Best WordPress Hosting
 

Kojot négy lelke – Előzetes!

Megérkezett Gauder Áron animációs mozifilmjének a trailere és a plakátja. A KOJOT NÉGY LELKE az indián teremtéstörténetet meséli újra a mitikus Kojot figurájával a középpontban és március 16-tól lesz látható a mozikban. A film ugyanekkor mutatkozik be a Cartoon Movie animációs kongresszuson Bordeaux-ban, ahol a Gauder Áront a Legjobb Európai Rendező díjára jelölték

Gauder Áron rendezőt gyerekkora óta inspirálja az indián kultúra és Cseh Tamással való megismerkedése még közelebb vitte őt ehhez a világhoz. A legendás magyar dalszerző a magyar indián-amerikai kultúrkör atyja volt, aki egy kötetnyi indián népmesét fordított le. A rendező ezeket a történeteket szerette volna életre kelteni. Az ötletből született meg a Bereményi Gézával közösen írt forgatókönyv, amely az indiánok teremtésének mítoszán keresztül az egész emberiség előtt álló kihívásokra hívja fel a figyelmet és felteszi a kérdést, hogy vajon sikerül-e mindannyiunknak megtalálnunk a helyünket az élet nagy körforgásában addig, amíg nem késő.

A klímaválság kérdéseit feszegető, különleges látványvilágú indián történetben az olajvezetékek lefektetése miatt kerül szembe egymással egy nagyvállalat és az őslakosok. Az otthonunkért tüntető közösség felidézi az indiánok mágikus teremtéstörténetét, amely Kojot kalandjain keresztül hozza közel a nézőhöz az indián bölcsességet és megmutatja, hogy a múlt tapasztalataira hallgatva könnyebb a jövőt jó irányba formálni.

Jön a 13. Frankofón Filmnapok

Március 1-12. között 26 kortárs, köztük több díjnyertes filmet láthat a magyar közönség.

Március 2-án, csütörtökön 20 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban a 75. Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje, az Oscar-díjas The Artist – A némafilmes rendezőjének legújabb alkotása, a Csapó! (Coupez!) című vígjáték nyitja majd a 13. Frankofón Filmnapokat. Michel Hazanavicius ismét egy szerelmi vallomást készített a Mozihoz.

Tavaly Cannes-ban a Kritikusok Hetén a legjobb alakítás díjával és a legjobb játékfilmnek járó Arany Sín díjjal méltatták a Dalva című belga drámát, melyben a 12 éves Dalva úgy öltözködik, sminkel, viselkedik, mint egy felnőtt nő. Egy este aztán a családsegítők váratlanul elviszik apja otthonából.

Itt a Hadik előzetese

Több mint 260 éve, 1757 őszén a Habsburg Birodalom huszár tábornoka, Hadik András végrehajtotta a történelem egyik legbátrabb hadicselét. Seregével elfoglalta, megsarcolta Berlint és mielőtt a porosz király csapatai rajtuk üthettek volna, távoztak a meglepett fővárosból.

A mozikban március 9-től látható magyar kalandfilm, a HADIK ütközetekkel, fogolyszöktetéssel, ostrommal, kard- és pisztolypárbajokkal kísérve kívánja bemutatni, hogy miért is voltak akkoriban párját ritkító katonák a magyar huszárok.

„A Hadik előkészítése több évig tartott a 2021 őszén induló forgatásáig. Ezt az időt maximálisan igyekeztünk kihasználni többek közt arra, hogy a szereplőket felkészítsük a rájuk váró, cseppet sem könnyű feladatokra. A huszárok lovagolnak, csatába mennek, közelharcot vívnak, amiket az őket játszó színészeknek is készségszinten el kellett sajátítaniuk. Ezeknek a tréningeknek köszönhetően a felvételek során sokkal több olyan jelenetbe lehetett őket bevonni, amelyek esetén más filmekben már dublőröket alkalmaznának helyettük. Fantasztikus munkát fektettek a filmbe, ami a vászonról is vissza fog köszönni. Abban bízom, hogy a nézőknek folyamatosan jóleső meglepetésekben lesz része a szereplők játékát, bátorságát látva” –  Szikora János, a film rendezője.

Elindult a nevezés a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra

Idén június 21–25. között rendezik meg Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjét, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált. A fesztivál versenyprogramjába 2021. február 1. után befejezett hazai és európai animációs munkákkal lehet nevezni, téma megkötés nélkül. A filmalkotásnak kockáról-kockára, valamilyen animációs technikával kell készülnie. Fontos, hogy az animáció aránya több mint 50% legyen a filmalkotásban. A magyar versenyre azok a munkák nevezhetők, melyek Magyarországon készültek, vagy rendezőjük magyar.  Az európai versenyre nevezett filmalkotásoknak legalább 50%-ban európai tulajdonban kell lenniük.

[…] Bővebben!

A magyar filmkritikusoknál a Hat hét a legjobb

Díjazta a 2022-es magyar filmeket a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és tévékritikus szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztálya.

A fődíjat, azaz a Filmkritikusok B. Nagy László Díját a Hat hét című film kapta. Szakonyi Noémi Veronika rendezőnek Tarr Béla adta át a díjat.

A legjobb rendezés díját Csuja Lászlónak és Nemes Annának ítélték oda a Szelíd című filmért, míg a legjobb animációs filmnek járó díjat Turai Balázs Amok című alkotása érdemelte ki.

#120 – Az év sorozatai + 2023 legjobban várt 15 filmje

A podcast új adásában előbb előrenézünk, aztán visszafelé. Kezdésnek elmondjuk, hogy melyik az a 15 film, amit a legjobban várunk idén, majd a tavalyi év legjobb sorozatélményeit listázzuk. 

Résztvevők: Baski Sándor, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka, Varga Dénes

Itt a februári Filmvilág!

AVATAR /KLÓN / ANDROID

Az Avatar: A víz útja megőrizte az eredeti ökológiai mondanivalóját, ami különösen aktuális a klímaváltozás korában. A 3D látványos és színpompás hiperralizmusa azonban pont ezt a természetélményt hamisítja meg. Cameron imádott édenkertjét kamerájával és megalomán technikai apparátusával jószándéka ellenére is gyarmatosítja.

Beregi Tamás: Éden, karnyújtásnyira (Avatar elveszett paradicsoma)

3 film a 75 éves Kern András tiszteletére

Ingyenes filmekkel tiszteleg a FILMIO a január 28-án született, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Kern András előtt. A 75. születésnapját ünneplő színészlegenda alakításait számtalan alkotás őrzi a Nemzeti Filmintézet streamingplatformján, amelyek közül A miniszter félrelép, a Ripacsok, valamint a Szabadíts meg a gonosztól mától vasárnapig ingyenesen megtekinthető.

A Szabadíts meg a gonosztól a második világháború idején játszódó dráma, amelyben a Kern András által játszott Adorján András ellop egy kabátot az édesanyja által felügyelt ruhatárból, hogy annak árából befizesse magát egy kuplerájba. A ruhatárosnő útra kel, hogy a kabátot előkerítse a romokban heverő Budapesten. Sándor Pál felejthetetlen alkotásában Kern András partnerei Garas Dezső és Psota Irén voltak.

[…] Bővebben!

Berlinben versenyez a magyar sci-fi animáció

Nyilvánosságra hozták a február 16-án kezdődő 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjait. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta korunk égető kérdéseit feszegeti sci-fi animációjával, mely magyar-szlovák koprodukcióban készült a Filmintézet támogatásával és márciusban érkezik a magyar mozikba a Fórum Hungary forgalmazásában. A világpremierre a Berlinale Encounters versenyprogramjában kerül sor februárban az alkotók személyes részvételével.

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta díjnyertes rendezőpáros első mozifilmje, a Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készült sci-fi, egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki. Ebben a kegyetlen világban, ahol a túlélésnek súlyos ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét.

[…] Bővebben!

A 70 éves Jim Jarmusch és a műfaji film

Jarmusch számára a zsáner fontos eszköz a művész helyének meghatározásában, hol a westernt, hol a bérgyilkos-sztorit, hol a vámpírfilmet lényegíti át művészetfilozófiai merengéssé.

Jim Jarmusch is a rögeszmés alkotók sorába tartozik: ugyanaz a pár toposz vonul végig munkásságán a legkülönfélébb variációkban. Mintha csak egy mozgóképes kaleidoszkópot forgatna első filmje óta a szemünk előtt, olykor elidőzve egy-egy szebb kompozíciónál. És ennek csak látszólag mond ellent, hogy az 1995-ös Halott embert sokan törésvonalnak, és nagy műfaji fordulatnak tekintik az életműben.

Tény, hogy ettől kezdve Jarmusch jócskán elmozdult a zsánerfilmek felé, és azóta is nagy élvezettel játszik a western, a gengszterfilm, a krimi, a vámpírfilm vagy épp a romantikus vígjáték kliséivel. A cezúra azonban látszólagos, hiszen ez a változás sokkal inkább a felszínt, mintsem a lényeget érintette nála.

Az apai szerep kihívásai

Sós Bálint Dániel az Inkubátor Program keretében forgatja első nagyjátékfilmjét, mely egy apa morális dilemmáját állítja a középpontba. A Minden rendben témáját tekintve a kisrealizmushoz közelít, az alkotók azonban egy térből és időből kiszakított világba helyezik a történetet, stilizált filmnyelven mesélik el a drámainak ígérkező apa-fia sztorit.

Egy apuka az egyetlen szemtanúja a súlyos balesetnek, amit kisfia okoz. A Hajdu Szabolcs által alakított főhősnek döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy elhazudja a tettet, ami viszont a fiú lelki világát torzítja el egy életre. Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele, ám a hazugság egyre nagyobb áldozatokkal jár.

[…] Bővebben!

Toplistázás: 2022 legjobb filmjei

Lezárjuk hivatalosan is a 2022-es évet egy nagy toplistázós adással, amelyben nemcsak mi mondjuk el, hogy melyek voltak a tavalyi év legjobb filmjei, de az általunk felkért magyar rendezők (és írók) is: Baranyi Gábor Benő (Zanox), Csoma Sándor (Magasságok és mélységek), Csuja László (Szelíd), Nagy V. Gergő (Larry), Szilágyi Fanni, (Veszélyes lehet a fagyi). (A listákat később itt is publikáljuk, a tavalyi évösszegző adás itt található.)

Akik listáznak: Varga Dénes, Pozsonyi Janka, Huber Zoltán, Baski Sándor.

 

A 27 legjobb filmes dolog tavalyról

A 3 LEGJOBB (vagy legrosszabb) jelenség

Rossz vagy régi képek. A mozi fel van puffadva, mint egy disznó – mondta Isidore Isou hetven évvel ezelőtt, és ez az azóta csak még jobban dagadó intézmény manapság mindenfajta képet vagy mozgóképet megpróbál megemészteni. Míg a kortárs experimentális filmet ellepték az újdonatúj digitális képfajták YouTube-montázsoktól 3D animációkig (Polycephaly in D, Glass Life, The Making of Crime Scenes), addig a narratív szerzői mozi rendre régi családi fotókat vagy házi videókat igyekszik értelmezni, leginkább a szerzői autófikció kurrens divatja jegyében. Charlotte Wells szomorkás nyaralása (Aftersun), Ricky D’Ambrose száraz családtörténete (The Cathedral) vagy Spielberg kései „így jöttem”-filmje (A Fabelman család) ócska otthoni felvételekkel mélyíti el anyagát – mintha ebben a hiperinflálódott filmkultúrában a rossz kép vagy a régi kép immáron az igazság ígérete, a hitelesség kulcsa vagy a mélység hordozója lenne.

Filmeket ajánlanak a BIDF zsűritagjai

A Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál január 21.és 29. között 9. alkalommal hozza el a magyar közönség számára a legfrissebb, Oscar- és Európa-díjas, illetve arra jelölt filmeket, a Berlinale, Sundance, Cannes, Velence, IDFA fesztiválok favoritjait.

Néhány filmcím: Az utolsó hazatérés (Last FlightHome, USA), Otthon a romokon (A House Made of Splinters, Dánia, Svédország, Ukrajna), Örök tavasz (Eternal Spring, Kanada), Szabadság tűz alatt (Freedom on Fire, Ukrajna, USA), Mi svédek és a COVID (The SwedishModel, Svédország).

[…] Bővebben!

„A tehenek tekintetében” – Beszélgetés Morcsányi Gézával

 

Életének 71. évében elhunyt Morcsányi Géza műfordító, dramaturg, szerkesztő, a Magvető Kiadó korábbi igazgatója, aki 2017-ben színészként is bemutatkozott, Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmjében ő alakította a férfi főszereplőt. A Filmvilág 2017 márciusi számban ennek kapcsán beszélgetett vele Kolozsi László. (A Testről és lélekről január 8-án estig ingyenesen megnézhető a Filmio-n.)

Muhi András kapja az első alkalommal kiosztott Árvai Jolán produceri díjat

Árvai Jolán (1947-2001), Balázs Béla díjas szerkesztő-riporter, az egykori Magyar Televízióban működő Fiatal Művészek Stúdiójának alapító vezetője és producere volt. Az FMS Stúdióban számtalan fiatal művésznek (rendezők, szerkesztők, operatőrök, hangmérnökök, vágók) segített elindulni, pályájukat elkezdeni vagy folytatni olyan produkciókkal, amelyek – bemutatási kötelezettség nélkül – kísérletezhettek a film- és televízióművészet területén. Árvai Jolán ezenkívül az egyik első olyan, rendszerváltás utáni független filmproducer is volt, akinek munkássága alatt fesztiváldíjas filmek sora készülhetett el. Emlékét, az Eurora Kulturális Alapítvány egy díjjal szeretne megőrizni, amelyet évente egyszer, a MÚOSZ Sajtóházában a Film- és Tv kritikusok díjával egyidejűleg adnak át – első alkalommal: 2023. február 3-án.

Az Árvai Jolán-díjat minden évben egy arra érdemes független filmproducernek ítéli meg az Eurora Kulturális Alapítvány által felkért grémium.

[…] Bővebben!

Szocreál fatalizmus

Napokkal később futott be a hír. Producere és barátja, Mike Kaplan tette közzé a másíthatatlan tényt. 2022. december 17-én, a 400-nál is kevesebb lakosú Durwestonban, szívelégtelenségben elhunyt a 90 éves, bristoli születésű Michael Tommy Hodges, akit az internet szalagcímei főleg az Öld meg Cartert! és a Flash Gordon rendezőjeként azonosítanak. Bár nincs tévedés, érdemes alaposabban szemrevételezni, ki is volt ő.

A legfontosabb pályaképére vonatkozó információ vélhetően az, hogy noha Hodges a brit gengszterfilm nemzeti ciklusának megteremtésében oroszlánrészt vállalt, munkássága később sajnálatosan partvonalra szorult. Mindössze 9 nagyjátékfilmmel büszkélkedhet 32 év alatt. És már 1980 magasságában kórházba került. Luxuslakásban élt, két autót vett. Fiait magániskolába küldte, a szobákban tévék sokasága díszelgett. Életszínvonalának fenntartása megalázó bérmunkákba, válásba, majd idegkimerültségig hajszolta. Úgy fogalmazott, a ’70-es és a ’80-as évek projektfinanszírozás terén küzdelmesnek bizonyultak és a ’90-es dekád sem tűnt rózsásabbnak.

[…] Bővebben!

Itt a januári Filmvilág!

ÚJ-HOLLYWOOD

1972 kulcsév az akkor 26 éves Schrader életében. Ekkor jelenik meg nagyszerű tanulmánya, az Ozut, Bressont és Dreyert elemző A transzcendentális stílus a filmben , és egymás után írja a forgatókönyveket: a Jakuzákat, a Taxisofőrt és a Megszállottságot. A két utóbbit az új-hollywoodi hullám kivételes egyensúlyérzékkel megáldott szörfösei, Scorsese és De Palma rendezi.

Greff András: Mi űzi az üldözőt? (Paul Schrader megszállottjai)  

Best of 2022 – Wakamatsu és az obskúrus többiek

Értelmetlen szépíteni.

Idén csak limitáltan állok a listarajongók rendelkezésére, ugyanis egy intenzívebb depressziós periódus és az ebből fakadó, chips- és csokifogyasztásban, üdítőhörpölésben realizálódó, némileg Marlon Brando édességfüggőségére (ld.: E dalra tanított anyám) emlékeztető mellékhatások révén egyrészt kevesebb idei filmet vettem szemügyre, másrészt soha többé nem kívánom a jobban köztudatban élő dolgozatokat mustrálni, így első körben, nyilván a “woke”-varázsszót grimaszolva hőbörgők bánatára és nagy örömömre, jöjjön 5+1, utolsótól a legjobbig sorba rendezett, obskúrus (ti. ritkán emlegetett vagy szerintem oktalanul leminősített), Twitteren már röviden dicsért remekmű. 

+1: Earwig