Egyes színészek egész karriert építenek arra, hogy nem ők végzik el a veszélyes mutatványokat. Mások ebben a szakmában kezdik, hogy aztán egész filmes műfajokat reformáljanak meg. David Leitch legújabb filmje Ryan Gosling-al, A kaszkadőr pedig egy óriási tisztelgés ezen férfiak és nők előtt, akik életüket kockáztatják, csak hogy mozimágiát láthassunk, érezhessük a valós veszély izgalmát. […]
The post Van fogalmunk róla: Kaszkadőr appeared first on Filmtekercs.hu.
A 6. Budapesti Klasszikus Film Maratonon vetítették a Mackó úr kalandjai (Deésy Alfréd, 1921) című filmet, melyet a brosúrák úgy mutattak be a közönségnek, mint az első élőszereplős magyar családi filmet. Az első bemutató óta több magyar alkotás is készült a műfajban. Ezek között találjuk a Hahó, Öcsi (Palásthy György, 1971), az Égig érő fű […]
Szmuel (Schmuel) Gelbfisz néven, egy szegény varsói zsidó gyermekeként született 1879. augusztus 17-én. Apja halála után, tizenhat évesen gyalog indult szerencsét próbálni, és Angliában két év alatt munkával, koldulással, olykor lopással sikerült annyi pénzt összekuporgatnia, hogy áthajózhasson Amerikába. Az Újvilágban új életét Samuel Goldfish néven, kesztyűgyári takarítóként kezdte, de hamar a vállalat legsikeresebb ügynökévé, majd tulajdonosává küzdötte fel magát.
Üzletemberként nagy lehetőséget látott a még gyerekcipőben járó filmgyártásban. 1913-ban sógora, Jesse L. Lasky és Cecil B. DeMille társaságában közös filmvállalatot alapított, ebből nőtt ki a Paramount stúdió. Első filmjük, az 1914-ben forgatott Az asszonyember volt az egyik első egészestés hollywoodi film. Házasságának felbomlása után sógorával is szakított, és a Broadwayn producerként ténykedő Selwyn testvérekkel létrehozta a Goldwyn Pictures vállalatot. A cég elnevezése az alapítók nevének összeolvasztásából született, és annyira megtetszett neki, hogy 1918-ban hivatalosan is felvette.
Az újdonsült Sam Goldwynnek egyre nagyobb gondot okozott a gyorsan terjeszkedő stúdió irányítása, a befektetők és a partnerek szövevényes hálójából végül úgy menekült ki, hogy szövetséget kötött a Metro stúdióval és Louis B. Mayer produkciós társaságával. Így jött létre 1924-ben a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió, amelynek vezetésében egy percig sem vett részt, de a Goldwyn cégjelzést meghagyta társai számára.
A Cinema Speculation az 1970-es évek lepukkant Los Angeles-i grindhouse mozijainak foltos székeibe ülteti olvasóit, hogy szerzője ízlésvilágának szűrőjén át láttassa a kor filmélményeit. Quentin Tarantino első nem fikciós kötetében a saját gyerekkorát meghatározó mozikultúra világát elemzi. A filmtörténet során számos kritikus vagy éppen szakíró váltott pályát és kezdett filmkészítéssel foglalkozni. A francia új hullám […]
The post Ponyvaelmélet – Quentin Tarantino: Cinema Speculation appeared first on Filmtekercs.hu.
A különböző kívánságok körül bonyolódó narratívák elsősorban a tündérmesék világára jellemzőek, a motívum ugyanakkor számos műfajban és alakváltozatban jelent már meg a filmtörténet során. A rajzfilmek remek alapot nyújtanak a varázslatot, mágiát és más lehetetlen vágyakat realizáló történeteknek, mivel az animáció világában bármi megvalósítható. A Disney Stúdió ráadásul megannyi klasszikus tündérmese feldolgozása után legújabb, Kívánság […]
The post Te mit kívánnál? – A kívánság motívuma a filmtörténetben appeared first on Filmtekercs.hu.
A szemét az egyetlen termék, amelyet az ember az egész világon elő tud állítani. Egyfelől óriási összegeket fordítanak arra, hogy megszabaduljanak tőle. Másfelől egyre nagyobb méreteket ölt a hulladék újrahasznosítása, hatalmas pénzek rejlenek az értékes szemét birtoklásában. Szemetünk jellemző ránk a filmekben is. Mozgóképi megjelenéseiből válogattunk.
A kis Valentinó
Esztétikai értelemben a szemét átlényegülésének legösszetettebb képsora A kis Valentinóban (Jeles András, 1979) látható. A húszéves Laci elsikkasztja a rábízott pénzt, s nekiindul, hogy szabadon kószálva kiélvezze a nagybetűs életet. Nyugati magazinokat vesz, a Hiltonban, a kor legmenőbb hoteljében ebédel, visz egy halom krémest beteg anyjának, de mintha nem tudna megtörténni az öröm, a szabadság. A jelenetek látszatra szervetlenül, egyazon szenvtelen szinten, érzelemmentesen sorjáznak.
Az 1950-es években az olasz filmgyártás fő irányzata, a neorealizmus kezdte elveszteni népszerűségét. A gazdaság felélénkült, és a közönség már nem szívesen foglalkozott a szegénységgel és az azt ábrázoló alkotásokkal. A változást egyaránt észlelték a gyártók és a művészek, a válaszaik azonban különböztek. A filmipar a nemzetközi piac felé kacsintgatott, és próbált minél több amerikai produkcióban közreműködni, a rendezők pedig a társadalmi problémák helyett azzal kezdtek foglalkozni, hogy azokat az emberek hogyan élik meg. Michelangelo Antonioni a Biciklitolvajokra, a neorealizmus példaértékű filmjére utalva így magyarázta el a paradigmaváltást: a rendező már nem arról akar filmet csinálni, hogy valakinek ellopják a biciklijét, hanem arról, hogy mi játszódik le abban az emberben, akinek ellopják a biciklijét.
Ekkoriban bukkant fel a fiatal Fellini. Magányos gyermekként leginkább a képregények, majd a cirkusz világa vonzotta. Hétévesen meg is szökött egy vándortársulattal, hogy aztán nem sokkal később hazavigyék. Szárnypróbálgatásait még vicclapoknál: rajzolóként és újságíróként tette meg, majd rádiójátékokat írt. Egy ilyen munka során ismerkedett meg Giulietta Masinával, aki aztán a felesége, múzsája, több filmjének főszereplője lett.
Besegített a Róma, nyílt város (1945) forgatókönyvének megírásában. A rendező, Roberto Rossellini bizonyára meg volt elégedve az eredménnyel (joggal, hiszen ez a mozi tette híressé), ugyanis Fellini az ezt követő Paisában is közreműködött, és már egy rövid snittet is leforgathatott. A Ferenc, Isten lantosát pedig már társrendezőként jegyezte.
Meseautó (1934)
Rendező: Gaál Béla, író: Vadnai László, Vitéz Miklós, forgatókönyvíró: Vadnai László, operatőr: Heinrich Balasch, szereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Berky Lili
A korai hangosfilmkorszak egyik legismertebb vígjátékának szinte főszereplőjévé lép elő egy autó, amely megkerülhetetlen jelentőségre tesz szert a történet beindításában. A film elején ugyanis a frissen munkába állt gépírólány, Vera (Perczel Zita) besétál egy autószalonba, hogy kipróbálja, hogyan csinálják a gazdagok: kicsit alkudni, érdeklődni, kipróbálni az elegáns kocsikat – mintha lenne is rájuk pénze. Nagyon megtetszik neki a „címszereplő”, egy elegáns Ford Wanderer, amit azonban a vagyonára áhítozó nőkből kiábrándult Szűcs bankigazgató (Törzs Jenő) foglalt le magányos vakációjára. A lányt meglátva viszont új ötlete támad: a kocsit a szalon ajándékaként átadja Verának, maga pedig sofőrnek jelentkezik mellé.
A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette – idézte fel az emléktábla-avatáson Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) elnöke.
Budapest egyik legrégebbi vasútállomása számtalan magyar és nemzetközi filmben szerepelt. Helyszínként szolgált egyebek mellett Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában, Tony Scott Kémjátszmájában (2001), Steven Spielberg Münchenjében (2005) és Tomas Alfredson Suszter, szabó, baka, kém (2011) című világhírű thrillerében is, de vezető luxusmárkák reklámjaiban is szerepelt a vasútállomás, tavaly például a Gucci Gift kampányban – hangsúlyozta a kormánybiztos.
Káel Csaba elmondta, hogy amellett, hogy a Nyugati ikonikus építmény, elődjéből indult 1846. július 15-én az első magyar gőzvonat Vácra, 35 kilométeres pályán a Duna mentén. Az épületet 1877-ben adták át a nagyközönségnek, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
A hazai kulturális rendezvények között az egyik legnépszerűbb program a Budapesti Klasszikus Film Maraton, és miközben a filmeket nézzük, igazából eszünkbe sem jut, hogy egyáltalán nem olyan természetes, hogy 50, 70 vagy akár 100 éve készült alkotásokat tudunk élvezni ilyen minőségben. E mögött a teljesítmény mögött az NFI Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programja áll.
A program 2017-ben indult, és mostanra nagyot fejlődött. Éves összege akkora, mint egyetlen minimál költségvetésű magyar filmé, és általában évi 30 filmet sikerül felújítani úgy, hogy nehéz nitrófilmek is vannak köztük. Az összes felújítást tekintve mára közel járunk a 200 filmhez, amibe a rövidfilmek, illetve az animációk is beletartoznak. A filmfelújítás nagyon tervezetten, hosszú távú program mentén zajlik, és ez óriási dolog, mert nem az történik, hogy egyszer-kétszer sikerül pénzt szereznünk, mint régebben, hanem a Nemzeti Filmintézet kiszámíthatóan biztosítja az anyagi hátteret a folyamatos munkához.
A Küzdelem a létért című némafilm-töredék koszos és felújított változata
Gaál első, 1963-as nagyjátékfilmje „így jöttem”-mozi, amelyben nemzedékénék létérzését viszi vászonra a rendező. A történet középpontjában vidéki, a fővárosba készülő fiatalok állnak, akiknek a kitörés reményében a felnőtté váláséi mellett a megszokott falusi környezettől való elszakadás nehézségeivel is meg kell küzdeniük. A veszteségeket barátjuknak a történet előrehaladtával szimbolikussá váló halála révén tapasztalják meg, és ez az önmagukkal való szembenézésre készteti őket.
A Sodrásban kiemelkedőn fontos aspektusa az érzékeny fényképezés, amely Sára Sándor kéznyomát viseli magán. Az operatőr nem ekkor dolgozott először Gaállal: diplomafilmjük, a Pályamunkások hang és kép tökéletes egységeként jeleníti meg a vonatsínek melletti munkát. A Tisza-őszi vázlatok című dokumentumfilm pedig egyfajta előtanulmány volt a folyót jelentésalkotó komponensként értelmező játékfilmhez.
Gaál István rendező és a vízben Sára Sándor operatőr a Sodrásban című film forgatásán. Fotó: NFI / Rajnógel Imre
Lichter Péter ismét nagyszerűt alkotott – a honi filmrajongók és a tágabban értelmezett szakma legnagyobb örömére. Legfrissebb kötete, Az amerikai film rövid története gondolatébresztő, vitaindító, hatalmas ismeretanyagot mozgat, miközben módfelett szórakoztató is. Szerzőnk Soderbergh-monográfiájának recenzióját elragadtatásom kifejezésével zártam le: „… Lichter Péter a kedvenc filmes témájú szerzőim legszűkebb panteonjának tagja!” Nos, Az amerikai film rövid […]
The post Históriás esszék – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története appeared first on Filmtekercs.hu.
Ha van a magyar filmtörténetben olyan alkotás, amely a fényképeket a színészekkel egyenrangú szereplővé emeli, az Makk Károly Macskajáték című filmje. A két nővérről és közös emlékeikről szóló történetet a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra is jelölték 1975-ben. A Macskajátékban a fotók nyomán kezdenek emlékezni a szereplők, de más esetekben a fényképek közvetlen inspirációt jelentenek a filmeknek.
A magyar filmek között több olyat találunk, amely konkrét fotóból indult ki, ezek közül talán a leghíresebb Iványi Marcell Szél című rövidfilmje. A fotográfusok élete szintén izgalmas téma, amely a fotózás filozófiájára, a valóság megörökíthetőségének ellentmondásaira irányítja a figyelmet. Ezek esszenciája a hazai filmtörténet megkerülhetetlen fotós témájú fikciós dokumentumfilmje, Zolnay Pál Fotográfiája. A fényképészek élete azonban szórakoztató műfaji filmek alapja is lehet. Az emigrációja után Hollywoodban nagy karriert befutó komikus, Szőke Szakáll a két világháború között több vígjátékban, így az Ellopott szerdában és a Barátságos arcot kérek! című filmekben is fotográfust játszott, aki szépséges, de behemót fakamerájával fura kalandokba keveredett. Legutóbb egy nálunk viszonylag ritkán felbukkanó zsáner, Bergendy Péter Post Mortem című horrorja állított vándorfotográfust a történet középpontjába, aki a vidéket járva bizarr, de egykor valóban létező szolgáltatást kínál: elkészíti az elhunytak utolsó fényképét, mintha csak élnének, az otthonukban, családjuk körében.
Az összeállítás a Magyar Kultúra magazin 2023/4. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
A Balaton a II. világháború előtt ősi szokások egzotikus színhelye is, ám jellemzően tehetős városiak kiruccanásának célja. Az 1950-es évek írói, festői megtehették, hogy időszakosan vagy végleg ide vonuljanak vissza, a fővároshoz kötött filmesek azonban javarészt a dolgozók pihenése helyszíneként ábrázolták. Két kivétel, két remekmű Makk Károlytól: a Liliomfi (1955) és a Ház a sziklák alatt (1958). A Kádár-korszak konszolidációja szervezett tömeges nyaralást, fusizott víkendtelkeket hozott. Exkluzív vetületét a nyugati turizmus beindulása generálta; a Balaton de luxe az aranyélet, a magyar álom szezonális színhelye. Az 1980-as években fordul a trend: a gyarapodással nőtt az igényesek köre, kínossá vált a sufnituning, a lehúzás.
Az Ítél a Balaton (Fejős Pál, 1932) népi egzotikumot melodrámával elegyít. Bevezetésként szokást ismertet: a balatoni halász nem fog halat, ha hűtlen a felesége. Marit (Medgyesi Mária) apja (Csortos Gyula) a nevelt fiához, Janihoz (Páger Antal) kényszeríti, de a lány az ellenséges család fiát, Mihályt (Elekes Ernő) szereti. Az apa Marit evező nélküli csónakban a tajtékzó tó ítéletére bízza. Ha a víz megkíméli, bűnei megbocsáttatnak, ha nem, az emberáldozat révén helyreáll a megélhetéshez szükséges egyensúly. Mindkét férfi a nőt mentené, a férj, Jani azonban vetélytársát is kihúzza, majd a vízbe vész. A film négy – magyar, angol, francia, német – verziójából utóbbi kettő maradt fönn. Változatok, különböznek, de abban egyeznek, hogy Janit önfeláldozása pozitív hőssé teszi, mert felülírja a gyilkos, ősinek tartott „természeti törvényt”.
Boronyák Rita cikke a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
Legyen kölcsönös, viszonzatlan, plátói, beteljesült vagy végzetes – a szerelem nagy valószínűséggel a valaha legtöbbször filmre vitt téma. Ha egy kis ízelítőt szeretnénk kapni az arányokból, de nincs időnk megnézni 450 mozit, elég egyet is: Pálfi György Final Cut (2012) című filmjében ugyanis pontosan ennyi filmből kivágott jelenetből állította össze az egyetemes love storyt. Az alábbi összeállítás vidám és tragikus szerelmeken, vígjátékokon és drámákon keresztül mutatja be a magyar szerelmesfilmek sokszínűségét.
Vajda Boróka cikke a Magyar Kultúra magazin 2023/2. számában jelent meg. A lap előfizetési lehetőségeiről itt lehet tájékozódni.
Keserű szerelem (1912)
Keleti Márton 1905. április 26-án született Budapesten. Pályafutását 19 évesen színházi segédrendezőként kezdte a Városi Színházban (a mai Erkel Színházban) Sebestyén Géza mellett; drámai művek, zenés darabok és operák színre állításában és a látványtervezésben is részt vett. Az 1930-as évek elején, a hangosfilm megjelenése után Fejős Pál és Vajda László asszisztenseként tanulta ki a filmkészítés mesterséget. Néhány év múlva önállósította magát, és már első filmje, az 1937-ben forgatott Torockói menyasszony című vígjáték elnyerte a közönség tetszését.
Keleti rövid idő alatt a legkedveltebb rendezők közé emelkedett, vidám filmjeire tódultak a nézők. Ilyen volt a Csathó Kálmán kisregényéből filmre vitt Te csak pipálj, Ladányi és a Borcsa Amerikában, ennek külső felvételei New Yorkban készültek. Ezután több év kényszerű szünet következett, származása miatt 1939-től nem dolgozhatott, csak a második világháború után jutott újra lehetőséghez.
1945-ben ő rendezte a világháború utáni első magyar játékfilmet Bródy Sándor A tanítónő című drámájából. A filmgyártás államosítása után ő lett az egyik legtermékenyebb rendező, aki minden műfajban magabiztosan és otthonosan mozgott. A könnyedség mellett nagy szakmai biztonság jellemezte, csalhatatlan érzékkel válogatta és irányította a színészeket. Komolyabb tárgyú és felhőtlenül szórakoztató alkotásaival is a legszélesebb közönséget célozta meg, de soha nem az olcsó siker érdekelte. Olyan, máig népszerű filmeket készített, mint a Janika, a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, a Fel a fejjel, A csodacsatár (ebben Puskás Ferenc is szerepelt) és a Mágnás Miska – utóbbi 1948-as elkészülte óta tízmillió nézőjével a legnézettebb magyar film. A vígjátékok mellett komolyabb tárgyú filmeket is készített, Mikszáth Kálmán regényeiből a Beszterce ostromát és a Különös házasságot, Erkel címmel életrajzi filmet a magyar nemzeti opera megteremtőjéről, a Himnusz megzenésítőjéről.
írta Nikodémus Egy északi nép tisztes rendezettségben megöregedett, precíz polgára bizonyára a címben olvasható megállapítással válaszolna egy klasszikus olasz életképre: mondjuk egy közlekedési csetepatéra, egy zajos vasárnapi családi ebédre vagy épp egy fordulatos focimeccs őrjöngő drukkereire. Federico Fellini idén hatvanéves… Olvass tovább →
The post Szép kis felfordulás – Nyolc és fél (Otto e mezzo, 1963) appeared first on FilmDROID.
írta Nikodémus A film elkészültéről itt olvashatsz. Damien Chazelle egy kirobbanó energiájú sportfilm (Whiplash), egy önironikus musical (Kaliforniai álom) és egy szikár dráma (Az első ember) után újra tobzódik a filmvásznon: a még januárban bemutatott Babylon grandiózus freskója száz évvel… Olvass tovább →
The post Orfeusz alászáll – Babylon appeared first on FilmDROID.
A Babylon szédítően magával ragadó történet szélsőséges ambíciókról és féktelen kihágásokról – számos karakter felemelkedését és bukását mutatja be Hollywood első fénykorából, amikor a gátlástalan dekadencia és a mérhetetlen perverzió ülte torát. Damien Chazelle forgatókönyvíró-rendező 15 éven át érlelte, dédelgetett tervét,… Olvass tovább →
The post Babylon – A kulisszák mögött appeared first on FilmDROID.
A szabadságharc leverése után indít Herendi Gábor romantikus kalandfilmje, a Kincsem (2017), ami napjainkig tartja az NFI égisze alatt készült filmek nézőrekordját.
Otto von Oettingen osztrák báró (Gáspár Tibor) Blaskovich Bertalant a fia, Ernő (Nagy Ervin) szeme láttára végzi ki, majd beköltözik a kastélyába, a kisemmizett fiút pedig elkergeti. Huszonöt év múlva Ernő még gyászolja apját, úgyszólván nincstelen, s a nőkön kívül semmi nem érdekli. A báróék lova, Kincsem rokonlélek: öntörvényű, a világ szerint csakúgy semmirekellő. A férfi mindent megtesz, hogy megszerezze, s bajnokot faragjon belőle. Bosszú és remény egyszerre vezeti, hiszen tönkretevője lányával, az eszes és makrancos Klarával (Petrik Andrea) egymásba szerettek. A Vajna-korszak hárommilliárdba került presztizsalkotását számos kritika érte, elsőként amiatt, hogy túl könnyű kézzel kezelte a történelmi tényeket (forgatókönyv: Hegedűs Bálint). Abban azonban egyetértés volt, hogy a produkciónak szíve és lelke van; még azokat a szkeptikusokat is magával ragadta, akik fölfigyeltek rá, hogy az 54 versenyéből ugyanannyit megnyert sárga telivér csodakancát alakító öt ló – az operatőr, Szatmári Péter óriási teljesítménye dacára – láthatóan nem mindegyike volt telivér, kanca vagy épp sárga.
Részlet Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéből. Fotó: B. Müller Magda