via kultura.hu => eredeti post link
A Magyarnak maradni Erdélyben című, 25 huszadik századi életpályát bemutató 630 oldalas kiadvány az Iskola Alapítvány Kiadó, a Magyar Nemzeti Levéltár és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. Szerkesztői a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai, Mikó Zsuzsanna főlevéltáros és Szabó Csaba főigazgató, a szerzők között pedig több erdélyi történész is szerepel. A kötetet szombat délelőtt mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten a szerkesztők, akiket Fodor János történész kérdezett. Zsizsmann Erika beszámolója a Maszol.ro portálon jelent meg.
A Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország legrégebbi és legnagyobb közgyűjteménye, amely jövőre lesz 300 éves, azért tartja fontosnak a könyvkiadást is, hogy a gyűjteményében őrzött egyedi források hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá váljanak, hangsúlyozták a szerkesztők. Nem ez az első kötet, amely az Iskola Alapítvánnyal közös gondozásban jelenik meg, korábban közreadták a 3500 eladott példánnyal sikertörténetnek számító Erdély – 1000 év öröksége című kötetet, valamint az Erdélyből jelentik. A Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának válogatott iratai (1918. november 3. – 1919. január 29.) című könyvet L. Balogh Béni szerkesztésében.
A Magyarnak maradni Erdélyben többé-kevésbé ismert személyiségek életútját mutatja be 1918 és 1989 között, akikben az a közös, hogy mindannyian úgy döntöttek, hogy Erdélyben keresnek egzisztenciát, és mindannyian fontosnak tartották magyarságukat. A válogatás szubjektív, szerepelnek benne politikusok, irodalmárok, publicisták, tudósok, egyetemi tanárok, papok, többek között Bánffy Miklós, Benedek Elek, Márton Áron. A kötetben rövid életrajzaik mellé a szerkesztők forrásértékű dokumentumokat válogattak, továbbá a régióban zajló folyamatokat a középkortól vázoló bevezető tanulmány és jelentős, személyeket és intézményeket magyarázó minilexikon is része a kiadványnak.