Archívum címkék: Gárdonyi Géza

Különös helye van az irodalomtörténetben Gárdonyi Gézának. Nem tartozott egyetlen iskolához, és ő maga sem volt akkora hatással, hogy iskolát teremtsen. Két világot kötött össze úgy, hogy az egyikhez már, a másikhoz még nem tartozott. Az egyiket meghaladta, a másikat nem ért(ett)e meg. A 19. századból hozta magával a romantikát és az anekdotázó kedvet, de túllépett Jókain és Mikszáthon. A 20. századi naturalizmus és realizmus megjelent nála, de nem olyan sötét színekkel, mint barátjánál, Bródynál – aki A bor sikerén felbuzdulva írta meg A dadát és A tanítónőt – vagy Móricznál. A lélekábrázolásra nagy hangsúlyt fektetett, de az ő karakterei mélyebben gyökereztek a természetben, nem voltak annyira rebbenékenyek, mint Kosztolányi alakjai.

A név rejtélye

Az Agárdpusztán született Ziegler Géza néven, írói nevét a

Az élő Gárdonyi című konferencia szervezett a színház a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyével, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával. A konferencia célja Gárdonyi Géza alakjának és művészetének élményszerű megközelítése volt.

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája

A eseményen részt vett Keller Péter, Gárdonyi dédunokája, aki gépészmérnök létére rendkívüli odaadással és érzékenységgel ápolja Gárdonyi Géza emlékét. Gárdonyi fia, Gárdonyi József Az élő Gárdonyi címmel írt könyvet, a dédunoka pedig Az élő Gárdonyi-arc című munkájában cáfolni kívánja az íróval kapcsolatos előítéleteket. Kiemelte magyarságát, vallásosságát, melynek egyik bizonyítéka történelmi trilógiája: A láthatatlan ember, Az isten rabjai és az Egri csillagok. A kereszténység tanítását egy páratlanul tömör lánckövetkeztetésben ragadta meg.

Mindössze 23 éves korában „havi közlést” indított Tanítóbarát címmel. A „közlés” sokkal többet jelentett a közlönynél. Gyakorlati útmutatást adott arról, hogyan viselkedjen a tanító úri társaságban, vagy hogyan tegyen szert mellékjövedelemre. Szociográfiai érzékenységű híradásokat, beszámolókat közölt a tanítók nyomorúságos helyzetéről. Nyílt levelek formájában jogi segélyt nyújtott visszaélések esetére. Gyakran közölt „mutatványokat”, azaz szemlézte a kortárs pedagógia eredményeit, sőt a Pestalozzi-módszeren alapuló oktatás gyakorlati alkalmazására is adott ötleteket.  

Volt viccrovata, szívesen közölt

anekdotákat, s néhány írásban felismerhetők a későbbi Göre Gábor-levelek sajátos