Verseghy Ferenc 1757. április 3-án született Szolnokon, szerény körülmények között élő kisnemesi családban. Sóhivatali tisztviselő apját fiatalon elvesztette, anyja kilencéves korától Pesten, a piaristáknál taníttatta örökségéből. Az özvegy 1769-ben férjhez ment egy módos püspöki számadóhoz és Egerbe költözött, s fiát az ottani jezsuita gimnáziumba íratta át. A püspöki udvar barokk kultúrája maradandó hatást gyakorolt Verseghyre, aki a gimnázium után teológiát tanult.
Egri tanulmányait 1777-ben megszakította, s Budára költözött. Beiratkozott a Nagyszombatról a királyi várpalotába költözött és Mária Terézia által királyi egyetemmé nyilvánított intézménybe, a mai ELTE elődjébe, ahol a magyar felvilágosodás olyan meghatározó személyiségeivel találkozott, mint Bessenyei György, Virág Benedek és Révai Miklós. 1778-ban belépett a pálos szerzetesrendbe, és növendékként Márianosztrára került. Innen 1779-ben Nagyszombatra küldték a szemináriumba, de nemsokára visszahívták a budai egyetemre, ahol már tanított is.
A latinul és németül, franciául és olaszul is beszélő Verseghy Voltaire és Rousseau műveit eredeti nyelven olvasva ismerkedett meg a felvilágosodás tanaival.