Best WordPress Hosting
 

Lantos Ferenc világszemléletéről

via artportal.hu => eredeti post link

– Petrányi Zsolt (PZS): Mi vezetett arra, hogy elkezdj Lantos Ferenc művészetével foglalkozni? Miként jelent meg a horizonton a korábbi kutatásaidhoz képest, így a Párizsi absztraktok. Abstraction-Création című kiállításod és a nemzetközi tudományos munkád után? Mi az aktualitása a témának korábbi Lantos monográfiákhoz képest? 

– Mészáros Flóra (MF): Számomra a magyar és a nemzetközi fókusz nem válik külön, mert főleg azokkal a nonfiguratív művészekkel foglalkozom, akiknek művészete megrajzolható a globális térképen. Egy könyv megírásának nálam az első lépése mindig a célközönség kijelölése. Ebben az esetben az elképzelt személy egy olyan nemzetközi laikus, műkedvelő és szakmai/tudományos szereplő, aki eddig a pontig nem ismerte Lantost. Az elmúlt években, amikor a geometrikus trendek rendkívül népszerűvé váltak a világon, s számos magyar alkotó neve forog az internacionális köztudatban, bosszantott, hogy Lantos nincs köztük. Holott egy olyan nonfiguratív gondolkodást körvonalazott, ami párhuzamba hozható elsősorban azokkal az irányvonalakkal az 1960-as években, amikkel Észak-Amerikában, vagy Nyugat-Európában találkozhatunk. De ellentétben másokkal, Lantosnak nem volt lehetősége külföldre utazni a szocializmus ezen időszakában, s nem ismerte ezeket a mintákat, vagyis saját magától jutott el egy nemzetközi szintre, mindezt egy elszeparált világban. Ezt a lokális közegben megjelenő művészetet szerettem volna kinyitni a világ felé. De az is közrejátszott, hogy Lantos olyan nonfiguratív alkotó például Jackson Pollock mellett, aki elsők között kísérletezett a zománccal. Land art műveivel is meghaladja a saját korát. Egyedülálló nonfiguratív teóriája is, amiként a természetet geometrikus relációk mentén analizálja. Lantos elméletének jelentősége jóval a Párizsi absztraktok kiállítás megszervezése és franciaországi tanulmányaim előtt megtalált. Ugyanúgy tizenévesen ismertem meg őt Pécsett és mesélt nekem a naturáról, ahogy találkozott ő is mesterével, Martyn Ferenccel, akiről az első monográfiámat írtam. Sorsszerűnek tekinthetőek ezek a találkozások.

Petrányi Zsolt és Mészáros Flóra beszélgetése a Lantos könyv zártkörű bemutatóján, fotó: Barta Imre