A sajtótájékoztatót Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke kezdte a legfőbb tudnivalók előrebocsátásával. Alig egy hét múlva, június 8-a, csütörtök délután négykor nyitják meg a négynapos, vagyis vasárnap estig tartó 94. Ünnepi Könyvhetet; most már hagyományosnak mondható módon két helyszínen: nem csak a Vörösmarty téren, hanem a Duna-korzón is. Idén is százhetven kiállító lesz, mint tavaly; köztük egyre több olyan, amelynek nem fő tevékenysége a könyvkiadás. A megnyitóbeszédet Margócsy István irodalomtörténész mondja majd. A Vörösmarty téren 8-án, 9-én és 10-én nyolc órakor koncert lesz: első este Vecsei H. Miklós és alkotótársai Pilinszky–Csoóri-estje, a másodikon a Besh o droM, a harmadikon a Canarro produkciója.
A Budapest 150 – Könyvfőváros programévről a megtervezésével és lebonyolításával megbízott Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Péter beszélt. A programok már zajlanak, a gyermeknapi rendezvényüket a margitszigeti Kristály színtéren például nagy sikerrel bonyolították le. Április 19-én Soroksáron újranyitották a felújított és kibővített könyvtárat, amelynek neve mostantól Petőfi 200 emlékkönyvtár (ötven éve nyílt meg). A könyvhéten, akárcsak múlt évben, önálló Könyvfőváros-pavilon lesz, a tagkönyvtárak pedig harmincszázalékos kedvezményes bérletváltási lehetőséggel és kézműves foglalkozásokkal készülnek az alkalomra.
Both Gabi, a Mesecentrum főszerkesztője a gyermekirodalmi termést méltatva megállapította: 2023 e téren is Petőfi éve: a költő soha eddig nem került közelebb ehhez a korosztályhoz (néhány kötetcím: Petőfi, a sztár, Így él Petőfi!, Anyám tyúkja (papírszínház). Ezután a nálunk megszokott szövegcentrikus szemléletről, a csendes- és kizárólag képes könyvek lassú meghonosodásáról hallottunk, majd az idei termés legjavából válogatva sok-sok címet és szerzőt sorolt fel a főszerkesztő. Fiala Borcsa Lepkebáb című munkája a mai fiatalok nehézségeiről szól és nekik segíthet, a Győri Hanna által szerkesztett Viszek egy szívet kortárs szerzők műveivel állítja párba a kötelező irodalom verseit. Ruff Orsolya olyan szerző, akinél Szabó Magda óta senki sem vette komolyabban a gyerekirodalmat (idén Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című könyve jelenik meg). Diana Soto kiskamaszoknak írta a Kitka Bence Balatonaljánt, míg Viola Szandra nagyobb gyerekeknek kínálja a világmegmentés kalandját A Világfa kilenc ágával. Nagyszerű M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozatának hatodik, akárcsak Schmal Róza Nagy folyók haragja című sorozatának harmadik kötete. Kuriózumszámba megy Rádai Andreától a gyönyörűen illusztrált, humoros, könnyed Rókazsolt (a szülők is élvezni fogják). Dániel András egy személyben író és illusztrátor; hároméves kortól ajánlható új könyve, a Mindenki mászkál mesélésre fogja bátorítani a szülőket, mivel csak egy-egy mondatot olvashatunk az oldalak alján meg a szövegbuborékokban. Berta Ádámtól a Szöszmösz, a tündéregér pszeudomese és identitástörténet, Kiss Lehel a Meglessük a pandátban négysorosokkal mutat be állatokat, László Noémi Keljfeljancsijának történetei népmesékre hasonlítanak, Zalka Csenge Virág Nagyvárosi népmesékje különböző népek meséiből válogat, akárcsak Bajzáth Mária Erdők-mezők népmeséi című gyűjteménye, amely az egyik legszebb gyerekkönyv idén. Kollár Árpád a vicces, irodalmi értékű Szuperhősök a klinikánnal beteg gyerekeknek fog segíteni, Fodor Marcsi a nemzetközi hírű festőművész, Reigl Judit élettörténetét mutatja be. A Szeretlek, apa című könyv közéleti emberek – köztük az idén januárban elhunyt Morcsányi Géza – édesapjukra emlékező sorait közli.