via kultura.hu => eredeti post link
Kenny Dalglish, a játékosként és edzőként is Liverpool-legenda szerint a You’ll Never Walk Alone „ugyanúgy érvényes bajban, szomorúság és siker idején, mert arról szól, hogy egymást támogatjuk. Segít, amikor kimész a pályára, és tudod, hogy (a szurkolók) mögötted állnak. Segít, amikor szenvedsz a pályán, és segít, amikor nyersz. Érvényes minden helyzetben.”
Egy futballklubhimnusz, ami eredetileg nem lelkesítő, közösség-összekovácsoló indulónak készült, mint a nagy klasszikusok. Egy szó nem esik benne a mezről, a lelátóról, a klubszínekről, és nem ígérik meg a mesternek sem, hogy menni fog. Ráadásul semmi exkluzivitás nincs benne, éneklik angolok, skótok, németek, hollandok, görögök, japánok. De talán épp ez teszi különlegessé a You’ll Never Walk Alone-t, a dalt, amit valószínűleg már Szoboszlai Dominik is kívülről tud, ugyanis az Anfield Road az egyik olyan stadion, amelynek a lelátóin hétről hétre felhangzik Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II szerzeménye a Carousel című zenés darabból. A Time magazin 1999-es listája szerint a 20. század legjobb musicalének gyökerei viszont egészen Pestig nyúlnak: Molnár Ferenc Liliomját hangolták át a szerzők a Broadway szabályai szerint.
A Liliom pesti bukása