Archívum címkék: Cikkek

Most már a magyaroknak is van Három férfi és egy bébije. Csak egy férfival.

Az Ida regénye hazatért: a Divinyi-Goda alkotópáros legújabb munkája, ez a 87 perces tévéfilm Veszprémben forgott, és a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztivál központi helyszínén is volt a nagyvásznas premierje.

A német újfilm legendás alakjáról, Rainer Werner Fassbinderről készült életrajzi film szinte minden magánéleti szennyest kitereget, miközben érezhetően az a szándék vezérli, hogy demitizálja a legendát – de ebből az átértékelési kísérletből valahogy pont Fassbinder szellemisége marad ki.

Hatodik részéhez érkezett A Dínós Filmszéria: a klasszikus trilógia után immár a Jurassic World-sorozat is háromrészesre duzzadt. A Világuralom a maga módján igencsak ambíciózus produkció, hiszen összehozza a két filmtrilógia szereplőit egyetlen, két és fél órás dinókaland erejéig, ez a sokat akarás viszont a film kárára válik.

A magyar filmtörténetben igen ritkák a folytatások. A hatalmas szakmai és közönségsiker ellenére A vizsga második epizódjára is több, mint tíz évet kellett várni. A visszatérő alkotók mégsem vesztettek semmit ambícióikból és egy újabb jeles dolgozattal készültek: A játszma minden szinten emeli a korábbi téteket.

A Szomorúság háromszöge számtalan közhelyet felsorakoztat a világról, amelyben élünk, az viszont kevésbé klisészerű, hogy egy olyan férfit állít a középpontba, akinek a külseje a belépő a felső tízezerbe, és bármi történjék is, ez lesz számára a „meal ticket”.

Ahány, annyiféle: erdélyi alkotók friss dokumentum- és természetfilmjeit mutatják be fiatal kritikusok.

Eskil Vogt legújabb filmjében ítélkezés nélkül, meghökkentő humánummal tekint a moralitás útvesztőiben tragikusan elveszett kisgyerekekre.

Minket is utolért a podcast-őrület, nosza hát, hallgasd meg az első epizódot!

Charlie McDowell szatirikus túszthrillere betörőjének hübrisze a kapitalizmus üvegplafonját repesztené meg. A Netflix produkciója tartalmában nem tér el a midcult aktuális csapásvonalától, de formanyelvében egy a mainál szofisztikáltabb filmkultúrát követel magának.

Sok fesztivált megjárt görög dráma debütált a mozikban, amely igen szorgosan mondja fel a művészfilmes toposzokat. Vizuálisan azért helyenként nagyon is izgalmas.

Paul Andrew Williams remek új bosszúfilmjének címszereplője megállíthatatlanul megy, kínoz, gyilkol és pusztít és tombol – és lényegében ennyi. Az ilyesmi pedig ritka és üdvözlendő.

Michel Hazanavicius új filmje zombitetemek hátán kapaszkodik fel a magasba: a Coupez! visszaél a türelmünkkel, mégis megéri végignézni.

Kína filmtörténetének kezdeteit feldolgozó sorozatunkkal régi adóságunkat szeretnénk törleszteni a filmbarátok felé. Érthetetlen a téma magyar nyelvű feldolgozatlansága, mivel egy rendkívül izgalmas korpuszról van szó, arról nem is beszélve, hogy a szuperhatalommá vált Kína kultúrájának vizsgálata már több évtizede is aktuális lett volna. 

A legjobbak csak fejben maradnak meg.

A magyar műfaji film kihívásairól, a tanároddal való közös forgatásról, az amatőr szereplőkről – no meg természetesen az inspiráció legfőbb forrásáról is beszélgettünk a Zanox alkotóival.

Lady Gaga énekli a Top Gun második részének slágergyanús betétdalát, de igazából az amerikai himnuszt is előadhatná a filmben. Patriotizmus, macsóság, én így szeretlek!

A tavalyi, kellemeske Űrpiknik után újra egy fiatal rendező-forgatókönyvíró első sci-fi nagyjátékfilmje indítja a magyar filmes nyarat. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának keretében készült Zanox – Kockázatok és mellékhatások ráadásul még az Űrpikniknél is kiforrottabb, humorosabb, és ez a szellemes, magabiztos időutazós mozi mutatja, hogy a magyarországi szórakoztató filmek jövőjéért senkinek nem kell aggódnia.

Cristian Mungiu egy közelmúltbeli dicstelen eseményből épített országhatárokon túlnyúlva is ismerős, kegyetlen és fantasztikummal fűszerezett társadalmi körképet.

A szexualitás kapitalizálása az utóbbi évek filmművészetében újabb mélységeket – avagy magaslatokat, attól függően, honnan nézzük – ért el.