Az ikonikus, ám egykor azért szebb napokat látott színészt ismét rengeteg smink alatt lesz, de legalább erre most megalapozott indoka van. Lehet, hogy Johnny Deppről végre ismét nem a bulváresemények kapcsán beszélhetünk, hanem a színészi teljesítményét illetően – erre utal ugyanis, hogy az ő főszereplésével készült Jeanne du Barry nyitja a 76. Cannes-i Filmfesztivált. A […]
The post Johnny Depp nyitja a Cannes-i Filmfesztivált XV. Lajos szerepében appeared first on Filmtekercs.hu.
50 évvel honfitársa, Ingrid Bergman után a kétszeres Arany Pálma-díjas svéd rendező, Ruben Östlund lesz a zsűri elnöke a május 16. és 27. között megrendezett 76. cannes-i fesztiválon. „Boldog vagyok, büszke és lekötelezett, hogy rám bízták a Cannes-i Fesztivál idei versenyének zsűrielnöki tisztségét. A filmvilágban semmit nem övez olyan nagy a várakozás, mint amikor a […]
The post Cannes 2023: Ruben Östlund lesz a zsűrielnök appeared first on Filmtekercs.hu.
A felújított filmklasszikusokat felvonultató fesztiválon szerda este az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható a filmtörténet kezdeteiről szóló Lumiere! – A kaland kezdete című film, amelyet Thierry Frémaux a Lumiere-filmek fennmaradt képkockáiból állított össze egyetlen filmalkotássá. A filmes szakember élőben fogja kommentálni a némafilmekből összevágott másfélórás filmet.
Thierry Frémaux szerint egy nemzet kiemelkedő kortárs filmjei mögött mindig jelentős filmtörténet áll. „A koreai, a francia, az amerikai vagy az olasz filmművészet a példája annak, hogy a kortárs filmjeik azért erősek, mert a nemzeti hagyományból nőttek ki. Van mögöttük történelem, hagyomány és kultúra. Vegyük csak Nemes László, Tarr Béla, Mundruczó Kornél vagy Enyedi Ildikó filmjeit! Fantasztikus, hogy egy kis országban ennyi nagyszerű filmrendező létezik. De ehhez azt is látni kell, hogy mögöttük egy filmes hagyomány, filmes iskolák, egy filmtörténet húzódik” – hívta fel a figyelmet.
A magyar filmklasszikusok közül kiemelte Tóth Endre (André de Toth) nevét, akit barátjának is tudhatott, valamint Jancsó Miklóst. „De például soha nem láttam magyar fekete-fehér krimit. Lehet, hogy van ilyen, de én soha nem találkoztam ilyennel” – jegyezte meg. Thierry Frémaux annak a reményének adott hangot, hogy a Budapesti Klasszikus Filmmaraton nézői között „talán lesz olyan fiatal, aki 15 év múlva majd azt mondja, hogy a filmeket nézve kezdte érdekelni a filmművészet. Velem pont ez történt” – mondta.
A magyar alkotók kedd este vették át a tízezer euró pénzjutalommal járó díjat, amelyet a varsói székhelyű Független Filmalapítvány ítélt oda. Az Európai Unió által is támogatott Script East nevű forgatókönyv-fejlesztő kurzusban 11 kelet-európai forgatókönyvíró előzetes pályázat alapján vett részt több hónapon át, amelynek utolsó helyszíne Cannes-ban volt: a fiatal filmesek producerekkel, rendezőkkel és forgatókönyvírókkal konzultálhattak terveikről. Második alkalommal nyerte el a díjat magyar filmterv, 2008-ban Fliegauf Benedek Womb című forgatókönyve volt a díjazott.
Marad az űr címmel Szabó Simon rendező ötletéből született forgatókönyv, Daoud Dániel forgatókönyvíró közreműködésével. Az alkotók elmondása szerint a történet főhőse két 10 éves kisfiú, a visszahúzódó Dávid, aki szüleivel városról városra költözik és Benji, akit osztálytársai különcsége miatt rendszeresen bántalmaznak. A két fiút Benji különleges titka hozza közel egymáshoz: ő lesz a világ első gyermek űrhajósa, aki egy titkos exobolygóra induló expedícióra készül. Benji felajánlja Dávidnak, hogy elutazhat vele a Lantow B exobolygóra, amihez együtt kell megépíteniük az űrhajókat.
Dávid eleinte szkeptikus, hihetetlennek találja két gyerek űrutazását, de minél közelebb kerülnek a célhoz, annál erősebbé válik a hite a különleges kalandban. Egy váratlan fordulat azonban elbizonytalanítja, kiderül, hogy Benji halálos beteg, az űrprogramot az édesanyja találta ki, hogy megkönnyítse fia utolsó éveit. Dávid elárulva érzi magát, de aztán rájön, hogy Benji volt az első ember az életében, aki egyenrangú társként kezelte. Elhatározza, hogy elindítja Benjit a Lantow B-re.
Úgy tűnik, Bestiáda című legutóbbi agyrúgása meghozta Dominik Moll kedvét a krimi műfajához. A Cannes-i Filmfesztivál Cannes Premiere válogatásában vetített…
A A rendőrmunka nagyon durva bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
A nyolcvanas évek Magyarországán játszódó A besúgó című HBO-sorozat után itt a skandináv Boy from Heaven (Fiú a Mennyből), melyben…
A Valami bűzlik Egyiptomban bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Tőle szokatlan alkotással érkezett az idei Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába az Alabama és Monroe, a Szex, mámor, rock’n’roll, valamint a Csodálatos…
A A hegyek ölelése bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
A 14. Budapest Cirkuszfesztivál idején meghirdetett Mobile Shooting of the Budapest Circus Festival nyertes alkotása Karl Bardosh, a New York University professzorának meghívására érkezett Cannes-ba.
Carlos Droguett artistaművész Cirkusz című, a Fővárosi Nagycirkuszban forgatott rövidfilmje három eseményen is versenybe került.
Az International Cellphone Cinema Showcase versenyét négy kategóriában rendezték meg, és a cirkuszfilmek közül hozta el a legjobbnak járó díjat. A Global Short Film Awardon is a legjobb cirkuszfilmnek választották, ahol a Qoobex úttörő technológiájának köszönhetően Carlos Droguett filmjét 3D-ben is bemutatták az érdeklődőknek.
Elsőre furcsa döntésnek tűnhet, hogy a Sundance-ről az alkotók által visszavont zombis horror-vígjáték lett az idei Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje, mely…
A Csapatmunka egy snittben bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Hogy tisztult ki, hogy filmezéssel szeretnél foglalkozni?
Nem egy konkrét pillanatról tudok beszélni, inkább folyamatnak nevezném. Gyerekként is érdekelt a vizualitás, az oviban is rajzoltam délutáni alvás helyett. Sokáig inkább képzőművészeti irány volt a fejemben. A szüleim elképesztő mennyiségű mesekönyvet, regényt olvastak fel nekem, apukám esténként diafilmeken vetített Grimm-meséket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy kialakult bennem a mesemondás iránti vágy.
Egy időszakban sokat utaztam a nagymamámmal, és ezek az utazások azzal teltek, hogy meséket szőttem mindenféléről. Eleinte a mamámnak mondtam el ezeket, aztán egy idő után mindenkinek, aki egy fülkében utazott velünk a vonaton. Ez az erős mesélési inger később novellaírásban manifesztálódott, aztán a gimnáziumban elkezdtem színjátszókörbe járni. Akkor azt gondoltam, színész leszek, de egyre inkább körvonalazódott, hogy az érdekel, képekben hogy mesélnék el egy adott történetet – így volt ez már a mesélés, írás, aztán a színpadi játék során is. Ezek löktek ebbe az irányba, nem tudom ezt egy momentumra visszavezetni, hatott rám minden, ami körülvett.
A pandémia miatt 2020-ban elmaradt, tavaly pedig két hónappal elhalasztották a seregszemlét júliusra, de az akkor még érvényben lévő beutazási korlátozások miatt az amerikaiak viszonylag kis számban képviseltették magukat a Francia Riviéra legnagyobb kulturális eseményén. Idén az átlagosnál kevesebb ázsiai alkotót, főleg kevesebb kínait művészt várnak Cannes-ba az ottani járványhelyzet miatti kiutazási korlátozások miatt.
Miközben a hollywoodi sztárok idén nagy számban térnek vissza a vörös szőnyegre, a fesztivál vezetősége úgy döntött, nem kíván orosz delegációt fogadni, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a seregszemlén, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre, mint amilyen Kirill Szerebrennyikov, akinek Csajkovszkij felesége című történelmi filmjével veszi kezdetét szerdán a hivatalos versenyprogram.
A
Az elismerést a 75. alkalommal megrendezett A kategóriás nemzetközi filmmustra megnyitóján adják át Whitakernek. A fesztiválon május 18-án díszvetítésen mutatják be a Christophe Castagne és Thomas Sametin rendezésében készült For the Sake of Peace című, Dél-Szudánról szóló filmet, amelynek Whitaker volt a producere – számolt be róla a The Hollywood Reporter.
Az Arany Pálma-életműdíjat korábban mások mellett Jodie Foster, Jeanne Moreau, Bernardo Bertolucci, Manoel de Oliveira, Jane Fonda és Agnes Varda is megkapta a francia filmfesztiválon.
Whitaker először 1988-ban szerepelt Cannes-ban, amikor Clint Eastwood Bird – Charlie Parker élete című filmjének címszerepéért el is nyerte a legjobb színész díját.
A 155 ország által több mint 2200 benevezett filmből 18 versenyezhet a fődíjért, de a válogatás még nem végleges. Versenyben van a kanadai David Cronenberg Crimes of the Future című alkotása Viggo Mortensennel, Kristen Stewarttal és Léa Seydoux-val a főszerepben, és Kirill Szerebrennyikov orosz rendező Csajkovszkij felesége című történelmi filmje is.
A világ egyik legjelentősebb seregszemléje március elején bejelentette, hogy nem kíván orosz delegációt fogadni, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre, mint amilyen Kirill Szerebrennyikov. A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Ő azonban eddig személyesen soha nem tudott megjelenni Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási, a támogatói szerint viszont koncepciós ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Április 1-jén az AFP hírügynökségnek a rendező megerősítette, hogy legálisan elhagyta Oroszországot, és azóta Berlinben tartózkodik. Az ő egyik színházi rendezésével nyílik meg júliusban az avignoni színház fesztivál.
A hivatalos programba két ukrán film kapott meghívást.
A Kritikusok hete programban az első és második filmjüket rendező alkotók kapnak helyet munkáikkal, a French Touch Prize a Kritikusok hete-program zsűrijének díja lesz. A díjat egy kreatív és kulturális ágazatot támogató francia szervezet szponzorálja – írta meg a Variety.com.
A program szervezői kiemelték, hogy a díjjal a francia szellemet, kreativitást, álmokat és merészséget akarják elismerni. Bár a Kritikusok hete nemzetközi filmes seregszemle, hagyományosan sok olyan filmet mutat be, amelyet feltörekvő francia rendezők rendeznek. A Kritikusok hete zsűrije a fődíjat, továbbá a Louis Roederer-díjat, a legjobb színésznek járó díjat és a legjobb rövidfilm Discovery-díját ítéli oda.
A Kritikusok hetét idén már az új művészeti igazgató, Ava Cahen francia filmkritikus vezeti, aki Charles Tessontól vette át a posztot. A 36 éves Cahen 2014-ban alapította a CLAP magazint, 2017-ben pedig a FrenchMania filmes honlapot. Televíziós és rádióműsora is volt, és számos filmes témájú könyvet írt.