via kultura.hu => eredeti post link
A korabeli Bécs Budapesten elevenedik meg, a forgatás fő helyszínei a SOTE Anatómiai Intézete, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca, a BÁV-székház, a csepeli Duna-part és a keszthelyi kikötő, ahol Bécs hajóállomását veszi majd fel a százhúsz tagú stáb. A láthatatlan gyilkos 1847-ben játszódik Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől. A kórházban a harcot Semmelweis nyeri, az utcán pedig a progresszív erők. Hamarosan Bécsben és Pesten is kitör a forradalom, Semmelweis pedig elindul, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa.
Az anyák megmentőjét az egész világon ismerik, élete már többször is vászonra került. Semmelweis Ignác történetéből amerikai film is készült, Bristolban pedig színdarabot mutattak be róla az Oscar-díjas Mark Rylance főszereplésével. Magyarországon az első Semmelweis-film Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében, 1939-ben készült, majd 1952-ben Bán Frigyes szintén Semmelweis címmel készített róla nagyjátékfilmet. Legutóbb 2019-ben Cibulya Nikol a Láz című kisfilmjében mesélte el a világhírű magyar orvos küzdelmét. Semmelweis Ignác szabadságharcának történetét a Koltai-féle megközelítésben még senki sem dolgozta fel.
A produkció által kiadott közlemény Koltai Lajost idézi: „A láthatatlan gyilkos forgatókönyve zseniális, különösen a dialógusok kiválóak.