A CineFest 2024-es kiadása 30 év alatti magyar animációs filmesek jelentkezését várja. A legjobb alkotó pedig elhozza majd a Dargay Attila-díjat. Idén is megrendezik az ország egyik legrangosabb filmes fesztiválját Miskolcon. A CineFest 2024-ben ráadásul a 20. jubileumát ünnepli majd, a tőle megszokott szakmai sokszínűséggel. Az idei seregszemle Dargay-díjjal várja a 30 év alatti fiatal […]
The post Fiatal animációs filmeseket keres a Dargay-díjra a CineFest appeared first on Filmtekercs.hu.
Rajzfilmsorozatai 1960–61-ben az Arthur, az angyallal kezdődtek, a Nepp Józseffel és Jankovics Marcell-lel készített számtalan Gusztáv-epizód (1965–1968) rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tette felismerhetővé. Keze nyomát őrzi a Dörmögő Dömötör gyermekújság, illetve mesekönyvek, képregények illusztrációi is. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Hihetetlenül jó érzékkel nyúlt irodalmi „alapanyagokhoz”, majd adaptálta őket munkáiban. A magyar rajzfilm történetének emblematikus, időtálló darabjai, filmek és sorozatok fűződnek nevéhez, melyeket kortól függetlenül jó újra és újra elővenni.
Variációk egy sárkányra (1967)
Talán főleg a felnőttek élvezhették ezt a nyolc percet, mely egy klasszikus gyerekmesének tart görbe tükröt. A gonosz sárkányt legyőző, a királykisasszony szívét elnyerő királyfi narratíváját ironikus módon fordítja ki a film, már az elején érezhető ennek éle a felvezetőben: „Hölgyeim és uraim, ki ne emlékeznék rá, hogy hol volt, hol nem volt…”, majd hangzik el a jogos felvetés: csak így lehetett volna? A klasszikus szerepek átrendezésére épülő Variációk egy sárkányra a királyfi, a királykisasszony, a sárkány és a ló négyesére koncentrálva villantja fel a mindenki számára ismerős történet lehetséges egyéb kimeneteleit anélkül, hogy bármelyiket kizárólagossá tenné.
A magyar animáció megteremtőjeként tisztelt Macskássy Gyula (1912–1971) születésének 120. évfordulóját idén ünnepeljük, ezért a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán a teljes életművet felújítják. A gyermekeknek készült, korai filmjeinek teljes körű felújítása már elkészült – ebből kínál most a Filmio ingyenesen nézhető öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben a legifjabb közönségnek.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, a hazai animáció hőskorának kiemelkedő darabja, amely diafilmen is generációk kedvence volt. Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak: 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló, lírai hangulatú Két bors ökröcske (1955) az 50-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.
A gyermeknapi válogatásban ingyenesen nézhető Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozókutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet.