Best WordPress Hosting
 

Matula kunyhójától a kárókatona-telepig

A Kis-Balaton, elnevezésével ellentétben nem a Balaton kicsinyített mása, hanem a Zala folyó torkolatvidéke, ahol száraz, mocsaras és vízzel elárasztott területek váltogatják egymást. Ez a több mint ezernégyszáz hektáros terület ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Fekete István két regénye, a Tüskevár és a Téli berek is itt játszódik.

Marianna úgy ismeri ezt a térséget, mint a tenyerét. Ha az irodai munkája nem köti a látogatóközponthoz, kint van a terepen. Arról faggatom, milyen kuriózumnak számító állatok élőhelye a Kis-Balaton. Rögtön említ néhányát, kiemeli az északi pockot. Ez a kicsi, plüssfigurára emlékeztető rágcsáló egy jégkorszaki reliktum, vagyis maradványfaj, amely a jégkorszak visszahúzódásával került ide. Magyarországon csupán két helyen él, a Fertő-Hanság területén és a Kis-Balatonnál. Szintén kuriózumnak számít a lápi álarcos szitakötő.

Judith Allert – Anne-Kathrin Behl: Kaland a tavaszi réten

Remek időzítéssel érkezett ez a könyv, ugyanis már éppen itt a tavasz, és miután átböngésztük gyerekeinkkel ezt a könyvet, a természetben, az udvaron, a kertben és a réten is megtehetjük ugyanezt. Vagy éppen fordítva, egy jóleső játszóterezés, kirándulás után elővehetjük és újra megbeszélhetjük az aznapi kalandokat. 

A könyv nagyon színes, vidám és kalandos, mert nem tényszerűen mutat be néhányat a rét lakói közül, hanem egy vicces kis történet köré szőve ismerjük meg ezeket az állatokat.

Lili, a kisegér, Kalle, a ganajtúró bogár és Pepe, a gyík végre találkozhatnak a hosszú tél után és boldogan beszélgetnek a tavaszi réten, szépséges virágok és finom illatok között, minden porcikájukban érzik a kikeletet.