések pozitív visszhangja alapján érthető, hogy a Kiadó újra elérhetővé tette a könyvet, méghozzá Herbszt László illusztrációival.
A tíz éven felüli olvasóknak ajánlott kötet külsőleg tökéletesen igazodik a huszonegyedik század második évtizedének vizuális elvárásaihoz. Izgalmas, figyelemfelkeltő első borítója jól megjeleníti a regény tematikáját, sőt, hangulatát is. A belső illusztrációk egy-egy fejezet felvezetőjeként szolgálnak. Néha csupán a szöveg hangulatához adnak adalékot, egy jellemző tárgyat vagy szereplőt elevenítenek meg, de esetenként a cselekmény lényeges mozzanatát is megjelenítik egy-egy képbe sűrítve. Ezek a rajzok segítik az ifjú olvasókat, hogy beleképzeljék magukat a regény világába és korába, de teret engednek a gyerekek fantáziájának is.
Kutyaidők járnak Galliában, avagy Obelix kutyusa színre lép
Ideafix és a rebellisek – Latinok kíméljenek. Írta: Matthieu Choquet, Jérôme Erbin és Yves Coulon. Rajzolta: Jean Bastide és Philippe Fenech. Móra Kiadó, 2022. Fordította: Bayer Antal, 72 oldal.
Kutyavilág vár azokra a rómaiakra, akik ujjat húznak a lutetiai rebellisek kis csapatával! Asterix kutyusa, Ideafix és barátai saját képregény-sorozatot kaptak, ennek első része jelent meg most a Móra Kiadónál.
Időszámításunk előtt 52-ben járunk, Labienus a római tábornok, őfelsége Monalisa, a macskája, és harcias kutyafalkája próbál rendet tartani Lutetiában. A rebellisek maroknyi csapata azonban mindent megtesz, hogy megnehezítse a dolgukat, Ideafix, a lázadó állatok bandavezére, Turbina, a szeleburdi kutyus, Muszklix, a banda legerősebb ebe és Szurdina, a cseles macska nem hagyják magukat. A három történetben a kisállatok különböző módon igyekeznek borsot törni a római vezetőség orra alá és mindig sikerrel is járnak.
Tanya Bogi beleáll
Turbuly Lilla: Pestre fel! Móra kiadó, 208 oldal, 2022.
Ahogy egymás után sorolnak a történetmondás évezredei, úgy nehezedik a mindenkori mesélő helyzete. Hiszen legyen szó ógörög rapszodoszról, a Napkirály udvarának ünnepelt színházcsinálójáról vagy a legfelkapottabb streamingszolgáltató legmenőbb forgatókönyvírójáról, minden alkotó újat szeretne hallgatói/olvasói/nézői elé tárni, valami olyat, amit csak ő tud elmesélni a világról. Ötezer év írásbeliség után ez, ha nem is lehetetlen, de komoly kihívás, jobb híján tehát mi, írók, állandóan ismételjük magunkat és pályatársainkat, és ugyanazt a pár tucat alaptörténetet mondjuk újra és újra. De – jó esetben – mindig hozzátesszük a leporolt sztorikhoz azt a kis csavart, azt az új nézőpontot, amitől kétezer év után sem unalmas, mondjuk, egy reménytelen szerelem újraolvasása.
Turbuly Lilla is egy ilyen sokszor hallott történetet írt meg újra a Móra Kiadónál megjelent, Pestre fel! című gyerekregényében. A vidékről a nagyvárosba kerülő főhős bejáratott szereplő, nagyon mellélőni nem lehet vele, és az is tény, hogy a szerző könnyedén alkot olvasmányos, élvezetes, kiskamaszoknak szóló szövegeket – mégis felmerült a kérdés jelen sorok írójában, amikor kézbe vette a szemrevaló, Bertóthy Ágnes borítójával és rajzaival illusztrált kis kötetet: képes érdekessé tenni Turbuly Lilla ezt a kicsit kopott témát?
Joga van-e az írónak egy kisebbség tagjának bőrébe bújni?
KULTÚRBŰNÖK: IDENTITÁSLOPÁS KONTRA KARAKTERGYILKOSSÁG
Igaz, hogy Charlie Chaplin náci volt? Ölt-e saját kezűleg bikákat Hemingway? Járt-e Verne a Holdon és a tenger alatt? És vajon képes erre egy gőzmozdony?
Legfőképpen pedig: hogy kerül a csizma az asztalra? Vagyis, miért foglalkozunk azzal, hogy mit jelent mások személyiségét felvéve imitálni egy tőlünk származásában, életkörülményeiben, tapasztalataiban távol eső ember gondolkodásmódját, ily módon mesélve el egy olyan történetet, amely „nem a sajátunk”? Nos, a válasz egyszerű.
József Attila görögkeleti vagy református volt?
Felekezeti anomáliák József Attila vonatkozásában
Még napjainkban is sok olyan téves információ, tényállítás lát napvilágot József Attilával kapcsolatosan, amelyeket érdemes eloszlatni. Az egyik ilyen kérdés a költő felekezeti hovatartozása, és ehhez bizony ő maga is kínált tévutakra vivő információt, illetve gondolkodni és kutatni-valót az utókor számára. Mely felekezethez tartozott tulajdonképpen? Görögkeleti volt vagy református? A korabeli dokumentumok további kérdéseket is felvetnek.
„1905-ben születtem Budapesten, görögkeleti vallású vagyok”
Távirányító rossz szülőkhöz
Mikola Péter: Bátorságpróba. Illusztrálta: Kőszeghy Csilla. Móra, 2022.
Mikola Péter eredetileg tanárként végzett, a nyolcvanas évek óta zenés műsoraival járja az országot, és már hat gyerekdalokat tartalmazó nagylemeze jelent meg az utóbbi évtizedekben. Mikola állandó eposzi jelzője a ’zenész játszótárs’, ami arra utal, hogy előadásaiban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek ne csak hallgatói, hanem aktív résztvevői legyenek a daloknak. Mikola a zenés gyerekműsorok világába véletlenül csöppent bele egy ismerőse javaslatára, és hasonló véletlennek köszönhető, hogy írásra adta a fejét: a városban sétálva találkozott egy könyvkiadó igazgatójával, aki ott helyben fel is kérte egy mesekönyv megírására.
A kísérlet jól sikerült, Mikolának 2009-ben jelent meg első mesekönyve, a Zorka szemével a világ, amit aztán jó pár további kötet követett. Az óvodás Zorka és testvére, Berci állandó szereplők Mikola Péter könyveiben, és idén a Móra Könyvkiadó úgy döntött, hogy új köntösben jelenteti meg a testvérpár korábban már megjelent kalandjait – a könyv végén pedig a történetekhez kapcsolódó foglalkoztató feladatok is vannak, ami egyébként egészen remek ötlet.
A Balkán tart tükröt a magyaroknak
Slobodan Šnajder: Rézkorszak [Doba Mjedi] – Vince Kiadó, 2022 – fordította Csordás Gábor – 528 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-3031-09-4
A mai Magyarország furcsa, különös – gyakran torz és előítéletekre épülő – véleményekkel él a szomszédos területek/országok kapcsán. Különösen markáns ez a Balkán felé tekintve, hiszen minden, ami „balkáni”, az lenézhető, elmaradott, torz, hiányos… Pedig a Balkán közelebb van hozzánk, mint hinni szeretnénk, s ha az előítéletekből bármi is igaz, arra felmentést ad(hat) a miénknél is súlyosabb történelmi múlt. Ráadásul az, amit tudunk – vagy tudni vélünk – jelentős részben az őszintébb megnyilatkozások és az önirónia termékei.
Pedofil volt-e a magyar származású filantróp?
Egy zsidó szekta próbálja felforgatni Közép-Kelet-Európa rendjét
Olga Tokarczuk: Jakub könyvei [Księgi Jakubowe] – Vince Kiadó, 2022 – fordította Körner Gábor – 912 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-3031-08-7
A Nobel-díj, pláne az irodalmi Nobel-díj – okkal-joggal – gyakran képezi vita tárgyát: miért pont az a szerző, és miért pont abban az évben? Stb.. Olga Tokarczuk életműve és – a közelmúltban magyarul is megjelent – lenyűgöző regénye kapcsán azt hiszem, nincs helye ilyen vitáknak. A Jakub könyvei című regény azon művek egyike, amelyek miatt érdemes volt megtanulni olvasni, és érdemes szépirodalommal foglalkozni!
Pedofil volt-e a magyar származású filantróp?
A háború igazi áldozatai a civil túlélők?
Narine Abgarjan: Élni tovább [Дальше жить] – Typotex Kiadó, 2022 – fordította Goretity József – 200 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4931-88-1
Háborúról és annak következményéről – adjunk hálát a Sorsnak! – nincs közvetlen tapasztalatunk. Legfeljebb homályos elképzeléseink lehetnek, amiket a nemzeti narratíva, a kulturális élményeink és a sajtóhírek befolyására alakultak valamilyenné. Talán még a legérzékenyebbek sem látják át az ilyesféle rettenetet a maga mélységében… még akkor sem, ha mindent tudni vélünk a nem oly régiben történt délszláv háborúról, vagy arról, ami napjainkban Ukrajnában zajlik.
Milyen az élet egy sorscsapásoktól sújtott hegyi faluban?
Varga Éva, a sárkánylovas könyvtáros
Varga Éva: Változat sárkányokra, Móra Könyvkiadó, illusztrátor: Radványi Maja, oldalszám: 416, megjelenés: 2022
A sárkányok, akár a mesék, mondák, legendák, akár a szigorú tudomány szemüvegén keresztül tekintünk is rájuk, mindenképp rendkívül titokzatos lények. Mint köztudomású, számtalan fajtájuk létezik, és minden ősi emberi kultúrában felbukkannak. Közös jellemzőjük az irdatlanul nagy test, mely leginkább a hüllőkre jellemző tulajdonságokat mutatja, bár a pikkelyes bőrszárnyúak mellett akad néhány tollas típus is. Tudni érdemes még róluk, hogy a legtöbbjük képes tüzet fújni, méghozzá a tűznek egy továbbfejlesztett, turbó változatát, aminek hője még a legellenállóbb anyagot is azonnal megolvasztja, és a tárgyak kizárólag úgy képesek ellenállni neki, ha varázslattal itatják át őket.
Vajon mi a sárkányok titka? Miért vonzódik hozzájuk és rettegi őket az ember ősidők óta? Elvégre a sárkány az egyetlen olyan mitikus lény, melynek valóságban létező archetípusával a mi fajunk sosem találkozhatott, hiszen a dinoszauruszok, amik a leginkább hasonlítanak rájuk, jóval az emberiség megjelenése előtt kihaltak. Minderre az izgalmas kérdésre én természetesen nem tudom a választ, ám a Móra Kiadónak sikerült rátalálnia kicsiny hazánk egyetlen szakavatott sárkányszakértőjére, aki végre feltárja előttünk a titkot.
Nők – ez lehetne az év botránykönyve!
Baranyai László: Nők (körregény két kötetben) / Keresés; Kutatás – Dodeskaden Kiadó, 2022 – 364+368 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-0144-74-0
Baranyai László (1943-) szépírói tevékenységére Pálfordult világ című regénye kapcsán figyeltem fel. Nyomon követve a regény sorsát erősen fájlaltam, hogy a könyv nem kapta meg a méltó figyelmet. Kor- és kórtünet, hogy az irodalmi művek népszerűsége – mint minden egyéb, ami a figyelem megragadásáról szól – ma elsősorban a reklámokon múlik, mert nincs az az olvasói figyelem, amely önmagában képes lenne egy könyv fölemelésére. Kár.
A kereszténység igazából csak zsidó furfang?