Archívum címkék: Cikkek

Jake Adelstein rendkívüli elkötelezettség árán válhatott amerikaiként az egyik legnagyobb japán napilap, a Yomiuri Shimbun oknyomozó újságírójává. Történetéből az HBO Max streamingszolgáltató készített saját gyártású bűnügyi sorozatot. A Tokyo Vice kulturális kölcsönhatások hálójába bújtatott klasszikus gengsztereposz.

A valós eseményeken alapuló játékfilmek esetén könnyen előállhat a „sokat markol, keveset fog” szituáció. Ez történt Marius Theodor Barna legújabb filmjével, a Dosarul 631 cíművel is.

Ismét élőben jelentkezünk az év legfontosabb filmes eseményéről, a 75. Cannes-i Filmfesztiválról. Cikkünk naponta legalább egyszer frissül, a megszokott blogszerű formátumban: mindig a legfrissebb történések vannak legfelül.

Nicolas Cage Nicolas Cage-et alakítja egy új Nicolas Cage-filmben? Ha valamit, hát ezt biztosan nem érdemes kihagyni!

Dan Erickson kifejezetten eredeti munkahelyi szatírája az első évad végére meghökkenően rétegzett megváltástörténetté tud válni, melynek szerencsére korántsincs vége.

Több év kihagyás után újra magyar produkció az HBO-n, ráadásul a puha diktatúra idejének végéről. A hazai nézőközönség majd’ minden gombjával egyszerre benyomódva várta a szériát, amely túlzás nélkül a legjobb sorozat a rendszerváltás előtti időkről – igaz, más nem is indult a címért.

Nem akartam elolvasni a Köbli Norbert forgatókönyveit tartalmazó köteteket. Gondoltam, végigmegyek pár darabon a saját szövegem megírása előtt, elég lesz az, annál is inkább, mert a filmeket ismerem. De nem ez történt. Az ok pedig Köbli írásművészete. Nem tudtam letenni a két kötetet.

Volt vagy tíz-tizenöt év az életemben, amit aranykornak nevezhetnék. Már túl voltam a világ megváltásának kamaszkori hevületénél, de még nem értem el a „minden mindegy, élni kell” kort.

Az erotikus románc műfajának kismestere kereken húsz évvel ezelőtt tette le a lantot, most azonban váratlanul visszatért, csakhogy szellemi muníció nélkül: a szebb napokat is látott Adrian Lyne szemlátomást nem tudta eldönteni, hogy a Mélyvíz révén a toxikus nőiség lidérces pokláról meséljen, vagy a szerelmi háromszög-thrillerek nyelvén szólítsa meg nézőjét. Egyik sem jön össze neki, az viszont végre kiderül, hogy – bár olykor ügyesen leplezi – Ben Affleck tulajdonképpen egész jó színész.

A címet ihlető, kétes művészi értékű dalt ismerjük, most nagyívű, szemmel is jól látható produkciós értékű dokumentumfilm készült Hosszú Katinkáról. És megint bebizonyosodott, hogy nem feltétlenül szerencsés, ha a film főhőse ott ül a vágóasztalnál is.

Tanulmányunkban annak az átalakulásnak a viszonyrendszerét tárjuk fel két különböző perspektívából, amely a nézői szokások terén 2004, azaz a web 2.0 megjelenése után a filmkultúrában végbement és elsősorban a szoftvervezérelt szórakoztatási rend kialakulásának köszönhetően megfigyelhető. A dolgozat második fejezetében arra térünk ki, hogy milyen hatással van a mozikultúrára és a filmek fogyasztására a streamingplatformok megjelenése.

Tanulmányunkban annak az átalakulásnak a viszonyrendszerét tárjuk fel két különböző perspektívából, amely a nézői szokások terén 2004, azaz a web 2.0 megjelenése után a filmkultúrában végbement és elsősorban a szoftvervezérelt szórakoztatási rend kialakulásának köszönhetően megfigyelhető. A vizsgálat első szakaszában a nézői szokások generációs különbségeit mutatjuk be.

Ti West túltett önmagán és a folyamatosan magát ismétlő slasher zsánerén is.

Tavaly áprilisban írtunk a kamu- és pszeudofilmfesztiválok jelenségéről, az elmúlt hetekben azonban az Astra filmfesztivál esete tovább árnyalta a képet: létező fesztiválok színeiben tetszelgő csalók is lopnak a gyanútlan filmesektől, szintén a FilmFreeway felületén.

A Marvel már számos alkalommal megmutatta kiterjedt univerzumának elindulása óta, hogy elég jó ötlet kreatív, valamit mondani akaró filmes alkotókra bíznia milliárdos birodalmát, mert amikor egy akár szerzőinek is nevezhető rendező ülhetett a direktori székbe, az esetek nagyon nagy többségében azeredmény messze felülmúlta a mostanra már igencsak kiszámítható, erősközepes, átlagos Marvel-szintet. Ez pedig ezúttal sincs másként, bár a Doktor Strange az őrület multiverzumában lehetett volna sokkal jobb is.

Az északi a lassan alműfajjá terebélyesedő norseploitation zsáner apotheózisa (ha nem egyéb, castingban mindenképp), ugyanakkor izgalmas Shakespeare-visszafejtés.

A magyar film napja alkalmából az elveszett magyar Drakula-film remake-jének újabb fejezeteit mutatták be a Sapientia dísztermében május 2.-án. A Lakatos Róbert által vezetett workshopról először 2018-ban hallhattunk, ekkor készült ugyanis a remake első öt fejezete. A forgatásokra akkor a Filmtett is kilátogatott, de a három évvel ezelőtti vetítésen is ott voltunk.

A lovat oldalvást megülő úrihölgyek, monoklis gentlemanek, és a pompázatos, villany híján gyertyalángos gálaestek már messzebb vannak tőlünk, mint az önvezető autók vagy a repülő deszkák világa, a téma mégis legalább annyira keresett, különösen az utóbbi évtizedben. Ennek a trendnek egy korszakalkotó, bár itthon kevesbé ismert sorozat áll a hátterében, valamint az általa keltett, úgynevezett Downton Abbey-effektus.

Habár Richard Linklater színpompás tablóképet fest a hatvanas-hetvenes évek fordulójának kertvárosi Amerikájáról, s még a ma emberét is megrészegíti a szuperhatalmi űrverseny mámora, az Apollo-10,5 valójában a hamvába holt vágyak, a szertefoszlott ködképek históriája.

Habár Richard Linklater színpompás tablóképet fest a hatvanas-hetvenes évek fordulójának kertvárosi Amerikájáról, s még a ma emberét is megrészegíti a szuperhatalmi űrverseny mámora, az Apollo-10,5 valójában a hamvába holt vágyak, a szertefoszlott ködképek históriája.