via kultura.hu => eredeti post link
Szülei mindketten a holokauszt túlélői, akiknek háború utáni, svédországi találkozását 2014-ben a Hajnali láz című filmjében mesélte el. Már a gimnáziumi évek alatt a filmrendezésről álmodozott, de a színművészeti főiskolára nem vették fel, így az ELTE magyar–orosz szakát végezte el 1971-ben, közben amatőrfilmes volt. Diplomájának megszerzése után a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában rendezőasszisztensként, majd rendezőként dolgozott, rövid anyagokat készített a híradók számára, amelyeket akkoriban a játékfilmek előtt vetítettek. Itt tanulta ki szakmát, de saját értékelése szerint még sokáig meghatározta pályáját, hogy nem volt filmrendezői diplomája. A televízióban is készített dokumentumfilmeket, részt vett az Éretlenek című tévésorozat, a Nagy Könyv és a Show-bálvány sorozatok rendezésében. Számos színházban dolgozott, a Pinceszínház művészeti vezetője volt, a Budapesti Metropolitan Egyetemen filmrendezést, forgatókönyv-írást tanít.
Első játékfilmjét 1984-ben a Hunnia Filmstúdióban forgatta saját forgatókönyvébőly. Az Uramisten egy kiöregedett illuzionista (Feleki Kamill) és egy fiatal, sikertelen artista (Eperjes Károly) története, akinek egyetlen lehetősége, ha megszerzi az öreg szabadulóművész titkát. A két évvel később készült Szamárköhögés, amely az 1956-os forradalom három hetét idézi fel gyerekek nézőpontjából, számos nemzetközi elismerés mellett 1987-ben a montreali filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját.
A rendező 1989-ben forgatta A hecc című játékfilmjét, amelynek hősével ismeretlenek űznek kegyetlen tréfát. Az 1992-es A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire egy házasság felbomlásának története, A brooklyni testvér (1994) egy testvérpárról szól, melynek Amerikába disszidált tagja furcsa kéréssel érkezik itthon maradt öccséhez. A Kairóban díjazott, 2001-ben készített Az utolsó blues egyetlen nap játszódik, amikor kettős életet élő fiatal főhősének élete fordulóponthoz érkezik. A három évvel későbbi A porcelánbaba egymásba fonódó jelenetek sora az emberségről és embertelenségről, az alkotásért megkapta a 36. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezésért járó díját. A 2005-ös Az igazi Mikulás egy reklám Télapó és egy szökött intézeti kislány megkapó találkozását meséli el december 6-án. A Kosztolányi-novella alapján 2009-ben készült Tréfa az első világháború előestéjén játszódik egy kisvárosi egyházi iskolában, a film hangulata Ottlik Iskola a határon című művét idézi. A többségében amatőr szereplőkkel forgatott filmért a Magyar Filmszemle legjobb rendezésért járó díja mellett számos külföldi fesztiváldíjat is átvehetett. 2010-ben jelent meg a szülei egymásra találását feldolgozó Hajnali láz című „poszt-holokuaszt szerelmi regénye”.