via kultura.hu => eredeti post link
Az első Magyartanárdíjakat Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója adták át.
Az eseményen Rátóti Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Kányádi Sándort idézve elmondta, hogy egyetlen hazánk van, a magyar nyelv, amellyel sokszor könnyelműen bánunk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy „ahogy a haza, úgy a nyelv is kötelezettségeket ró ránk”. Köszöntőjét szintén Kányádi gondolataival zárta, aki Apáczai című prózaversében mondta, hogy „egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv. Batyu, amelyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. A bot, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is lehet. És a fegyverrel is védekezünk”.
Rátóti köszöntőjét követően bejelentették, hogy a mai naptól kezdve Sátoraljaújhely Balázs Géza javaslatára a Magyar Nyelv Városa címet viseli. Szamösvölgyi Péter, a település polgármestere elmondta, hogy a cím annak a pozitív örökségnek is köszönhető, amely Kossuth óta meghatározta a város pezsgését. A legjobb politikai szónok itt töltötte a gyermekkorát, itt járt iskolába, egyetemi évei után is ide tért vissza ifjú pályakezdőként. Andrássy Gyula gróf, akit szintén kiváló rétorként tartunk számon, ugyancsak szorosan kötődött a településhez, akárcsak Kazinczy Ferenc, aki utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott, sírhelye is a városban található. Szamosvölgyi Péter ugyanakkor hozzátette, hogy nemcsak a múlt, de a jelen is hozzájárult a címhez, hiszen jelenleg is sok olyan kulturális és irodalmi tevékenység zajlik a városban, amely a magyar nyelv megőrzését és ápolását célozza.