Best WordPress Hosting
 

Bejáratot találni az olvasáshoz

Húsz éve foglalkozol kortárs gyerekirodalommal és olvasás-népszerűsítéssel, így igazán rálátsz a témára: mennyire égető a gond a gyerekek olvasása vagy inkább nem olvasása terén? 

Régóta tudjuk, hogy a digitalizáció és az audiovizuális eszközök elterjedésével nemcsak hazánkban, de világszinten is jelentősen csökkent az olvasás népszerűsége, tehát mindenképpen szükség van a nevelődésre mind a szövegek, mind az illusztrációk olvasását és értelmezését illetően. A MeseCentrumnál ezért dolgozunk, hiszen tudjuk, hogy a felnőttkori olvasáshoz a meséken keresztül vezet az út. Akiknek mesélnek otthon, azoknak a kétharmada maga is olvasóvá válik. Az is közismert, hogy minél rendszeresebben és korábban hallgatnak a kicsik felolvasást, annál inkább fejlődnek az értelmi képességeik: nemcsak a nyelvtanulás vagy a humán tárgyak, hanem a matematika szempontjából is. A rendszeres mesélés óriási lehetősége a családoknak és a pedagógusoknak is, hiszen ezen keresztül közösséget építhetnek, erősíthetik a kialakult kapcsolatokat, érzelmi kötődéseket, és sok szempontból fejleszteni tudják a gyerekek képességeit. Mivel a felnőtt lakosság fele egy könyvet sem olvas el évente, nem csoda, ha a gyermekeink szövegértése romlik. Az iskolának ezért roppant nagy a felelőssége. Például abban, hogy élményszerűen kínálja a verseket, meséket, regényeket, de amellett megtanítson a folyékony olvasásra, és ezzel a kettővel kialakítsa az olvasás szokását. Ezzel párhuzamosan megnőtt a kisgyermekkori foglalkozások jelentősége is. A Ringató vagy a Ringató mintájára kialakított Kerekítő foglalkozásaink ölbeli játékai megalapozzák az anyanyelvi készségeket abban a családban is, ahol ez nem tradíció.

Minden gyerek olvasó emberré válhat?

Önvádló képes monológok

A rokonaink, barátaink, üzletfeleink jóindulatának megnyerése céljából gyakran hangoztatott elnézéskérések annyira mindennapos, zsigerileg belénk égetett beszédformulák, hogy észre sem vesszük, mennyi görcs, félelem és komplexus áll a hátterükben. Ehhez még hozzájárulhat a zsidó-keresztény eredetű bűntudat, a kisebbrendűségi komplexus vagy a kelet-európai tekintélyelvű társadalom szabályrendszere.

Balássy Fanni mintha mindezt egyszerre átélve fakadt volna ki, hogy egy szuszra írja meg nemzedékének élményét, a „bocs, hogy élek” energiát, időt, tehetséget felemésztő gátlásainak leltárát. A húsz tárcanovellányi groteszk monológ ellentmondásait hangsúlyozzák Korbuly Ági fekete és piros tintával festett lendületes illusztrációi, melyek a címlap felirata szerint is egyenrangú alkotóelemei az általuk albummá varázsolt kötetnek. A feltűnő vörös színű borítón zsebre dugott kézzel és elszánt tekintettel áthaladó lány dacosságát a könyvgerincen túli hátsó oldal árnyalja, hiszen mintha a függőleges rácsok mögül szabadult alak mind bátrabb és elkeseredettebb mondatait olvasnánk a könyvben.

A különálló írásokban megszólaló szubjektumok egyszerre érzik a külső elvárásokat, és vallanak arról, miként törik meg gyenge ellenállásuk, miközben amiatt is rossz a lelkiismeretük, hogy nem küzdenek az igazukért: „Nem szeretnék. Tényleg nem. Jó, oké”. Többször fordul elő az önvád, mint a kellemetlenségeket okozó figyelmetlen, közönyös vagy rosszindulatú másik hibáztatása: „talán nem jó helyen volt a hangsúly, talán nem ejtettem érthetően a szavakat”; „baleknak érzem magamat, kihasználható pancsernak”. Jellemző a lemaradottság és az egyediség hiányának gyötrő érzése: „bocsánat, de lemaradtam valamiről?”; „ennyi idősen Mozart már…”; „miért olyan botrányos szitokszó a középszer?”. A szerző és az illusztrátor korából és neméből eredően jellegzetesen felnőttkorba lépő lányok hangján képzeljük el a szóbeliség hatását keltő, egy levegőre elhadart, sodró szövegeket.

Belezúghat-e Juli Sándorba?

Az Abszolút töri időutaztatós sorozatának hűséges olvasói (a sorozatban eddig megjelent kötetekről lásd ITT) már egy bejáratott márkához és alaphelyzethez nyúlnak, így szájbarágós magyarázat nélkül is megértik Tempi Borbála kapuőr megfelelő szendvicsalapanyag beszerzése körül forgó gondolatait, amivel először válik igazán plasztikus alakká az egyetlen állandó szereplő, ráadásul négy teljes fejezeten át. Pedig ha nem az oldalas jár a fejében, akkor nem okoz felfordulást 1844-ben, amit – sok teendője miatt – a Vitéz János Gimnázium diákjainak kell helyrehozniuk. 

A Szélvésztől kergetve alaphelyzete a kalandjátékos problémamegoldásból indul, amely egy többé-kevésbé ismert irodalomtörténeti adatot – Petőfi 1844-ben induló sikereit – felhasználva úgy vonja be az olvasót a cselekménybe, hogy a befogadót képviselő és helyettesítő tizennégy éves főszereplőkre látszólag egyszerű, de saját és mások döntéseik miatt bonyolulttá váló feladatot bíz. A kapuőr a szerző meghosszabbított kezeként lendíti be az önálló logikájú cselekményvezetést.

A 12 kötetnyire tervezett regényfolyam kétharmadánál tartva már felmerül a kifáradás és önismétlés veszélye, ezért egyre nagyobb a különböző szerzők felelőssége a megújítás kimunkálásában. Az ifjúsági írók és a kiadói ötlet bejáratott márkáinak találkozása is egyfajta kihívás, hiszen egyrészt felmerülnek olvasói igények egy-egy történelmi korszak megjelenítésére, másrészt korlátozza a lehetőségeket a korosztály számára befogadható történelmi környezet kiválasztása. Ahogyan nem lenne könnyű az elvárt megnyugtató befejezésnek eleget tenni egy 1945 elején a német és szovjet katonák által porig rombolt Budapest ábrázolásával, ugyanúgy Petőfi és a szabadságharc jeleneteiből is ki kell hagyni az életveszélyeseket. Eközben meg kell felelni a sorozat kereteinek, az életkori sajátosságoknak, a történelmi és életrajzi hitelességnek is. És persze úgy kell átadni új ismereteket, hogy ne váljon tankönyvízűvé.

Top 12 karácsonyi gyerekkönyv a könyvtárból

Különleges vállalkozásra szánta el magát a MeseCentrum szerkesztősége. Budapesten és – a mesés számok bűvöletében – hét további vármegyei könyvtárat kerestek meg országszerte a kéréssel: írják meg, náluk mely köteteket kölcsönzik előszeretettel gyerek- és ifjúsági olvasóik ebben az időszakban.

A listákon 42 szerző összesen 77 könyve szerepelt. Ezek közül válogatták ki azt a tucatnyit, amelyek a legtöbb listán a legmagasabb helyezést kapta. Így állt össze a magyar könyvtárlátogatók kedvenc karácsonyi gyerek- és ifjúsági könyveinek összesített TOP 12-es népszerűségi listája.

Óvodások TOP 12 karácsonyi kölcsönzési listája

Hét karácsonyi klasszikus kicsiknek és nagyoknak

Visky András: Betlehemi éjszaka

Szeretem, amikor a jól ismert bibliai történeteket valamelyik mellékszereplő szemszögéből meséli újra valaki. Így tett Visky András is, aki Betlehemi éjszaka című meséjében Bari ben Bárányt és Bence ben Juhot szólaltatja meg. Párbeszédüket a feláldoztatástól való félelem árnyékolja be, ám egyszer csak megjelenik egy angyal. A Messiás születésének örömhírét hozza, aki számukra is szabadítást hoz: többé nem kell attól tartaniuk, hogy valaki feláldozza őket. Az evangélium mintegy „alulnézetből” fogalmazódik meg itt, a gyerekek számára is érthető, befogadható módon, de nem szájbarágósan. Különösen tetszik, hogy az alapvetően komoly hangvételt a szerző a bárányok humoros névadásával oldotta. A rövid mese ezen kívül is sok apró felfedeznivalót kínál – mindenkinek ajánlom, nálunk karácsonyi „kötelező” lesz.

Visky András: Betlehemi éjszaka

Nagy karácsonyi gyerekkönyvajánló

Az egész családnak

Puhapehely

A Puhapehely antológia tizenhárom különleges téli mesét tartalmaz tizenhárom szerzőtől, Hanga Réka lenyűgöző illusztrációival díszítve. Ezek a mesék elsősorban a téli hangulatot idézik meg, de egész évben gyönyörködtethetik az olvasókat. A változatos történetek és képek együtt tökéletes olvasmányt biztosítanak minden korosztály számára.

„Régóta őrzik a közösségeink ezt a kincset” – Daróczi Ágnes a Valaha madarak voltunk című kötetről

Tavaly jelent meg a Noran Libro Kiadó gondozásában a Valaha madarak voltunk című kétnyelvű válogatásod kicsiknek. Hány éves kortól ajánlod?

A Valaha madarak voltunk kötet kitűnő háromévestől tízéves korig minden gyerek számára; hangsúlyozom, hogy minden gyereknek, mert nem csupán cigány anyanyelvűeknek írtam, hanem minden kicsinek, azért is, hogy idejében sikerüljön megismerni egymás másságát.

Azt írod a könyv előszavában, hogy egyetemistaként is készítettél egy hasonló kiadványt a Fővárosi Pedagógiai Társaságnak, de az csak kilencvenkilenc példányban jelent meg. Hogyan jött az ötlet, hogy újra ilyesmivel foglalkozz?

Egzotikum a ház mögött – Nagyvárosi népmesék

Nagyvárosi népmesék – rögtön felderültem a címmel való első találkozáskor. Mégis mit jelenthet ez? Mire számíthatok? Valóban a nagyvárosokban hajtottak csírát a könyv meséi? Ráadásul egy egész gyűjteményes kötetre való? Vagy csak városi használatra válogatta őket Zalka Csenge Virág?

A beharangozóból aztán kiderült: lakik benne ilyen is, olyan is, ám a tizennyolc mese egy csokorba épp azért került, hogy a városokat benépesítő állatokat, növényeket és tárgyakat is legyen kedvünk körbeszőni képzeletünk fonalaival, s meglássuk, miképp kelnek a mesék szárnyaira.

Zalka Csenge Virág, ahogy korábbi köteteiben, most sem szimplán az ismeretlen, távoli világok kincsesládikáit nyitogatja fel előttünk. Válogatásának különleges, mesemondókat és hallgatóságukat egyaránt szolgáló szempontja ezúttal az, hogy a bolygó leghétköznapibb figurái, dolgai mutatják meg saját rejtélyes, csodálatos vagy szimplán eddig nem látott arcukat. Így aztán kapunk egy csokor egészen közönséges karakterről szóló, ám csöppet sem közönséges mesét. Macskáról, kutyáról, galambról, pitypangról, hintáról és cégtáblákról hallunk, s közben „mellékesen” körbejárjuk a Földet.

Évfordulók jegyében – Június 8-án újra Ünnepi Könyvhét

A sajtótájékoztatót Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke kezdte a legfőbb tudnivalók előrebocsátásával. Alig egy hét múlva, június 8-a, csütörtök délután négykor nyitják meg a négynapos, vagyis vasárnap estig tartó 94. Ünnepi Könyvhetet; most már hagyományosnak mondható módon két helyszínen: nem csak a Vörösmarty téren, hanem a Duna-korzón is. Idén is százhetven kiállító lesz, mint tavaly; köztük egyre több olyan, amelynek nem fő tevékenysége a könyvkiadás. A megnyitóbeszédet Margócsy István irodalomtörténész mondja majd. A Vörösmarty téren 8-án, 9-én és 10-én nyolc órakor koncert lesz: első este Vecsei H. Miklós és alkotótársai Pilinszky–Csoóri-estje, a másodikon a Besh o droM, a harmadikon a Canarro produkciója.

A Budapest 150 – Könyvfőváros programévről a megtervezésével és lebonyolításával megbízott Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Péter beszélt. A programok már zajlanak, a gyermeknapi rendezvényüket a margitszigeti Kristály színtéren például nagy sikerrel bonyolították le. Április 19-én Soroksáron újranyitották a felújított és kibővített könyvtárat, amelynek neve mostantól Petőfi 200 emlékkönyvtár (ötven éve nyílt meg). A könyvhéten, akárcsak múlt évben, önálló Könyvfőváros-pavilon lesz, a tagkönyvtárak pedig harmincszázalékos kedvezményes bérletváltási lehetőséggel és kézműves foglalkozásokkal készülnek az alkalomra.

Both Gabi, a Mesecentrum főszerkesztője a gyermekirodalmi termést méltatva megállapította: 2023 e téren is Petőfi éve: a költő soha eddig nem került közelebb ehhez a korosztályhoz (néhány kötetcím: Petőfi, a sztár, Így él Petőfi!, Anyám tyúkja (papírszínház). Ezután a nálunk megszokott szövegcentrikus szemléletről, a csendes- és kizárólag képes könyvek lassú meghonosodásáról hallottunk, majd az idei termés legjavából válogatva sok-sok címet és szerzőt sorolt fel a főszerkesztő. Fiala Borcsa Lepkebáb című munkája a mai fiatalok nehézségeiről szól és nekik segíthet, a Győri Hanna által szerkesztett Viszek egy szívet kortárs szerzők műveivel állítja párba a kötelező irodalom verseit. Ruff Orsolya olyan szerző, akinél Szabó Magda óta senki sem vette komolyabban a gyerekirodalmat (idén Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című könyve jelenik meg). Diana Soto kiskamaszoknak írta a Kitka Bence Balatonaljánt, míg Viola Szandra nagyobb gyerekeknek kínálja a világmegmentés kalandját A Világfa kilenc ágával. Nagyszerű M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozatának hatodik, akárcsak Schmal Róza Nagy folyók haragja című sorozatának harmadik kötete. Kuriózumszámba megy Rádai Andreától a gyönyörűen illusztrált, humoros, könnyed Rókazsolt (a szülők is élvezni fogják). Dániel András egy személyben író és illusztrátor; hároméves kortól ajánlható új könyve, a Mindenki mászkál mesélésre fogja bátorítani a szülőket, mivel csak egy-egy mondatot olvashatunk az oldalak alján meg a szövegbuborékokban. Berta Ádámtól a Szöszmösz, a tündéregér pszeudomese és identitástörténet, Kiss Lehel a Meglessük a pandátban négysorosokkal mutat be állatokat, László Noémi Keljfeljancsijának történetei népmesékre hasonlítanak, Zalka Csenge Virág Nagyvárosi népmesékje különböző népek meséiből válogat, akárcsak Bajzáth Mária Erdők-mezők népmeséi című gyűjteménye, amely az egyik legszebb gyerekkönyv idén. Kollár Árpád a vicces, irodalmi értékű Szuperhősök a klinikánnal beteg gyerekeknek fog segíteni, Fodor Marcsi a nemzetközi hírű festőművész, Reigl Judit élettörténetét mutatja be. A Szeretlek, apa című könyv közéleti emberek – köztük az idén januárban elhunyt Morcsányi Géza – édesapjukra emlékező sorait közli.

Irodalmi podcastok, amelyek meghozzák a kedvünket az olvasáshoz

Magyar Kultúra Podcastok

A csatorna három sorozata is foglalkozik irodalmi témákkal. A Kötve hiszem kerekasztal-beszélgetésein a gyerek- és ifjúsági irodalom van fókuszban. A Mesecentrum sorozatában Harmath Artemisz, Nényei Pál és Nyulász Péter mellett minden adásban egy negyedik meghívott is szerepel, és egy-egy könyv kapcsán fiatalokat érintő témákat beszélnek meg. Az Egyetemesben Seres Gerda és beszélgetőtársai néha porosnak tűnő alapműveket – nemcsak irodalmi témájúakat – vesznek elő, hogy megnézzék, relevánsak-e napjainkban is. A Talpig magyar a reformkor emblematikus irodalmi alakjai mellett a korszak hétköznapi történeteiről szól.

Petőfi Irodalmi Múzeum

„Történeteket találok ki, és elmesélem őket, számomra ez a legnagyobb boldogság”

A teljes interjú itt olvasható.

Hatgyerekes testvérközösségből származik. Magányosabb típusú, csendesebb gyerek volt, vagy inkább csintalanabb, komisz kölyök?

Érzékeny gyerek voltam, és a testvéreim fontos szerepet játszottak az életemben. Nem volt sok könyvünk otthon, minden gazdagságunk a szavakban rejlett: a testvéreimmel sok történetet meséltünk egymásnak. Félénk, visszafogott gyerek és kamasz voltam, idővel aztán fejlődtem ebben. A kollégiumban nagyon nehéz volt, mert ötödik gyerek lévén a nagyobb testvéreim már bentlakásosak voltak; én azt hittem, hogy együtt leszünk, de a lányok a lányokkal laktak, a bátyáim pedig sokkal idősebbként máshol voltak. Ez szomorúvá tett, az első kollégistaévem nagyon nehezen telt. Vasszigorú internátus volt, brutális fegyelemmel. Nyugodt, csendes gyerekként igencsak féltem a felügyelőktől.

Átjárások egy másik világba – Kritika Jean-Claude Mourlevat Földlakó című könyvéről

Ha végigolvassuk Mourlevat magyarul megjelent regényeit, feltűnő, hogy mindegyik egy-egy ismert történet adaptációja. A Földlakó szintén újraír néhány mesei narratívát, de nem annyira értelmezi, mint inkább továbbgondolja őket. Egészen pontosan a Grimm testvérek által közölt két Kékszakáll-mese, az Orfeusz és Euridiké-mítosz, valamint Collodi Pinokkiója áll a hátterében.

Az az alvilágjárás, amelyben a regény főhőse részt vesz, mégsem a hagyományos, mitikus vagy akár metafizikai alászállás egy másik világba, inkább egy horizontálisan elképzelhető, talán a miénkkel párhuzamos világba vezető átjárás leírása. Egy futurisztikus, túlságosan is jól szervezett, érzelmektől mentes világba, az élőhalottak birodalmába, az olyan se nem élő, se nem holt lények közé, akik sok szempontból Pinokkióra emlékeztetnek. Csakhogy Pinokkióval ellentétben a regény végére belőlük nem lesznek embergyerekek. Noha Mourlevat fordulata szerint éppenséggel egyetlen férfi, Anna szerelme mégis eljut a másik világból az emberek világába, emberként kezd élni, sőt gyermeke is születik. A Földlakó ennek a gyermeknek a képével zárul.

A másik világ három részből épül föl: Campagne, magyarul Vidéknek fordítva, Lorfalen és Estrellas; ezeknek a helyszíneknek az eredeti neveit a fordító meghagyta.

„Ki ez a zsémbes, mogorva és gőgös nőszemély?”

Ki ez a zsémbes, mogorva és gőgös nőszemély, aki mellett a Banks gyerekek olykor nyakukat behúzva sétáltak a parkban, és akinek lehetetlen természete dacára mégis olyan népszerűek lettek a történetei? Mary Poppins nem igazán kedves, és meglehetősen kiszámítható a jelleme, csak ne sértsük meg a hiúságát, és ne feltételezzünk róla olyan csacskaságokat, hogy hengerbucskázott, matrózokkal táncolt, vagy épp a levegőben ugrabugrált. Hiszen utólag úgyis letagadja az egészet.

Mary Poppins először a keleti széllel érkezett a Banks csemetékhez: Jane-hez, Michaelhoz és az ikrekhez, a gyerekek pedig varázslatos kalandokban vesznek részt a szigorú nevelőnővel. A történeteket csupa hétköznapi vagy annak tűnő szereplő lakja: mesterember, mindenes, boltos és léggömbárus, de felbukkannak állatok, megelevenedett csillagképek, mesehősök és mitológiai alakok is.  

Fotó: Wikimedia/Új-Dél-Walesi Állami Könyvtár

Menni vagy maradni? – Kritika a Félúton Berlinbe című könyvről

Schwechtje Mihály filmrendező Félúton Berlinbe című első könyvéről Kovács Gergely írt kritikát a MeseCentrum oldalán.

A Félúton Berlinbe az érettségi vizsgáit éppen befejező és a jövőjén gondolkozó Móga Vivien első személyű, jelen idejű elbeszélése huszonhárom tárcanovellányi terjedelmű fejezetben.

Az egységes történetvezetésű regényben a fejezetek ilyesféle összegzése novellaciklushoz közelíti a kötetet. A regény egészének elolvasása után külön-külön is olvasható a részek jelentős része.

Tengerecki hazaszáll, és mesél. Kritika

Karantén után kirándulni nem egyszerű családi program, hanem a bizakodás jelképes cselekedete. A „maradj otthon” után új jelentést kapott a „maradj itthon”, mivel külföldi utak tervezése helyett felértékelődtek a biztonságos belföldi utak. A Kajla-útlevél és a Szép-kártya mellé az egyes tájegységek, városok, intézmények igyekeznek a mesekönyvpiacon is látogatókat szerezni. A Székelyföldi legendárium, Brúnó fővárosi kirándulásai, Hoppla pécsi (Hoppla meséi: kirándulás Pécs városába), Milli és Rémi miskolci kalandjai vagy a Balaton és környéke valószerű és fantasztikus bemutatása alkalmas arra, hogy új vendégeket vonzzon, és fellendítse a hazai turizmust.

Tamkó

Sirató Károly világutazója most itthon barangol

Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?

Március 21–24. között a Petőfi Kulturális Ügynökség küldöttsége az 59. Bolognai Könyvvásáron járt, megszervezte a magyar standot, ismerkedett a nemzetközi gyerekkönyvkiadási trendekkel, információkkal segítette az érdeklődőket, és próbált rendet tartani a raktárban a dobozok között.

Anna a falatnyi raktárban – legyen béke!

A kis magyar csapat néhány tagja pedig nem utolsósorban részt vett Yuval Noah Harari könyvbemutatóján. A XXI. század egyik legismertebb történésze és gondolkodója, az izraeli származású Harari kiskamaszoknak szóló legújabb könyve, az Unstoppable us kapcsán tartott hatalmas tömeget vonzó előadást.

Névjegyek Bolognából

Első alkalommal voltam a bolognai gyermekkönyvvásáron, így csak sejtettem, hogy mi vár majd rám ott.

A repülőn utazó fiatalok között páran ugyanoda igyekeztek. Ez úgy derült ki, hogy leszállás után a biztonsági ellenőrzésre várva két fiatal nő beszélgetni kezdett velem, miután a repülőn láttak firkálgatni. Egyikük illusztrátor volt, másikuk egy kiadó képviselője. Gyorsan névjegyet váltottunk, mert sejtettük, hogy a vásáron aligha lesz időnk összefutni.

Európa legnagyobb gyermekkönyvvásáráról van szó, ahol a világ majd minden tájáról érkeznek könyvek, kiadók, illusztrátorok, írók, szakemberek és ügynökök.