Best WordPress Hosting
 

A szerelem mindig győz

A vicc szerint miután Pistikét először viszik Szent István-bazilikába, a misét otthon annak folyamataként írja le, hogy a püspök bácsi sapkáját az elején elveszik, aztán végig azért küzd, hogy visszakapja, és végül csakugyan visszakapja. Az Ők tudják, mi a szerelem hetedik forgatási napján való újságírói vendégeskedésünket én ennek mintájára úgy foglalnám össze, hogy a színészeket a stáb mindenféle csellel el akarta előlünk rejteni, de mi egy délutánon át megszállottan küzdöttünk ez ellen, és végül azt is megkaptuk, amire még vágyni sem mertünk. És közben megértettük: a színész olyan kincs, akit minden úton-módon védeni kell, mert semmi sem lehet fontosabb annál, mint hogy ő a legjobb formában legyen és örömmel játsszon.

*

Izgalmasan hangzik már az is, hogy kastélyban, méghozzá a veretes nevű Pázmándy–Brauch-kastélyban zajlik a forgatás, amelyhez busszal fogunk eljutni. Kastély: ez a szó hatalmas méreteket és sok-sok tornyocskát, oromzatdíszt, kanyargós feljárót és széles folyosókat vetít a lelki szemeim elé, ám mi ehhez képest szerény, bár takaros udvarházba lépünk be a vadregényes parkból, és egy cirmos macskával kezdünk barátkozni, amely mindig mindenütt ott nyüzsög – aztán kiderül, hogy valójában kettő van belőle, és a házhoz tartoznak, a stáb tiszteletbeli tagjai. (Nem csodálkoznék, ha a készülő film egy-két jelenetében is felbukkannának.) Miután a minden talpalatnyi helyet elborító felszerelések: kamerák, állványok, rendezői székek, zsinórok közötti szűk járatokon át bejutunk a forgatás legfőbb helyszínére, a nagyszobába, hirtelen ráébredünk: ez itt máris maga a szentek szentje, Estella otthona kandallóval, réz gyertyatartókkal, kínai vázákkal, hatalmas virágcsokorral, sok-sok porcelánnal, zongorával és rajta a kottával, ódon fotelekkel, kecses kanapéval. Mivel a kandalló előtt feltűnően sok a hamu, a tűztérben heverő fák tanulmányozásába kezdek, amelyekről egészen közelről kiderül, hogy műanyagból vannak. A látvány két méterről azonban már kétségtelenül megtévesztő, a lakótér atmoszférája pedig egy korábbi kor lassabb és a részletekre jobban ügyelő szemléletét tükrözi. Ez itt valóban az a szoba, amely talán éppen ma éjjel Berlioz és Estella szenvedélyes találkozásának helyszíne lesz. Jobban mondva Berlioz részéről szenvedélyes, míg Estella által ennek a szenvedélynek még a létezését is kétségbe vonó összecsapásra lehet számítani. De a színészek most nincsenek itt, mert éjjel kettőig dolgoztak, tudjuk meg. Elkezdődik a sajtótájékoztató.

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter új magyar tévéfilmben játszik együtt

Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című művéből forog tévéfilm a Filmintézet 130 millió forintos támogatásával, az MTVA koprodukciójában. Az 1864-ben játszódó történetben Hector Berlioz, a már életében halhatatlannak titulált romantikus zeneszerző meg akarja szöktetni gyermekkori szerelmét, a már nagymama korú, tisztes kispolgári életet leélt Estellát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban, és bebizonyítják, hogy sohasem késő megállítani az időt. A romantikus tévéfilm a Nemzeti Színházban látható előadás alkotói, Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében készül operatőre Nagy András, forgatókönyvírója Tréfás Luca.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A 23 éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára. 

A Visegrádi Együttműködés, azaz a mai V4-ek középkorra visszanyúló előzményeit mutatja be a Magyar Golgota című alkotást is jegyző Pozsgai Zsolt új tévéfilm rendezése. A Filmintézet 353,75 millió forintos gyártási támogatásával készülő A királytalálkozó azt a történelmi eseményt dolgozza fel, amikor Károly Róbert magyar király 1335-ben találkozóra hívta a lengyel és a cseh királyt, valamint a fejedelemségek vezetőit, hogy szövetséget kössenek a nyugati gazdasági és politikai túlsúly ellensúlyozása érdekében. 

Átadták az első Magyartanárdíjakat

Az első Magyartanárdíjakat Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója adták át.

Az eseményen Rátóti Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Kányádi Sándort idézve elmondta, hogy egyetlen hazánk van, a magyar nyelv, amellyel sokszor könnyelműen bánunk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy „ahogy a haza, úgy a nyelv is kötelezettségeket ró ránk”. Köszöntőjét szintén Kányádi gondolataival zárta, aki Apáczai című prózaversében mondta, hogy „egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv. Batyu, amelyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. A bot, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is lehet. És a fegyverrel is védekezünk”.

Rátóti köszöntőjét követően bejelentették, hogy a mai naptól kezdve Sátoraljaújhely Balázs Géza javaslatára a Magyar Nyelv Városa címet viseli. Szamösvölgyi Péter, a település polgármestere elmondta, hogy a cím annak a pozitív örökségnek is köszönhető, amely Kossuth óta meghatározta a város pezsgését. A legjobb politikai szónok itt töltötte a gyermekkorát, itt járt iskolába, egyetemi évei után is ide tért vissza ifjú pályakezdőként. Andrássy Gyula gróf, akit szintén kiváló rétorként tartunk számon, ugyancsak szorosan kötődött a településhez, akárcsak Kazinczy Ferenc, aki utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott, sírhelye is a városban található. Szamosvölgyi Péter ugyanakkor hozzátette, hogy nemcsak a múlt, de a jelen is hozzájárult a címhez, hiszen jelenleg is sok olyan kulturális és irodalmi tevékenység zajlik a városban, amely a magyar nyelv megőrzését és ápolását célozza.

Mennyei silányság – Aranybulla

Az Aranybullát megnézni nem kell félnetek jó lesz ha minden kritikusnak tetszik én nem ellenzem. A magyar filmes közönség körében régóta hatalmas igény mutatkozik arra, hogy történelmünk fejezeteit nagyszabású játékfilmek segítségével is megörökítsük. Márpedig a histórikus témák még a nemzeti érzelmeket elutasító szocialista rendszerben is utat találtak maguknak. A Föltámadott a tenger, A kőszívű ember […]

The post Mennyei silányság – Aranybulla appeared first on Filmtekercs.hu.