Best WordPress Hosting
 

A sokarcú szépség, Catherine Deneuve

Catherine Fabienne Dorléac néven született Párizsban, anyja vezetéknevét azért vette fel, hogy ne keverjék össze akkor még híresebb Francoise nővérével. A tizenhárom évesen már filmszerepet alakító lány szépségére a Brigitte Bardot és Jane Fonda férjeként elhíresült playboy-rendező, Roger Vadim figyelt fel, aki néhány kis szerepet osztott rá. A rendezőtől húszévesen fia is született. Az áttörést az 1964-es Cherbourgi esernyők hozta meg számára, amelyben a szereplők csak énekelnek; igaz, be is skatulyázták hűvös, szőke szépségnek Később számtalan műfajban és karakterben kipróbálta magát, bizonyítva, hogy sokkal több egy csinos arcnál.

Egy évvel később kapta meg a főszerepet Roman Polanski első angol nyelvű filmjében, az Iszonyatban, és ugyancsak 1965-ben – először és eddig utoljára – férjhez ment egy brit divatfotóshoz; a házasság hat évig tartott. 1967-ben Luis Bunuel vele játszatta el A nap szépe című, az Arany Oroszlán-díjat elnyert filmjében a tökéletes úriasszonyt, aki titokban egy bordélyban éli ki sötét vágyait. A spanyol rendezővel 1970-ben a Tristanában is együtt dolgozott. Öt filmet forgatott Marcello Mastroiannival (többek között a A szukát és a Ne nyúj a fehér nőhöz!-t), akivel viharos szerelmi kapcsolatba bonyolódott. Lányuk, Chiara 1972-ben született. Bár Deneuve pályája felfelé ívelt, magánéletében drámák sorozata követte egymást: nővére autóbaleset áldozata lett, őt egy tetőről lezúduló jégdarab sebezte meg súlyosan.

Hollywoodban is szerencsét próbált, de a tengerentúli közönség csak a Tony Scott rendezte Az éhség című vámpírfilmjét méltányolta. Legnagyobb amerikai sikerét egy reklámfilmmel aratta, amely a Chanel cég kölnijét népszerűsítette. A francia közönség viszont továbbra is rajongott érte, 1980-ban Az utolsó metró című Truffaut-filmért kapta meg először a francia Oscarnak nevezett César-díjat. A színpadi szereplést soha nem vállaló Deneuve ebben egy színésznőt játszott, aki a németek által megszállt Párizsban zsidó férjétől veszi át a színház igazgatását. 1992-ben az Indokína című filmért Oscar-díjra jelölték, de a kitüntetést csak a film kapta meg.

Szép kis felfordulás – Nyolc és fél (Otto e mezzo, 1963)

írta Nikodémus Egy északi nép tisztes rendezettségben megöregedett, precíz polgára bizonyára a címben olvasható megállapítással válaszolna egy klasszikus olasz életképre: mondjuk egy közlekedési csetepatéra, egy zajos vasárnapi családi ebédre vagy épp egy fordulatos focimeccs őrjöngő drukkereire. Federico Fellini idén hatvanéves… Olvass tovább →

The post Szép kis felfordulás – Nyolc és fél (Otto e mezzo, 1963) appeared first on FilmDROID.

Fellini filmhét az Art+ Cinemában! Az Országúton, Az édes élet, 8 és 1/2 is újra vásznon

Február 23-1. között retrospektív vetítéssorozattal tisztelegnek az Art+Cinemában a 30 éve elhunyt Federico Fellini előtt. Minden este 8 órai kezdéssel (a filmek szinkronizáltan kerülnek műsorra) olyan klasszikusok láthatóak felújított verzióban, mint az Országúton, Az édes élet vagy éppen a 8 1/2.