Csoda és Kósza két ló, akik egy Gödöllő melletti tanyán élnek, Ágh Sajó bácsi és felesége, a gömbölyded és lágyszívű Gyöngyi néni gondnoksága alatt. Különleges lovak, beszélni is tudnak, és mindenféle kalamajkába keverednek, aminek sokszor Kósza makacs és kíváncsi, kószálós természete az oka, és még a bölcs, nyugodt és csodásan fanyar humorú Csoda sem mindig tudja elsőre kihúzni őt a pácból. De azért próbálja szüntelen, hisz igaz barát.
A Csoda és Kósza a Pozsonyi Pagony gondozásában jelent meg 2007-ben, és Baranyai András illusztrálta.
A két vagány, szemtelen, kicsit nyegle, de csupaszív fickó számára a barátság, no meg a család a legfontosabb, ami Györgyi nénit és Sajó bácsit jelenti. Kalandvágy és kíváncsiság jellemzi őket, és nem ismernek lehetetlent. Pizzát készítenek liszt nélkül, jó adag műanyag és fémhulladék felhasználásával, a Marsra utaznak egy kiszuperált traktormotorral, hőlégballonnal a Szaharába és az Északi-sarkra is eljutnak (legalábbis az egyikük), és akkor az időutazásról még nem is beszéltem.