Best WordPress Hosting
 

Nemcsak a kávét, a színházat is szereti John Malkovich

Egy Illinois állambeli kisvárosban született – apai ágon horvát, anyai ágon francia, német, skót és angol vér csörgedezik az ereiben. Tizenévesen folkzenét játszott, tagja volt az iskolai focicsapatnak, végül a színház mellett kötelezte el magát. Egyetemistaként Chicagóban színházat alapított Steppenwolf Theatre néven; a társulatnak színésze, rendezője és díszlettervezője is volt, és itt ismerte meg későbbi feleségét. Hamarosan az off-Broadway színházaiban léphetett fel, harmincéves korában megkapta az Obie-díjat, 1985-ben pedig a tévés szakma legnagyobb kitüntetését, az Emmy-díjat vehette át Az ügynök halála című Arthur Miller-dráma televíziós változatáért.

Első jelentős filmszerepét 1984-ben a Hely a szívemben című drámában kapta, amiért rögtön Oscar-díjra jelölték. Ugyanebben az évben szerepelt a Gyilkos mezők című, a vörös khmerek Kambodzsájában játszódó filmben. Első főszerepét 1987-ben Steven Spielberg A nap birodalma című háborús filmdrámájában kapta. A nagy áttörést a következő évben a Stephen Frears rendezte Veszedelmes viszonyok hozta meg számára, ebben az intrikus és cinikus nőcsábász Valmont grófot alakította. Malkovich és a női főszereplő, Michelle Pfeiffer között a valóságban is viszony szövődött, amelyre a színésznek ráment a házassága. Magánéleti válságából a Bernardo Bertolucci rendezte Oltalmazó ég húzta ki: a forgatáson ismerkedett meg második feleségével, akivel immár több mint három évtizede élnek együtt.

A kaméleonnak tartott, sokarcú Malkovich a legkülönfélébb karaktereket öltötte már magára. Leghitelesebb alakításai sokak szerint az „ördögi”, különlegesen neurotikus és megszállott figurák. Volt már szellemileg visszamaradt vándormunkás (Egerek és emberek), az amerikai elnök életére törő pszichotikus bérgyilkos (Célkeresztben – ezért kapta második Oscar-jelölését), egyszerre Dr. Jekyll és Mr. Hyde (A gonosz csábítása). Megszemélyesítette a filmrendező Michelangelo Antonionit (Túl a felhőkön), a festőművész Gustav Klimtet (Klimt), a diplomata Talleyrand-t (a Napóleon című tévésorozatban) és VII. Károly francia királyt (Szent Johanna) is. Szerepelt kosztümös kalandfilmben (A vasálarcos), akciófilmben (Con Air – A fegyencjárat), társadalmi drámában (Elcserélt életek), volt CIA-ügynök (Égető bizonyíték), és játszott vígjátékban (Kubrick menet). Igazi különlegességnek számít a A John Malkovich-menet című szürreális alkotás, amelynek szereplői Malkovich agyában találják magukat (a saját magát alakító színész a filmért elnyerte a New York-i Filmkritikusok díját). A Transformers-akciósorozat harmadik része, illetve a Red és a Red 2 kedvéért a könnyedebb filmes műfajok területére is elkalandozott.

Hány lépésben lehet eljutni Molnár Ferenctől Szoboszlai Dominikig?

Kenny Dalglish, a játékosként és edzőként is Liverpool-legenda szerint a You’ll Never Walk Alone „ugyanúgy érvényes bajban, szomorúság és siker idején, mert arról szól, hogy egymást támogatjuk. Segít, amikor kimész a pályára, és tudod, hogy (a szurkolók) mögötted állnak. Segít, amikor szenvedsz a pályán, és segít, amikor nyersz. Érvényes minden helyzetben.”

Egy futballklubhimnusz, ami eredetileg nem lelkesítő, közösség-összekovácsoló indulónak készült, mint a nagy klasszikusok. Egy szó nem esik benne a mezről, a lelátóról, a klubszínekről, és nem ígérik meg a mesternek sem, hogy menni fog. Ráadásul semmi exkluzivitás nincs benne, éneklik angolok, skótok, németek, hollandok, görögök, japánok. De talán épp ez teszi különlegessé a You’ll Never Walk Alone-t, a dalt, amit valószínűleg már Szoboszlai Dominik is kívülről tud, ugyanis az Anfield Road az egyik olyan stadion, amelynek a lelátóin hétről hétre felhangzik Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II szerzeménye a Carousel című zenés darabból. A Time magazin 1999-es listája szerint a 20. század legjobb musicalének gyökerei viszont egészen Pestig nyúlnak: Molnár Ferenc Liliomját hangolták át a szerzők a Broadway szabályai szerint.

A Liliom pesti bukása

Állati jó irodalom

Az Irodalom Éjszakáján a város és az irodalom mindig formabontó stílusban adnak egymásnak randevút: a fővárosban idén a Budapesti Állatkertre esett a választás. Június 7. és 9. között, három estén át, összesen 27 kortárs irodalmi műből hangzottak el részletek a különleges kulisszák előtt. Az idei rendezvény hívószava a Lábnyomok volt, a kapcsolódó szövegeket a Vígszínház színészei tolmácsolták a hallgatóság számára.

Kovács Patrícia tolmácsolja Akos Doma egy regényrészletét. Fotó: Budai Kriszta

Bár az időjárás nem volt kegyes, az esőhelyszínként szolgáló állatházak, különleges terek csak segítették az irodalmi elmélyülést: óriáspolip csápjai alatt vagy elefánt csontváza mellett állva igazán maradandó élménnyé váltak az irodalmi szövegek, sok esetben többlettartalommal gazdagodtak.

Mindig egyensúlyt keresve – Páskándi Géza portréja

Páskándi Gézával a hatvanas évek végén találkoztam először a bukaresti Ambassador Hotel kávéházában. Constatin Olariu, novelláskötetem fordítója mutatott be minket egymásnak. Géza sovány volt, szomorú tekintetű, gyanakvó, amin nem is csodálkoztam – többévnyi börtön és a Duna-deltában végzett kényszermunka volt a háta mögött. A büntetést az ötvenhatos, magyarországi forradalom pártolásáért mérték rá, és csak hatvanháromban szabadult amnesztiával. Egy darabig csak segédmunkás lehetett, esztendők múltán kerülhetett az irodalom közelébe, a Kriterion kiadó főlektora lett. Találkozásunk idején  már visszanyerte közlési jogát, sorra jelentek meg művei, elismert írónak számított.

Szatmárhegyen született 1933. május 18-án, a közeli Szatmárnémetiben végezte iskoláit. 16 éves volt, amikor a Dolgozó Nép című lapban Majtényi Erik, a bukaresti Ifjúmunkás főszerkesztője felfigyelt verseire, és a fiatal költőt meghívta munkatársának. 1953-tól pedig, miközben a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar szakán tanult (valamelyest belekóstolva a jogba is), az Utunk című irodalmi lap rovatvezetője lett.

A börtön meg a száműzetés megkeményítette, de nem törte meg, inkább türelmessé tette ítéleteiben, világlátásban, s nem ölte ki belőle az élet szeretetét. A megpróbáltatások az igazság keresésére és megvallására késztették egész későbbi munkáiban, prózájában, esszéiben, drámáiban.

A Margitszigetre költözik az Irodalom Éjszakája

Idén az Irodalom Éjszakája programsorozat június 1-3. között lesz a Margitszigeten, erről a rendhagyó irodalmi programról a Cseh Centrum igazgatónője, Adéla Gálová igazgatónő, valamint Gál Róbert és Segesdi Móni programszervezők meséltek.

Irodalom Éjszakája, 2022. június 1-3., Margitsziget. Információk az esemény hivatalos honlapján és facebook-oldalán.

Az Irodalom Éjszakája