via librarius.hu => eredeti post link
Kosztolányi Dezső Anya című versével köszöntjük az édesanyákat. Szerettünk volna egy felhőtlenebb, kevésbé drámai hangvételű verset választani, de valamiért mindig az anya hiányából értik meg a fiúk, mit is jelentett valójában az édesanya, de az sem lehetetlen, hogy maga a hiány tud könnyebben megszólalni versben, mint az élő viszony.
Kérjük a kedves olvasókat, ha van más tapasztalatuk is, osszák meg velünk a Facebook-oldalunkon Kosztolányi verse alatt.
Kosztolányi Dezső: Anya