A könyv, az olvasás fontosságát, értékmegőrző és értékteremtő erejét hangsúlyozták a felszólalók a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján Olvass bele!
Archívum címkék: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Kolozsváron és Prágában is sikerrel szerepelt a Petőfi Kulturális Ügynökség
A Petőfi Kulturális Ügynökség széles programkínálattal érkezett az idén tizennegyedik alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, mely a térség és egyben Erdély legnagyobb könyves eseménye. A megnyitón több jeles személyiség is megjelent, beszédet mondott többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki már a SepsiBook rendezvényen is meglátogatta az ügynökség standját. A Magyar Kultúra magazint a főszerkesztő, Bonczidai Éva és helyettese, Döme Barbara mutatták be. Az értékesítő standokon nagy kereslet mutatkozott a hamarosan első születésnapját ünneplő kiadvány iránt.
A KMI 12 szerzőinek több könyvét is bemutatták, egyebek mellett Király Farkas Sortűz című kisregényét, mely az 1989-es romániai forradalom eseményeit eleveníti fel négy különböző nemzetiségű kiskatona szemszögéből.
Fekete Vince Halálgyakorlatok című új verseskötetéről Karácsonyi Zsolt kérdezte a költőt. Az időjárás viszontagságai ellenére – a szabadtéri kötetbemutatót szakadó eső rekesztette be – nagy létszámú közönség gratulált a szerzőnek a híres Bulgakov kávéházban, Kolozsvár irodalmi központjában.
Tompa Andrea: A bizonytalanság erős része az alkotásnak
Tompa Andreával legfrissebb, Haza című regényéről beszélgetett péntek délután a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Kovács Péter Zoltán irodalomkritikus, aki arra volt kíváncsi, miért döntött úgy a szerző, hogy három történelmi tárgyú regény után nézőpontot vált, hiszen úgy tűnik – akár Gagyi József társadalomtudós szavait idézve –, hogy Tompa a regényeivel lassanként lefedi az egész 20. századi történelmet
„Nincs életprogram, eldöntöttem, hogy nem írok életművet, de azt sem ígértem meg, hogy nem” – mondta el Tompa, majd hozzátette, hogy Gagyi Józseffel sokat beszélgettek a családjaik történetéről, migrációról és emigrációról, főként az 1990 utáni évek szempontjából. A Haza is emigrációs történeteket foglal magába, és bár nem kimondottan történelmi regény, hiszen a jelenkorban játszódnak az események, mégis látlelet a 20. századról, amit nem lehet nagy migrációs hullámok nélkül elképzelni.
Tompa felidézett egy történetet iskolás korából, amikor a Báthory líceumba látogatott Cs. Gyimesi Éva, és a beszélgetésből elkapott egy mondatot, amelyet akkoriban nem értett:
25 véleményformáló, akik Erdélyt választották a 20. században
A Magyarnak maradni Erdélyben című, 25 huszadik századi életpályát bemutató 630 oldalas kiadvány az Iskola Alapítvány Kiadó, a Magyar Nemzeti Levéltár és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. Szerkesztői a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai, Mikó Zsuzsanna főlevéltáros és Szabó Csaba főigazgató, a szerzők között pedig több erdélyi történész is szerepel. A kötetet szombat délelőtt mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten a szerkesztők, akiket Fodor János történész kérdezett. Zsizsmann Erika beszámolója a Maszol.ro portálon jelent meg.
A Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország legrégebbi és legnagyobb közgyűjteménye, amely jövőre lesz 300 éves, azért tartja fontosnak a könyvkiadást is, hogy a gyűjteményében őrzött egyedi források hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá váljanak, hangsúlyozták a szerkesztők. Nem ez az első kötet, amely az Iskola Alapítvánnyal közös gondozásban jelenik meg, korábban közreadták a 3500 eladott példánnyal sikertörténetnek számító Erdély – 1000 év öröksége című kötetet, valamint az Erdélyből jelentik. A Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának válogatott iratai (1918. november 3. – 1919. január 29.) című könyvet L. Balogh Béni szerkesztésében.
A Magyarnak maradni Erdélyben többé-kevésbé ismert személyiségek életútját mutatja be 1918 és 1989 között, akikben az a közös, hogy mindannyian úgy döntöttek, hogy Erdélyben keresnek egzisztenciát, és mindannyian fontosnak tartották magyarságukat. A válogatás szubjektív, szerepelnek benne politikusok, irodalmárok, publicisták, tudósok, egyetemi tanárok, papok, többek között Bánffy Miklós, Benedek Elek, Márton Áron. A kötetben rövid életrajzaik mellé a szerkesztők forrásértékű dokumentumokat válogattak, továbbá a régióban zajló folyamatokat a középkortól vázoló bevezető tanulmány és jelentős, személyeket és intézményeket magyarázó minilexikon is része a kiadványnak.
A prágai könyvvásáron és a kolozsvári könyvhéten is ott lesz a Petőfi Kulturális Ügynökség
A PKÜ szerdai közleménye szerint az idén 27. alkalommal megvalósuló Svet Knihy, azaz a Könyv Világa Prágai Nemzetközi Könyvvásár június 10-én, pénteken nyitja meg kapuit. A Petőfi Kulturális Ügynökség több izgalmas programmal, kötetbemutatókkal, felolvasásokkal és pódiumbeszélgetésekkel várja a magyar irodalom iránt érdeklődőket. Sirokai Mátyás, Elekes Dóra és Spiró György cseh-magyar szinkrontolmács segítségével mutatják be köteteiket és folytatódik a The Continental Literary Magazine bemutatóinak sorozata is.
A június 9-én kezdődő 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten a Kárpát-medence magyar irodalmát meghatározó írók, költők és műveik jelennek meg, valamint dedikálással egybekötött könyvbemutatókat és aktuális kulturális kérdéseket tárgyaló pódiumbeszélgetéseket tartanak. A vásáron az író-olvasó találkozók mellett Tamási Áron születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek, valamint az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat is itt adják át.
A PKÜ képviseletében a KMI 12 program szerzőinek fellépése mellett nagy hangsúlyt kap a Ha bármi lehetne című KMI 12 antológia bemutatása, valamint az első születésnapját ünneplő Magyar Kultúra Magazin is debütál a kolozsvári közönség előtt. A helyszínen megtekinthetők lesznek az elmúlt évben megjelent lapszámok, és előfizetésre is lehetőség nyílik – áll a közleményben.