Úgy gondolták, hogy Petri György életművét és az általa képviselt “kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé. Olvass bele!
Archívum címkék: PIM
K. I. aki voltam
A mai ötvenes-hatvanas korosztál korán megtanulta Kormos István nevét, hiszen gyermekkorukban a televízió Esti mese című műsorában láthatta Vackor, a piszén pisze kölyökmackó történeteit.
Kormos egy valódi nagy generáció szülötte volt, olyan pályatársak látták meg ebben az évben – 1923-ban – a napvilágot, mint Juhász Ferenc, Nagy László, Lator László vagy Fodor András. A kiállítás arra vállalkozott, hogy bemutassa ezt a bonyolult és nehéz időszakot, alig túl az első világháborún. Egy szétzilált, megcsonkított, traumák sorát elszenvedett országban kellett eszmélkednie a fiatal költőgenerációnak, és bizonyítani, hogy az irodalom eszközeivel jövőben is lehetséges keresni és megmutatni mindazt a szépséget, ami az életben fellelhető, örömet szerezni az olvasóknak.
Az élet a költőhöz gyermekkorában sem volt kegyes, hiszen alig kétévesen elvesztette édesanyját. Eszmélkedő nemzedékével együtt kellett átélnie a Horthy-korszakot, aminek vége felé kitört a második világháború. Ennek során, 1944-ben egy bomba porig rombolta a Kormos család pesterzsébeti otthonát. A békeidők ígéretes, demokratikus nyitányú korszakában, 1946-ban jelent meg első kötete, az Égig érő fa, majd egy évre rá publikálta a Dülöngélünk című verseskötet.
Majoros Sándor: manapság bárki íróvá válhat
Elindult az első ízben megszervezett Prózamaraton. A szerzők nevében Majoros Sándor József Attila-díjas író mondott beszédet.próu Olvass bele!
Elindult az első Prózamaraton
„A tizenkét éve sikeresen működő Versmaraton után rövidebb műfajain keresztül a kortárs próza is megérdemel egy olyan rendezvényt, amely ráirányítja a közfigyelmet az év legfigyelemreméltóbb prózai alkotásaira, teljesítményeire, és azok szerzőire” – mondta köszöntőjében Szentmártoni János író, költő, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára.
Mint kifejtette, minden, ami az ember fantáziájában megjelenik, az vagy megtörtént már vagy előbb-utóbb meg fog történni. „Ezek a történetek biztos támaszai az emberiség önbecsülésének, önbizalmának, és abban való hitének, hogy képesek vagyunk felülemelkedni saját gyengeségeinken, feszegetni saját teljesítményünk határait, legyőzni önmagunkat, és példát mutatni a fiatalabb nemzedékeknek”.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója az eseményen arról beszélt, hogy el kell mondanunk történeteinket, mert azokat senki más nem tudja elmondani helyettünk, és az el nem mondott történetekből nem lesz sorsközösség. Demeter Platón barlanghasonlatával vezette fel gondolatait, párhuzamot vonva a filozófus példájában szereplő „rabok” és a mai szemlélődő ember között.
„Kulturális értékeket csak közösségek tudnak emlékezetben tartani” – Ősszel nyílik Debrecenben Térey János lakásmúzeuma
A szeptemberi Térey Könyvünnepre nyílik meg Térey János debreceni lakásmúzeuma, amely a József Attila- és Babérkoszorú díjas író és költő tárgyi hagyatékát mutatja be. A kiállítás eleven tér lesz, „békebeli zóna”, ösztöndíjas, illetve rezidenciaprogramokkal és egyéb kortárs irodalmi rendezvényekkel. Harmath Artemisz irodalomkritikussal beszélgettünk.
Ha lakásmúzeumba kerül Térey János tárgyi hagyatéka, melyik életszakasz állapotát kívánja a kiállítás reprezentálni? A debreceni gyerekkort és a kamaszkort? Vagy ebben benne van a Vizafogó-féle dolgozója is?
A Viza utcai írólakás tárgyi hagyatéka egy az egyben utazik Debrecenbe. Ez az érett felnőttkor, a gyerekkor relikviáival.
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Petri György különbözése – ezzel a címmel jelent meg átfogó interjúkötet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kertész Imre Intézet és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A könyv a PIM archívumának mindeddig kiadatlan hanganyagának leiratát adja közre: Tasi József irodalomtörténész nagyjából két hónap alatt készített életútinterjút 1993–94-ben a költővel. Ebből egy 17 és fél órás felvétel született, eredeti leirata 274 oldal terjedelmű. Ha csak a számok bűvöletében maradunk, már azokból is kitűnik, a kötet milyen ritkaságként áll a 20. századi irodalomtörténet kutatásában.
Ugyanakkor a könyv érdeme nem pusztán egy – többek közt József Attila- és Kossuth-díjjal elismert – költő életének intim közelségből való elmesélése, történetének újra élővé tétele. A Petri György különbözése a személyes és alkotói életút restaurálásán túl korképet is nyújt a 20. század második felének politikai, közéleti, szellemi viszonyairól Magyarországon. Legalábbis ennek szánják a szerkesztők és kiadók a kötetet a június 5-én a Kertész Imre Intézetben tartott bemutató tanúsága szerint. Az eseményen Szabó Tamás programigazgató ezt a vonatkozást domborította ki köszöntőjében:
„Sok olyan leírás van a magyar kommunista rendszerben lévő ellenzéki szerepvállalásról, ami hiteles, de nem ad elég nagy felbontású képet. Ez az interjúkötet szerintem olyan felbontású kép, amiben nem látszanak a pixelek. Részben a személyes szűrő miatt, részben pedig azért, mert ez a személyes szűrő az a Petri György, akinek lényeglátása és sallangmentessége iszonyatosan nagy érzékenységgel vegyül.”
Demeter Szilárd kiszabadította Petőfit
Demeter Szilárd megköszönte a belvárosi önkormányzatnak, hogy támogatták a kertösszenyitás tervét. És kiszabadították Petőfit. Olvass bele!
Irodalmi podcastok, amelyek meghozzák a kedvünket az olvasáshoz
Magyar Kultúra Podcastok
A csatorna három sorozata is foglalkozik irodalmi témákkal. A Kötve hiszem kerekasztal-beszélgetésein a gyerek- és ifjúsági irodalom van fókuszban. A Mesecentrum sorozatában Harmath Artemisz, Nényei Pál és Nyulász Péter mellett minden adásban egy negyedik meghívott is szerepel, és egy-egy könyv kapcsán fiatalokat érintő témákat beszélnek meg. Az Egyetemesben Seres Gerda és beszélgetőtársai néha porosnak tűnő alapműveket – nemcsak irodalmi témájúakat – vesznek elő, hogy megnézzék, relevánsak-e napjainkban is. A Talpig magyar a reformkor emblematikus irodalmi alakjai mellett a korszak hétköznapi történeteiről szól.
Petőfi Irodalmi Múzeum
Megújultak a Petőfi Irodalmi Múzeum bel- és külterei – Képriport
A Károlyi utcai klasszicista palota, amely 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona, a főváros reformkori építészetének egyik legszebb példája. A kétezres évek környékén nagyszabású rekonstrukción esett át, a tavalyi felújítás célja elsősorban a közönségforgalmi terek megújítása, a gépészeti modernizáció és a Károlyi-kerttel való egység megteremtése volt.
Petőfi Irodalmi múzeum
A Károlyi-palota nem múzeumnak épült, ennek ellenére modern múzeumi körülményeket kell biztosítania nemcsak a látogatók, hanem a műtárgyak számára is. A felújítás során tágas fogadóteret hoztak létre – itt látható egy 1845-ből származó, ma is működőképes Landerer–Heckenast-nyomdagép –, amely megnövekedett látogatószám esetén is elég nagy: a január 14-ei nyitástól március végéig már közel tizenháromezer látogató fordult meg a múzeumban. A mosdókat áthelyezték és több irányból elérhetővé tették. A kiállítások elérését új lift beépítésével akadálymentesítették, és új múzeumi shopot is kialakítottak, amely már a kapualj felől is megközelíthető.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját mutatja be a PIM új időszaki kiállítása
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta, hogy a Nemes Nagy Ágnes-kiállítással és a nemrég megnyílt Polcz Alaine-tárlattal a múzeum két olyan alkotó előtt tiszteleg, akik nőként élték meg a háború értelmetlen borzalmait. Polcz Alaine a halállal, míg Nemes Nagy Ágnes a tájjal ismerteti meg a látogatókat.
Nemes Nagy Ágnes verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik meg az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremett, folyamatosan átalakuló tájképeket.
Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész a megnyitón hat kulcsfogalommal szemléltette Nemes Nagy Ágnes költészetét. Kifejtette, hogy a Kettős világban kötet címadása olyan emberi léttapasztalatot körvonalaz, amely a földi és az égi léthez való kötöttségünket célozza, mozgatórugója a földi és az égi szféra belső harca, amely látomásszerű belső tájakat rajzol ki.A „között-lét” kulcsfogalma a belső tapasztalata a duális, minden embert összekötő léttapasztalatnak. „Közötte vagyunk a tér és idő koordinátáinak, az égnek és földnek, a háborúnak és békének” – mondta, példaként felolvasva Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című ars poeticáját.
Kodolányi János Balatonakarattyán töltött önellátó éveiről
„Gyermekkorom óta vad kíváncsisággal és mohó akarattal törekedtem […] felszínre hozni és megfogalmazni azt a világot, ami a lelkem mély rétegeiben él, lerombolni a gátakat, amik a tudatos létet a tudattalantól s a szubjektív világot az objektívtől elválasztják. […] Igazi célom az volt, […] hogy egyetlen teljességbe, egészbe olvasszam énem tudattalan és tudatos szféráit. […] a Júdásban és a Mózesben jutottam el a számomra megszabott lehetőségek határáig.”
Kodolányi János levele Várkonyi Nándornak (1954. ápr. 9.)
Kodolányi önelemző vallomása nem csupán alkotáslélektani szempontból érdekes, hanem azt is megfogalmazza, számára mi az irodalom tétje – írja a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület.