Charles Leclerc a Classic FM-nek mesélt arról, hogyan talált rá legújabb szerelmére, a zenére.
„Az életem középpontjában mindig a sebesség állt. Négyévesen kezdtem versenyezni.” A mindössze 25 éves Formula–1-es pilóta ma nemzetközileg ismert, és sportága legnagyobb kiválóságai között tartják számon. A 2023-as versenyszezonban csapatával szinte az egész világot bejárja – mindezt pedig milliók kísérik figyelemmel.
„A zene segített, hogy kicsit lelassuljak és kiszakadják a versenyzésből.”
Ligeti zenéjét nem könnyű befogadni és megérteni, elhelyezni a koncerttermekből, más nyilvános terekből és a rádióból jól ismert, fülhöz szoktatott zene mellett. A kortárs zene lehet kihívás, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen zene ne lenne az, ha az ember a mélyére szeretne látni, fel akar benne oldódni, esetleg „el akarja sajátítani”. Vagyis a klasszikus zenét hallgató közönség Ligeti születésnapjának századik évfordulóján komoly feladat előtt áll, de ebből az alkalomból az is kiderülhet, hogy Ligetivel és a kortárs zenével az ünnepeken kívül is érdemes foglalkozni.
Az ötvenes évek
Az 1956-os emigrálása előtti kompozíciók korai időszakának munkái, amelyek erősen kötődtek Bartókhoz. 1950-ben „akusztikus látomása” volt egy újfajta, statikus, dallam, ritmus és harmónia nélküli zenéről, amely lassan mégis változik. Ennek élményét a róla készült 1993-as portréfilmben és a vele készített interjúkban is elmesélte. „Tél volt, fáztam, éhes voltam, és akkor jutott eszembe egy olyan, álló zene, amely már túlmutat Bartókon.” Azt azonban hozzáfűzi, hogy Bartóknál is felfedezhető az akusztikus hangsorú zene.