Best WordPress Hosting
 

Az egykori imakönyvekből kiolvasható a középkori ember gondolkodása

A Széchényi Könyvtár Kézirat- és Régi Nyomtatványok Tára számos 15–16. századi imádságos könyvet őriz. Mint Korondi Ágnes, az intézmény kutatója elmondta, az imakönyvek ebben a korban mindig tükrözik azoknak a közösségeknek vagy magánembereknek az igényeit, amelyeknek vagy akiknek a megrendelésére készültek, ezért rendkívül változatos a minőségük, a kiállításuk és olykor a tartalmuk is.

A könyvtár gyűjteményében vannak díszes franciaországi és németalföldi hóráskönyvek, amelyek gazdagon illusztrált, sokszor egészen pici könyvecskék, amelyek előállításába rengeteg szakértelem és művészi inspiráció épült be. Másrészt vannak egészen ad hoc jelleggel létrehozott, néhány leveles-lapos kéziratocskák, akár egy nyomtatvány előzéklapjaira bemásolt imafüzérek, amelyek egy adott ember számára voltak valamiért fontosak. Ezek között középúton helyezkednek el azok az alig díszített magyar és német nyelvű imakönyvek, amelyek főként a 15. században, a 16. század elején készültek valamilyen közösség vagy magánember napi használatára. Ezek nem a megjelenésük, hanem a szövegeik miatt fontosak, hiszen olvasóik életébe illeszkedve a korabeli spirituális igényekhez igazodtak, és a mindennapokban megvalósítható lelkiséget közvetítették.

Az egyik legkorábbi magyar nyelvű imakönyv a Kinizsi Pál feleségének készült Festetics-kódex, ami a nyelvemlékkódexek között kivételesen igényesen kiállított, drága kézirat, ugyanis pergamenre másolták, és több lapját gazdagon díszítették. Különösen a kezdő oldalai ismertek, ahol Szűz Mária a kis Jézussal nagyon szép, növényi ornamentikával díszített keretben, Napba öltözött asszonyként szerepel.