Miközben a tényleges vígjátékok szinte halottak moziban, utoljára talán a Game Night volt ténylegesen említhető, addig a Fast franchise letette az év komédiáját. De tényleg, ennyit rég röhögtem filmen, mint a Fast X-en. Ja hogy többnyire komolyan gondolták? Úristen… Úgy a 40. percnél egy zöldhátteres szobában Jack Reacher, izé, Alan Ritchson halálkomolyan összefoglalta a franchise, […]
Archívum címkék: Releases
Spider-Man: Across the Spider-Verse: felülmúlható az Into The Spider-Verse
Az animált képregényfilmek Infinity War-Endgame párosa érkezik? Az Across the Spider-Verse akkora sztorit indított, amit majd csak a következő filmben zárnak le, de ez nem akadályozta meg abban, hogy közben azért rohadt jó legyen. A helyzet olyasminek tűnik, hogy mivel már bizonyítottak az Into The Spider-Verse-szel, így a készítők még szabadabb kézzel teljesen elszabadultak az […]
Shazam! Fury of the Gods — ezzel vége!
Nem tudom mi tett be igazán a filmnek, aminek az első része egész jó lett. A rossz reklámkampány ennyire számít? Csak mert az átlagembernek fogalma sincs, hogy a DCEU végső rúgásai között van a Shazam! folytatása. Mondjuk nálam ez utóbbi húzta az előzmény alá végül, hiszen még kevésbé számított mi történik itt, mivel kuka lesz […]
Guy Ritchie /double feature/: Operation Fortune Ruse de Guerre
Nyilván a Covenant után a kicsit jobbnak kinéző Operation Fortune Ruse de Guerre került sorra, ami egyértelműen jobban próbál Guy Ritchies lenni, felismerhető néha a rendező, és emiatt még szomorúbb, hogy hullámzó a végeredmény. A történet tipikus kémfilmes alap: valaki ellop egy olyan nagy értékű eszközt, amit utána a világ egyik legnagyobb fegyverkereskedője igyekszik eladni. […]
Guy Ritchie /double feature/: The Covenant
Nem számítottam sok jóra, amikor a többnyire jó, régimódibb Ritchies The Gentlemen utána az új filmjei elé ültem, mivel a csekkért dolgozós munkáknak tűntek. Ez be is jött, de amikor szépen fel akartam vinni az imdb listámba, akkor ledöbbentem, hogy a Covenant 7,6 ponton áll. Azért voltam meglepődve, mert nem is tűnt filmnek. Talán csak […]
Guardians of the Galaxy Vol. 3
James Gunn ismét megcsinálta. A Disney most még jobban a falba verheti a fejét, mert a Guardians már megint kilóg a szokásos minőségükből, nyilván felfelé, és az Ant-Man elvileg szintén “kreatív” lidércnyomása után friss levegő volt a moziban. Mondjuk ismét búcsúztak valamennyire általam kedvelt karakterek, szóval teljesen az Endgame-hangulata járt át, ez újabb szomorkás, de […]
Scream VI
Lehet furcsa ilyet írni, de hova lett ebből a fun? Bár végtére is beváltja, amit az elején levő meta kommentárt megelőző meta kommentárban mond Samara Weaving: a slasherek a koruk kulturális pillanatának lenyomatai. A Scream VI például a jelenlegi hibát keresők miatti túlmagyarázós korszakba tökéletesen illik, hiszen az expozíciós pillanatai teljes megfojtják a lendületét. Már […]
Ghosted – the farmer’s bodyguard’s knight and day
Bár sorozatok között húz nagyokat az Apple TV+, de filmekben eddig eléggé semmik. Vagyis igazságtalan vagyok, a Ghosted hozza a Netflixes The Red Notice – The Gray Man vonalat, csak hát az igazából a nulla. Eközben a film eléggé a Knight & Day újranézése után íródhatott, csak épp Ana De Armas karizmája nem működik annyira, […]
65 (millió évvel ezelőtt)
Lehet jó pillanatban néztem Adam Driver túlélős akció-scifijét, de az első fél óra után teljesen lekötött. Azt nem tudom, miért kötöttek egy B-filmre 45 milliót, de igazából amit vállalt, azt szállította a 65. Hogy ez nem sok? Az tény. A történet 65 millió évvel a mánál korábban játszódik (réges-régen egy közeli-közeli galaxisban), amikor is az […]
Air
Lehet nem is röviden, hanem öregurasan, ez pont az a fajta közepes költségvetésű dráma, amiket hiányolni szoktunk. A fiúk dobták össze, azaz Ben Affleck rendezte és Matt Damon a főszereplője. Arról szól, hogy a Nike miképp szerezte meg Michael Jordan szponzorációját, de mindezt teljesen Jordan nélkül kapjuk a vászonra, a főszereplők a szüleivel beszélnek főleg. […]
Boston Strangler – kicsit sem fojtogató 2 óra
A Hulu filmje (itthon Disney+) nem véletlenül nem került moziba: mert iszonyat közepes (mid mid mid). Látszik, hogy akart mondani valamit, de olyan szürkén tette, hogy rossz volt nézni. A történet Loretta McLaughlin újságíróra koncentrál, aki először összekötött látszólag különálló gyilkosságokat, és felfedte a bostoni fojtogatót, meg a szexizmust, ami miatt a zsaruknak esélye sem […]
Dungeons & Dragons: Honor Among Thieves
Beszólással kezdem: aki szereti a kalandfilmeket és kihagyja moziban a Dungeons and Dragons: Betyárbecsületet, az elveszti a jogát a sírásra, hogy nem készülnek a zsánerbe darabok, mivel nem volt hajlandó mutatni a cégeknek, hogy csináljanak ilyet. Jót. A reklámkampány döcögős volt, de végig szórakoztatónak tűnt maga a film, és ezt be is váltotta. A történet egy apáról […]
Röviden: Knock at the Cabin
M. Night Shyamalan legjobb filmje az utóbbi 10 évből? Nagyot mondással kezdem, de az Old, Glass, Split, The Visit, After Earth ötösön átesve mindenképp ez tetszett a legjobban. Igen, a Splitet is üti nálam. A történet szerint egy pár és a kislányuk nyaralni megy valami erdei kabinba, ahol megjelenik négy ember, hogy az apokalipszis megakadályozásáról […]
John Wick 4 – az akciófilmek Lawrence of Arabia-ja?
Szóval volt egy visszavonult gyilkológép, akinek meghalt a felesége, és megölték a kutyáját, az egyetlen lényt aki emlékeztette rá, ezért bepipult és bosszút állt. Ezzel felkavarta a saját múltját is, némi bolyongás után visszatévedt valami útfélére, aminek azóta keresi a végét, miközben kikezdi az aszfaltot is, a Kört, aminek a része volt. És ennyi, itt […]
The Banshees of Inisherin (A sziget szellemei)
Martin McDonagh (In Burges, Three Billboards) új filmje, amiben egy barátság végét dolgozza fel. Vagyis az Ír polgárháborút. Rendben, utána is olvastam amellett, hogy a filmben folyamat emlegetik, még a rendező is mondta, hogy arról szól, a kérdés, hogy közben működik-e átlag nézőként a barátság vége aspektus. A történet Inisherin szigetén játszódik, ahol a dolgoknak […]
Triangle of Sadness – lazítsd el a homlokod közepét, sima út lesz
Lehet, hogy vak vagyok és elment mellettem a Triangle of Sadness 75%-a, de engem meglepett, hogy ez a rendszer- és emberiségkritikus film mennyire… egyszerűnek tűnt, Ruben Östlund eddigi legfogyaszthatóbb, legkommerciálisabb művének. Egy White Lotusnál könnyebben érthető, bár a közepe sokaknak undorító lesz — konkrétan kíváncsi lennék hányan nyomták ki ott. Mondjuk sosem tudom meg, mert […]
The Fabelmans – Spielberg gyerekkora!?
A Fable család, avagy Steven Spielberg nosztalgikus múltidézése, amiben tényleg nekimegy a gyerekkora feldolgozásának. Hogy nézőként ez mennyire fekszik, az már más kérdés? Az #oscarhet-en történő pótlásokban azért vettem előre, mert könnyedebbnek tűnt az eddig kihagyott filmek közül, ami igaz is, egyáltalán nem karcolt, de azért bőven nézhető volt. A történet sima dráma, egy fiú […]
Röviden: Your Place or Mine
Elment. Na ez rövid volt? A Netflix romantikus filmje, hiszen komédiának nem nagyon lehet hívni, jött, ment, és már alig emlékszik rá valaki. Konkrétan jó teszt, hiszen még február közepén néztük itthon, és… már alig dereng belőle valami, azon kívül, hogy elment. Egy New Yorkban élő gazdag férfiról és egy Los Angelesben élő tini gyerekes […]
Black Panther: Wakanda Forever
Rendben, még hőemelkedéssel néztem meg a a Disney+-nak hála a filmet, de ez valami katasztrófa volt. Mostanra már kételkedek benne, hogy Ryan Coogler tudna nagyszabású akciót rendezni, vagy oda sem engedték azon jelenetek közelébe? A történet olyan semmilyen, mintha maguk sem gondolták volna fontosnak. Ennek fényében az első rész aztán tényleg királydráma, amit sokan sütöttek […]
Puss in Boots: The Last Wish
Azt hittem, már teljesen elvesztettem a mesék élvezetét, de úgy tűnik csak a borzasztó mélységekbe süllyedő Pixar és hát a Disney Animáció az, ami teljesen félrement mostanában. Nyilván a Dreamworksnek is vannak mellényúlásai, de ez a cicakaland valami csodálatos lett, akármi is ihlette bizonyos részeit. A történet tényleg annyi, hogy Puss elveszti az utolsó előtti […]