A cannes-i filmfesztiválon láttad először a Hajszálrepedést. Hogy tetszett?
Nagyon élveztem, hogy el tudom engedni a kritikus, önreflektív nézőpontot és a történet hatása alá kerülhetek. Az alakításom bírálata helyett a filmet figyeltem. Izgalmas volt követni, hogy egy párkapcsolati krízisről mesélő helyzet hogyan nyílik ki egy univerzálisabb, egzisztenciális kérdést boncoló, létszorongást vizsgáló narratíva felé. Elképesztően büszke vagyok magunkra! Nagy öröm egy ilyen színvonalú filmmel részt venni egy ilyen színvonalú filmfesztiválon.
A film egy szakítástörténetet mutat be. Milyen lelki folyamaton mentél keresztül a forgatások során?