Nyilván tudod magadról, hogy jóképű vagy. Fürdesz ebben, vagy ellene dolgozol?
Úgy vagyok ezzel, akárcsak a szép színésznők: hogy meg kellett tanulnom az előnyös külsőt a játékom javára fordítani. Amúgy ellenem is tud dolgozni a külcsín. Magában hordoz valamilyen furcsa diszkriminációt. Egyszer például beajánlottak egy társulathoz, ahol azt mondták, hogy szépfiúk nem kellenek. De szerencsére elég karakteresnek találták az orromat ahhoz, hogy mégis szóba álljanak velem. Két irányban végletes a magyar szakma: a szépséget és a csúnyaságot egyformán szeretetik. A színházakban egyébiránt sokkal inkább használnak szép embereket, mint a filmekben.
Akkor a külsőt érintő kérdésbe beletrafáltam?