via artportal.hu => eredeti post link
Az ArtTactic néhány napja nyilvánosságra hozott első félévi számai nem az aukciós piac teljes forgalmát, hanem csak három vezető nemzetközi árverőház – a Christie’s, a Sotheby’s és a Phillips – adatait mutatják. A globális forgalmi adatok teljes körű összesítése hosszabb időt vesz igénybe, ezért ezek rendszerint csak éves szinten hozzáférhetőek, de mivel a „három nagy” a teljes aukciós forgalom közel kétharmadát generálja (korábban részesedésük ennél is nagyobb volt), elég megbízható képet adnak a piac egészének tendenciáiról. A nyugati világ többi aukciósháza túl kicsi piaci részesedéssel rendelkezik ahhoz, hogy érdemben módosítson a „nagyok” számaiból kibontakozó trendeken; erre legfeljebb az évről évre az átlagosnál jóval nagyobb ingadozást produkáló kínai házak lehetnek képesek, ám ők is csak korlátozottan, hiszen az ottani piac bizonytalanságai részben már a „nagyok” adataiba is beépülnek, tekintve, hogy a Christie’s és a Sotheby’s forgalmában Kína komoly szerepet játszik.
A Sotheby’s, a Christie’s és a Phillips 2023. I. félévi forgalma (USD), © ArtTactic
A három ház együttesen 5,8 milliárd dolláros forgalmat produkált az első félévben – 18,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez viszonylag jelentős visszaesés, de, mint ahogy az az ArtTactic által összeállított grafikonon jól látszik, a hasonló nagyságrendű változások – akár pozitív, akár negatív irányban – a korábbi években is rendszeresek voltak. A műtárgypiac mindig is érzékenyen reagált a világban végbemenő folyamatokra, márpedig az utóbbi évek bővelkedtek a nem ritkán drámai mértékű, részben váratlan, részben előre megjósolt változásokban, így az említett közel 20%-os visszaesés nem lepte meg a megfigyelőket, inkább megerősítette előzetes várakozásaikat. Az 5,8 milliárd dolláros összforgalomból a legnagyobb szeletet 2,76 milliárddal a Sotheby’s hasította ki magának, visszaszerezve ezzel az első helyet legnagyobb riválisától. A Christie’s egyrészt azzal vigasztalhatja magát, hogy elmaradása a 24%-os visszaesés ellenére is alig több 100 millió dollárnál – ennyit akár egyetlen csúcsmű is megérhet –, másrészt pedig azzal, hogy náluk tavaly is a második félév volt az erősebb. Igaz, ebben akkor meghatározó szerepet játszott egyetlen magángyűjtemény, Paul G. Allen kollekciójának piacra kerülése, ami jóval több mint másfél milliárd dollárral dobta meg a cég forgalmát; hasonló „trófeára” ebben az esztendőben nincs kilátás. A két megaház forgalma mellett valósággal eltörpül a Phillips 396 milliója. Százalékosan ez utóbbi ház szenvedte el – az előző év kiugró teljesítménye után – a legnagyobb visszaesést, míg a relatíve legjobb teljesítményt a Sotheby’s könyvelhette el. A nagy házak a nyilvánosságnak szóló kommunikációjukban persze igyekeznek a pozitívumokat előtérbe helyezni; a százalékos visszaesést mutató számok nem az első sorokban szerepelnek közleményeikben. Inkább a következőkre hívták fel a figyelmet: