Idős asszony monológja a fizioterápia folyosóján
Idegen bolygón jártam az éjjel. Krumplileves volt és spenót. Utána bevezettek a nagy vetítőbe, ahol megnéztünk egy filmet arról a férfiről, aki először járt ezen a bolygón. Zene is volt hozzá, csak zongora. Azt mondta, új életet akart kezdeni, de nem bírta sokáig egyedül.
A vetítés után kaptunk egy csomag kekszet és frissítőt, és volt hetven perc szabadidőnk. Fölöslegesen vittem magammal ernyőt, ennek a bolygónak nem volt légköre.
Vendég a háznál
Saci a kertben várta, hogy Réka kihozza a rágógumikat. Ahogy nyílt az ajtó, egy pillanatra meghallotta a Kossuth rádió duruzsolását odabentről. Réka nagymamája hallgatta már reggel óta, ágyneműhúzáshoz, főzéshez, mindenhez. Játsszatok szépen, kislányok, mondta egyszer, azóta ki sem nézett rájuk. Sacinak tetszett a kert, ahol minden virág arra nőtt, amerre akart, és hogy most már a repedezett betonlapok is színesek, mert összefirkálták őket színes krétával. Végighúzta a szandálja talpát az egyik vonalon.
Réka kirohant a házból, hozott magával egy kis olajszagot, talán húst ránt a nagymama. Ott volt a markában a kincs, amitől Sacinak összerándult a gyomra. Óvatosan megkérdezte, csak hogy húzza az időt: