via kultura.hu => eredeti post link
A teljes interjú itt olvasható.
Hatgyerekes testvérközösségből származik. Magányosabb típusú, csendesebb gyerek volt, vagy inkább csintalanabb, komisz kölyök?
Érzékeny gyerek voltam, és a testvéreim fontos szerepet játszottak az életemben. Nem volt sok könyvünk otthon, minden gazdagságunk a szavakban rejlett: a testvéreimmel sok történetet meséltünk egymásnak. Félénk, visszafogott gyerek és kamasz voltam, idővel aztán fejlődtem ebben. A kollégiumban nagyon nehéz volt, mert ötödik gyerek lévén a nagyobb testvéreim már bentlakásosak voltak; én azt hittem, hogy együtt leszünk, de a lányok a lányokkal laktak, a bátyáim pedig sokkal idősebbként máshol voltak. Ez szomorúvá tett, az első kollégistaévem nagyon nehezen telt. Vasszigorú internátus volt, brutális fegyelemmel. Nyugodt, csendes gyerekként igencsak féltem a felügyelőktől.