„Gyermekkorom óta vad kíváncsisággal és mohó akarattal törekedtem […] felszínre hozni és megfogalmazni azt a világot, ami a lelkem mély rétegeiben él, lerombolni a gátakat, amik a tudatos létet a tudattalantól s a szubjektív világot az objektívtől elválasztják. […] Igazi célom az volt, […] hogy egyetlen teljességbe, egészbe olvasszam énem tudattalan és tudatos szféráit. […] a Júdásban és a Mózesben jutottam el a számomra megszabott lehetőségek határáig.”
Kodolányi János levele Várkonyi Nándornak (1954. ápr. 9.)
Kodolányi önelemző vallomása nem csupán alkotáslélektani szempontból érdekes, hanem azt is megfogalmazza, számára mi az irodalom tétje – írja a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület.